Vakációs házi feladat – hogyan is állunk vele?

Elfelejtik a tanultakat?

A tanév első vakációja előhozta a szünidei házi feladatok kérdését is, ami igazán megosztó kérdés: sokan – szülők és tanárok egyaránt – úgy vélik, azért van rá szükség, mert egyébként a gyermek elfelejti a tanultakat, mások szerint azonban a vakáció a pihenés, a feltöltődés és a feldolgozás ideje kellene legyen, és teljesen el kellene felejteni a tanulást a szünidőben.

Nyárádi-Fodor Márta, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanítónője még a legnagyobb közösségi oldalon is „fellázadt” a vakációs házi feladatok miatt.

„Tanítóként rettenetesen felháborítónak tartom az előkészítő osztályban hazaadott házit, a román szavak tanulását, felháborító, hogy egy nyolcéves gyerek oldalakat kap házinak a matematika munkafüzetbe. De legfelháborítóbb számomra, hogy a tanár a vakációban pihen (mert ténylegesen szüksége van rá), és nem hiszi azt, hogy a gyereknek talán még jobban szüksége van arra, mint neki” – fogalmaz bejegyezésében a pedagógus.

Hozzáteszi, aki tanult pszichológiát, az tudja, hogy az ismereteket pihentetni kell ahhoz, hogy rendszerbe szerveződjenek, a vakáció pedig éppen erre való:

A tanítónő rámutat, bár nagyon divatos szidni a román államot és tanügyi rendszert, ha jobban megnézzük, kiderül, hogy még a törvény is szabályozza, hogy középiskoláig nem szabadna házi feladatot adni a tanulóknak az iskolai szünet idejére.

Mit mond a jogszabály?

Romániában a 2016 év végén adták ki azt a kormányrendeletet, amely kimondja, hogy tilos az elemi osztályosoknak és az 5–8. osztályosoknak a vakáció idejére házi feladatokat adni.

A rendelet több szempontból rögzíti amúgy a házi feladatokkal kapcsolatos szabályokat, kiderül belőle például az is, hogy amellett, hogy az előkészítő osztályokban tilos a házi feladat, az elemi osztályosoknak annyi házi feladatot kellene kapniuk, hogy az elvégzése ne haladja meg a napi egy órát, 5–8. osztályban és középiskolában az összes tantárgyból együtt véve ne haladja meg a két órát naponta. Így

A házi feladat emellett közepes szintű kellene legyen, ne olyan, amelyet csak a legjobbak tudnak elvégezni. Általános szabályként rögzíti ez a rendelet, hogy az elemi osztályokban és az általános iskola 5–8. osztályaiban nem lehet feladni házi feladatot a szünidők idejére, de még azt is, hogy nem lehetne büntetésként használni a hazaadott feladatokat.

Van, amikor a szülők kérik

Nyárádi-Fodor Márta a Székelyhonnak elmondta, sok tapasztalat késztette a bejegyzése megírására, ugyanis sok helyről hallotta vissza, hogy egy-egy családban anyuka-apuka is olvas román és magyar házi olvasmányokat is, hogy a gyereknek meglegyen a szünidei házija, de sokszor hallja, főleg 5–8. osztályos gyerekek esetében, hogy a diáknak – amelyik háromig iskolában van – miután hazamegy, még estig kell tanulnia.

– magyarázza a tanítónő.

Mi lenne ideális?

Úgy véli, az egyhetes szünidőben inkább arra kellene törekedni, hogy minél több időt töltsenek a szabadban a gyerekek, illetve más gyerekek társaságában, és ha feladatokat akarunk adni nekik, akkor gyűjtsenek gesztenyét vagy kirakózzanak, fakockából építsenek – sorolja az elemi osztályosokra gondolva a szünidei lehetőségeket. Hozzáteszi, az egyik nyárádszeredai kolléganője

Ezen olyan dolgok szerepelnek, mint gesztenyét és színes falevelet gyűjteni, belesüppedni a legnagyobb levélkupacba, fahéjas kekszet enni, ágyban reggelizni stb.

De a Székelyudvarhelyen tanító pedagógus szerint az is elképzelhető, hogy egy lapot adjunk a gyereknek, amelyen anya/apa kell pipáljon és a következők álljanak rajta: porszívózás, portörlés, mosogatás, sepregetés, fűnyírás, palacsintasütés, reggelikészítés a családnak és társai.

„Lehetőséget kell adni, hogy választhassanak. Tehát

– összegez a tanítónő.

A középiskolások is nagyon elfáradtak

A házimentes vakációval teljes mértékben egyetért Fogarasi Gyöngyi iskolai tanácsadó, pszichológiatanár is, csak azt nem érti, hogy ez a diákközpontú szabály miért nem vonatkozik a középiskolásokra is. Ő középiskolában tanít, kilencedik osztályosok osztályfőnöke, és

Hogy miért? A modulos felosztás és a ritmikus osztályozás megköveteli, hogy a gyerekeknek már jegyük legyen több tantárgyból az első modulban is.

– magyarázza a pedagógus. Rámutat, év közben is jellemző, hogy a gyerekek, akik 2–3 óráig ülnek az iskolapadban, otthon akár estig tanulnak. Noha a törvény előírja, hogy a nagyobbak is legtöbb két órát tölthetnek otthoni tanulással naponta, a különböző tanárok nagyon ritkán egyeztetnek ezzel kapcsolatban egymással.

„Míg az elemis tanító tudja, hogy miből mennyit adott fel a gyerekeknek, később a tanárok között nincs efféle egyeztetés, hogy a hazaadott tanulnivaló tényleg ne legyen több két óránál.

– mutat rá Fogarasi Gyöngyvér. „Sokszor a jó képességű diákoknak is nagyon nehéz. De mi van azokkal a gyerekekkel, akik gyengébb képességekkel rendelkeznek és plusz magyarázatra van szükségük?” – teszi fel a kérdést.

Az iskolai tanácsadó saját, hetedik osztályos leányánál is azt látja, amellett, hogy heti 34 órája van, nagyon sok házit kap, és irreális módon a legtöbb tanulnivalót a latin óra jelenti, amit szinte időpocsékolásnak tart a legtöbb szülő és diák is.

A pedagógusok azonban egyetértenek azzal is, hogy a legnagyobb problémát nem a vakációs házi feladat jelenti a romániai tanügyi rendszerben, hiszen sokan éppen azért adnak fel olyan sok tanulnivalót, mert nagyon sok a tananyag, amellyel haladni kell. Igazi változást az jelentene, ha csökkentenének az ismeretmennyiségeken, mert – ahogy Nyárádi-Fodor Márta tanítónő is fogalmaz – jelenleg két lábon járó számítógépeket próbál nevelni az iskolai rendszer.