
Fotó: Beliczay László
A székelyudvarhelyi Székelytámadt-vár egykori bejáratának feltárása során a régészek több szelvényt is megnyitottak, számos tárgyi leletre bukkantak, beazonosították a kaputorony funkcióját. A várkapu pontos helye ismert ugyan, ám a legnagyobb kérdésre még mindig nincs válasz: hogyan működött a gyakorlatban a vár bejárata?
2021. szeptember 25., 18:062021. szeptember 25., 18:06
„A vár legkomplexebb részén tartunk: a külső kapu, falszoros, kapuköz, belső kapu, ezek feltárásának a köztes fázisában vagyunk” – nyilatkozta lapunknak Sófalvi András régész, a várban zajló feltárások vezetője. A külső kapu, amely a kis sportpálya felől látható, nem az eredeti építmény, de a küszöbszintje és vonala, amelyet még 2009-ben tártak fel, őrzi a valamikori bejárat struktúráját. Azt azonban
– mondta a régész.
Fotó: Beliczay László
Noha két felmérés is van, Orbán Balázs és Visconti feljegyzései, „egyik sincs rendben”, hiszen a külső kapu, kapuköz és a vár belsejének térbeli struktúráját továbbra sem ismerik. A munkálatokat az is nehezíti, hogy a korábbi falszerkezetek mentén törmelékes feltöltés van, ami omlásveszélyes, állványozni, támasztani kell. Ehhez azonban nincs kellő mennyiségű és minőségű faanyaguk, „szerényen kapjuk, innen-onnan, ez nem is a régészet mindennapjaihoz tartozik, de ezt is nekünk kell megoldanunk”, mondta Sófalvi.
Fotó: Beliczay László
A legjobb az volna, tette hozzá a régész, ha egymás melletti szelvényekkel tudnának szisztematikusan haladni a bejárathoz közeli részen, de az említett statikai problémák miatt ez nem megoldható.
tehát elsődleges, hogy megtudják, szerkezetileg hogyan nézett ki, hogyan működött az.
Fotó: Beliczay László
A félkörös lezáródású kaputoronynál nyitott szelvénynél befejezték a kutatást, bizonyított már, hogy ez egy tömör, masszív épületrész, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a kaput oldalazza, vagyis védje azt az ágyútűztől. Sófalvi Andrástól megtudtuk, hogy a külső köpenyfalat a mostani feltárás során találták meg a legmagasabban, korábbi feltárásoknál ennek csak a visszabontott, utólag mélyen kitermelt, jóval alacsonyabb szakaszait tudták feltárni. Itt érzékelhető jól az is, hogy
Sófalvi András
Fotó: Beliczay László
Ugyanebben a szelvényben egy közel két méter szélességű járószintet is találtak, amiről azt feltételezik, hogy gyilokjáró lehetett (lőrésekkel tagolt folyosó, ahonnan a védők az ostromlókat támadhatták – szerk. megj.). Alatta vagy mögötte a falszorosból nyíló kazamatának, vagyis földalatti járatnak kellene lennie, amiről vannak ugyan források, de eddig még nem sikerült megtalálni. Ennek felkutatása és feltárása érdekében újabb szelvény nyitását tervezik a közeljövőben – tette hozzá a régész.
Fotó: Beliczay László
Igazi rejtélyre bukkantak a Bánffy-bástya közelében a fal mellett újonnan nyitott szelvényben: egy várkapunál is nagyobb méretű, közel háromméteres fesztávú, boltozott átjáróra bukkantak. Valószínűleg egy falszoros lehetett valamikor a külső fal és egy azzal párhuzamosan haladó másik között, ez a boltíves szerkezet pedig a két tér között biztosíthatott átjárást – magyarázta Sófalvi András. Hozzátette, további kutatások tárgya, hogy miért kellett ilyen monumentális nyílást képezni oda, hiszen semmi nem indokolja ezt egyelőre.
Fotó: Beliczay László
A mostani feltárások minden rétegéből zsákszám kerültek elő kerámialeletek, cserépdarabok, tetőcserepek, téglamaradványok. Az itt talált leletek alapján a régészek arra következtetnek, hogy ennek a résznek a feltöltése már a XVII. században elkezdődött. Ez izgalmas további kutatómunkát vetít előre, mondta Sófalvi, hiszen
Ugyanakkor étkezési szokásaikról, az ellátmány minőségéről és mennyiségéről is szerezhetnek adatokat a régészek, ugyanis rengeteg állati eredetű csont is előkerült a kutatószelvényekből. Ezek archeozoológiai vizsgálatát Csíkszeredában fogják majd elvégezni.
Fotó: Beliczay László
Több szép kályhacsempét találtak, köztük egy igazi kuriózumot is: egy késő középkori darabot, amely Sámsonnak az oroszlánnal való küzdelmét ábrázolja. Ehhez hasonlót Székelyudvarhely környékén még nem találtak, eddigi legközelebbi analógiájára Székelykeresztúr környékén bukkantak – tette hozzá Sófalvi.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
1 hozzászólás