Fotó: Beliczay László
A székelyudvarhelyi Székelytámadt-vár egykori bejáratának feltárása során a régészek több szelvényt is megnyitottak, számos tárgyi leletre bukkantak, beazonosították a kaputorony funkcióját. A várkapu pontos helye ismert ugyan, ám a legnagyobb kérdésre még mindig nincs válasz: hogyan működött a gyakorlatban a vár bejárata?
2021. szeptember 25., 18:062021. szeptember 25., 18:06
„A vár legkomplexebb részén tartunk: a külső kapu, falszoros, kapuköz, belső kapu, ezek feltárásának a köztes fázisában vagyunk” – nyilatkozta lapunknak Sófalvi András régész, a várban zajló feltárások vezetője. A külső kapu, amely a kis sportpálya felől látható, nem az eredeti építmény, de a küszöbszintje és vonala, amelyet még 2009-ben tártak fel, őrzi a valamikori bejárat struktúráját. Azt azonban
– mondta a régész.
Fotó: Beliczay László
Noha két felmérés is van, Orbán Balázs és Visconti feljegyzései, „egyik sincs rendben”, hiszen a külső kapu, kapuköz és a vár belsejének térbeli struktúráját továbbra sem ismerik. A munkálatokat az is nehezíti, hogy a korábbi falszerkezetek mentén törmelékes feltöltés van, ami omlásveszélyes, állványozni, támasztani kell. Ehhez azonban nincs kellő mennyiségű és minőségű faanyaguk, „szerényen kapjuk, innen-onnan, ez nem is a régészet mindennapjaihoz tartozik, de ezt is nekünk kell megoldanunk”, mondta Sófalvi.
Fotó: Beliczay László
A legjobb az volna, tette hozzá a régész, ha egymás melletti szelvényekkel tudnának szisztematikusan haladni a bejárathoz közeli részen, de az említett statikai problémák miatt ez nem megoldható.
tehát elsődleges, hogy megtudják, szerkezetileg hogyan nézett ki, hogyan működött az.
Fotó: Beliczay László
A félkörös lezáródású kaputoronynál nyitott szelvénynél befejezték a kutatást, bizonyított már, hogy ez egy tömör, masszív épületrész, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a kaput oldalazza, vagyis védje azt az ágyútűztől. Sófalvi Andrástól megtudtuk, hogy a külső köpenyfalat a mostani feltárás során találták meg a legmagasabban, korábbi feltárásoknál ennek csak a visszabontott, utólag mélyen kitermelt, jóval alacsonyabb szakaszait tudták feltárni. Itt érzékelhető jól az is, hogy
Sófalvi András
Fotó: Beliczay László
Ugyanebben a szelvényben egy közel két méter szélességű járószintet is találtak, amiről azt feltételezik, hogy gyilokjáró lehetett (lőrésekkel tagolt folyosó, ahonnan a védők az ostromlókat támadhatták – szerk. megj.). Alatta vagy mögötte a falszorosból nyíló kazamatának, vagyis földalatti járatnak kellene lennie, amiről vannak ugyan források, de eddig még nem sikerült megtalálni. Ennek felkutatása és feltárása érdekében újabb szelvény nyitását tervezik a közeljövőben – tette hozzá a régész.
Fotó: Beliczay László
Igazi rejtélyre bukkantak a Bánffy-bástya közelében a fal mellett újonnan nyitott szelvényben: egy várkapunál is nagyobb méretű, közel háromméteres fesztávú, boltozott átjáróra bukkantak. Valószínűleg egy falszoros lehetett valamikor a külső fal és egy azzal párhuzamosan haladó másik között, ez a boltíves szerkezet pedig a két tér között biztosíthatott átjárást – magyarázta Sófalvi András. Hozzátette, további kutatások tárgya, hogy miért kellett ilyen monumentális nyílást képezni oda, hiszen semmi nem indokolja ezt egyelőre.
Fotó: Beliczay László
A mostani feltárások minden rétegéből zsákszám kerültek elő kerámialeletek, cserépdarabok, tetőcserepek, téglamaradványok. Az itt talált leletek alapján a régészek arra következtetnek, hogy ennek a résznek a feltöltése már a XVII. században elkezdődött. Ez izgalmas további kutatómunkát vetít előre, mondta Sófalvi, hiszen
Ugyanakkor étkezési szokásaikról, az ellátmány minőségéről és mennyiségéről is szerezhetnek adatokat a régészek, ugyanis rengeteg állati eredetű csont is előkerült a kutatószelvényekből. Ezek archeozoológiai vizsgálatát Csíkszeredában fogják majd elvégezni.
Fotó: Beliczay László
Több szép kályhacsempét találtak, köztük egy igazi kuriózumot is: egy késő középkori darabot, amely Sámsonnak az oroszlánnal való küzdelmét ábrázolja. Ehhez hasonlót Székelyudvarhely környékén még nem találtak, eddigi legközelebbi analógiájára Székelykeresztúr környékén bukkantak – tette hozzá Sófalvi.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Egy kilyéni lakóháznál keletkezett tűzhöz riasztották a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat vasárnap délután.
A székely megyék mezőnyében a legkisebb, Kovászna megye vezet a kampánycsendsértések tekintetében. Volt, ahol politikai szlogenek, és volt, ahol alkohol folyt.
Maros megye néhány településén áramszünet volt vasárnap, áramfejlesztőkkel azonban megoldották, hogy ne legyen fennakadás a szavazóhelyiségekben.
Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.
Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.
Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.
Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.
A három székelyföldi megye tanácselnökei is az első órákban éltek a szavazati jogukkal. A három település, ahol az államelnök-jelöltekre szavaztak: Ojtoz, Városfalva és Szováta.
Egy 4,1-es és egy 3,5-ös erősségű földrengés volt vasárnap reggel Vrancea szeizmikus térségében – tájékoztatott az országos földfizikai intézet.
Az RMDSZ elnöke, egyúttal államfőjelöltje is leadta voksát vasárnap délelőtt, ezt követően pedig reményeiről beszélt a következő kormányzatot illetően.
1 hozzászólás