Prioritás az RMDSZ számára a restitúció

Romániát egyre jobban szorítja az idő, hogy rendezze az ingatlan visszaszolgáltatások helyzetét, ugyanis a több ezer restitúciós per lebénította a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának munkáját, a kérdést tavaszig rendeznie kell az országnak - mutatott rá Kelemen Hunor. A szövetségi elnök felidézte, hogy az első határidő 2012 tavasza volt. Ekkor az RMDSZ vezetői konfliktusba került Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, mivel az akkori kormányfő a természetbeni visszaszolgáltatás teljes leállítását javasolta és a kárpótlásra kerülő ingatlanok piaci értékének 30 százalékát tervezte kifizetni, ezt is elnyújtva 6-7 éven keresztül. A javaslatot a szövetség méltánytalannak és igazságtalannak tartotta, ennek nyomán sikerült elérni a halasztást 2013 tavaszáig. Kelemen rámutatott: nem lehet 23 év után hajtűkanyarral teljesen ellenkező irányba menni, eddig ezer-ezerkétszáz egyházi ingatlant sikerült visszaadni, és a magánszemélyek is kaptak vissza elkobzott ingatlanokat, most pedig megpróbálják kiiktatni a természetbeni visszaszolgáltatást.

Ráadásul az is méltatlan és igazságtalan, hogy akinek eddig kárpótlást ítéltek meg, azt a piaci ár értékén tették, aki ezután kapna kártérítést, az a piaci ár töredékét kaphatja meg. Az RMDSZ ezért ragaszkodik a természetbeni visszaszolgáltatáshoz, illetve ahhoz, hogy a kártérítések az eredetileg megszabott módon történjen, és akik most részesülnek benne, ne csak a töredékét kapja az ingatlan valós árának. Az elnök hozzátette, hogy az elkobzott ingóságok helyzete sincs rendezve, és ebben az esetben is a természetbeni restitúció kellene legyen a szabály. Kelemen rámutatott, hogy az új, december 9 után kialakuló törvényhozó testület már az első ülésszakában tárgyalni fogja ezt a kérdéskört.

Markó Attila államtitkár, sepsiszentgyörgyi képviselőjelölt beszámolt arról, hogy kidolgozták az egyházi javak visszaadásának törvényét, amely több pontosítást is tartalmaz. Ezek közé tartozik, hogy pontosan meg kell határozni, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyekre a törvény vonatkozik. Az egyházak saját épületei mellett ugyanis többek között a rendek, egyházi alapítványok, egyéb egyházi intézmények ingatlanjait is figyelembe kell venni. Fontos még, hogy a kérések elbírálását felgyorsítsák, illetve, hogy a már benyújtott igényléseknél ne kelljen előröl venni az eljárást. Az új törvénynek arra is ki kell térnie, hogy mi lesz a visszaadott ingatlanokkal, ugyanis azt is ki kell védeni, hogy például egy iskola utcára kerülhessen. A restitúciós törvény mellé kártérítési és ingóságot rendező törvényt is kell rendelni – magyarázta Markó.

„Romániában az okozza a gondot, hogy a törvényhozók abból indulnak ki, hogy az alkalmazók a törvény szövegét jóhiszeműen értelmezik. Sajnos ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk” – jelentette ki Márton Árpád képviselő. A honatya beszámolt arról, hogy a jelenlegi törvény is lehetőséget adna arra, hogy az épülettel együtt az ingóságokat is visszaadják, de a gyakorlat azt mutatja, ezeket a kérdéseket minden egyes törvényben külön-külön tisztázni kell, hogy ne lehessen félreértelmezni az előírásokat. Márton Árpád hozzátette, hogy a legfontosabb, hogy legyenek leszögezett határidők. Amit lehet, azt minél előbb vissza kell adni természetben, utána pedig kezdődjön meg a kárpótlás.