A következő négy évről döntünk

Vasárnap 22 szavazókörzetben több tízezer székelyudvarhelyi lakost várnak az urnákhoz, hogy az elkövetkező négy évre polgármestert és megyei tanácselnököt válasszanak, illetve döntsenek a városi és megyei önkormányzati testület összetételéről. A legfontosabb változás az előző választásokhoz képest az, hogy ezúttal egyfordulós lesz a voksolás, így az a jelölt győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a voksoknak legalább a felét, és attól is, hogy a szavazók részvételi aránya elérte-e a 30 százalékot. Noha kevés az esélye, de egyetlen esetben mégis megtörténhet, hogy kétfordulós lesz a választás: amennyiben a legtöbb szavazatot összesítő jelöltek teljesen azonos számú voksot kapnak, egy második fordulót is rendeznek.

A megyei lakosságnyilvántartó adatai szerint Székelyudvarhelyen valamivel több mint 32 ezer szavazati joggal rendelkező lakos van, ők a lakhelyükhöz tartozó 22 szavazókörzet valamelyikében adhatják le voksukat a jelöltekre, vasárnap 7–21 óra között – tudtuk meg Rédai Zoltán Józseftől, a székelyudvarhelyi választókerületi bizottság elnökétől. A választáson azok vehetnek részt, akik betöltötték 18. életévüket, állandó vagy legkevesebb három hónapja bejegyzett ideiglenes székelyudvarhelyi lakhellyel rendelkeznek. Azok, akik a legutóbbi önkormányzati választások óta töltötték be 18. életévüket, tehát még nem szavaztak, szavazókörzetükben is kérhetnek felvilágosítást. Ezeknél ki lesznek függesztve a körzethez tartozó utcák nevei is, ez azért lehet fontos, mert vannak „kettéosztott”utcák, amelyek két különböző körzethez tartoznak.
Fontos tudni, hogy csak a személyazonossági igazolvány birtokában lehet szavazni, a voksok leadásához nem elegendő a választási kártya. Székelyudvarhelyen több mint száz, szavazati joggal rendelkező európai uniós állampolgár él, ők szintén a lakhelyükhöz tartozó szavazókörzetben voksolhatnak, érvényes útlevéllel vagy személyazonossági igazolványuk felmutatásával – tájékoztatott Rédai Zoltán József.

Az ágyhoz kötött betegek, illetve rokkantság miatt mozgásképtelen személyek igényelhetnek mozgóurnát, ennek érdekében szavazókörzetükhöz írásos kérést kell eljuttatniuk, mellékelve a mozgásképtelenséget igazoló iratot is.

A szavazáson részt vevő minden székelyudvarhelyi választópolgár egy pecsétet és négy szavazólapot kap: egyiken a négy székelyudvarhelyi polgármesterjelölt nevét találja, egy másikon a városi tanács összetételére vonatkozóan szavazhat, szintén külön szavazólapon voksolhat a megyei tanácselnökjelöltek valamelyikére, a negyediken pedig a megyei tanácsosjelöltek szerepelnek.
Minden szavazólapon csak egyetlen jelöltre lehet szavazni, érvénytelenné nyilvánítják azt a szavazólapot, amelyen a választó két jelöltre vagy többre is szavazott, és azt is, amelyen egyre sem. Érvénytelennek számít az is, ha a voksoló tévesen pecsételt, majd ezt megpróbálta kijavítani, például áthúzva a téves pecsétet. Ilyen esetekben új szavazólapot igényelhet, de ezzel a lehetőséggel csak egyszer élhet – mondta el a választókerületi bizottság elnöke. Érvényes szavazatnak számít viszont az a pecsét, ami kissé kilóg a jelölt nevét tartalmazó négyzetből, sőt még az is, ha például az érvényes pecsét mellett, a lap szélén több másik pecsét is szerepel – tudtuk meg Rédai Zoltán Józseftől, aki azt is kiemelte, hogy az érvényes szavazólap. Mindezek ellenére – a voks érvénytelenné nyilvánításának elkerülése érdekében – érdemes körültekintően pecsételni.

Fontos tudni, hogy a szavazófülkékben mindig csak egy személy tartózkodhat, és a szavazóhelyiségekben tilos a mobiltelefon használata. Szintén tilos a politikai pártok vagy jelöltek népszerűsítése, így például az ilyen jellegű kitűzőket is érdemes otthon hagyni.
Szintén érdemes tudni, hogy ezeknél jóval súlyosabb kihágásnak számít az, ha valaki két helyen is szavaz, de még az is, ha csak kísérletet tesz erre. Udvarhelyszéken volt példa hasonlóra, de még heccből sem érdemes ezzel próbálkozni, ugyanis a kettős szavazás bűncselekménynek minősül, és hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a törvény. Szintén bűncselekménynek számít a szavazás akadályoztatása, ha a szavazóbizottság tagjai megsértik a szavazás titkosságára vonatkozó előírásokat, a szavazólapok hamisítása, az urnák vagy a választási dokumentumok eltulajdonítása és az urnák idő előtt történő felnyitása is – említett néhány, akár 6–7 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható törvénytelenséget a választási bizottság elnöke.