Vágóhidak létesítése: az érintettek összefogása nélkül lehetetlen

Ezenkívül tudomása szerint Csíkjenőfalván hamarosan indulni fog egy kisvágóhíd húsfeldolgozóval, valamint Gyergyóalfaluban is kulcsrakészen áll egy ilyen vállalkozás.

A startra váró létesítmények mindegyike megfelel a kor elvárásainak – jegyezte meg az igazgató. Hozzátette azt is, hogy

Az angus skóciai eredetű, a világban széles körben elterjedt húsmarha fajta, amelyet napjainkban több típusban tenyésztenek.

„Máshol feleennyi szarvasmarha-állomány sincs és mégis nagy kapacitású vágóhídjaik vannak” – magyarázta az igazgató. Természetesen nem egyszerű betörni az országos piacra, továbbá a nagyobb létesítmények finanszírozása, üzemeltetése sem egyszerű, ugyanakkor nem is lehetetlen.

Ez már eleve nyert ügy lenne az ittenieknek. „Egyelőre ne álmodjunk nagyot, de használjuk ki, hogy van bőven alapanyag, amelyekkel kiszolgálhatjuk a turistákat, hiszen ez egy kiindulópont lehet” – véli István.

Ha nagyobb vágóhídban szeretnénk gondolkodni, akkor először különböző szervezetekben kellene egyesíteni a gazdákat, ami külföldön már jól működik – vélekedett. Nálunk azonban ezt megelőzően meg kellene változzon az állattartók mentalitása:

Egy szervezet nagyobb eséllyel nyer pályázatot egy nagy méretű vágóhíd létrehozásának finanszírozására, ugyanakkor a szükséges önrészt is könnyebb előteremti, mintha mindenki magánemberként próbálkozna. „Akkor lehetne igazán nagyot álmodni, ha különböző egyesületek, közbirtokosságok és más szervezetek is társulnának a cél érdekében” – szögezte le István Róbert.

Ők egyébként többségében sertést vágnak, illetve ennél kevesebb növendéket – a közösség tagjai ugyanis nagyrészt ezek húsát fogyasztják –, juhfélét nem igazán. Utóbbinak az az oka, hogy

„Szerintem minden kisvágópontnak az kell legyen a célja, hogy a környékbeli gazdáknak biztosítson lehetőséget állataik értékesítésére, illetve bérvágásokra, mi is így gondolkodunk. Éppen ezért nem is hozunk más megyékből jószágokat. Természetesen van is egy szabály, amit be kell tartanunk, mégpedig az, hogy

– közölte Petres.

Tudni kell azt is, hogy a vágópont mellett, külön épületben engedélyeztettek még egy csontoló részleget is, ami lehetővé teszi, hogy tőkehúsra bontsák a jószágokat, valamint őrölt húsként árusítsák. Utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy

Viszont nem füstölhetik, illetve pácolhatják a húsokat.

Sok gazda egyébként emiatt fel is hagyott az állattartással. Mindemellett olcsóbb külföldi termékek árasztották el a piacot, amelyekkel nehéz helyi szinten versenyezni.

Ettől függetlenül mi nem állunk el a kezdeti célunktól, hogy magas minőségű termékeket állítsunk elő, ha ez már nem lesz megvalósítható, akkor inkább bezárjuk a vállalkozást” – húzta alá Petres. Az olcsóbban kínált máshonnan érkező húsok miatt a termékeik csak egy nagyon szűk célközönséghez érnek el, klienskörük főleg a csíkszeredai vendéglátóegységekből és lakókból áll össze.

Mi ezért is hoztuk létre a csontoló részleget, ami a minimumnak számít. Az lenne a legjobb, ha teljes feldolgozásig el lehetne vinni a folyamatot” – fogalmazott. Természetesen emellett jól ki kell találni azt is, hogy milyen terméket állítanak elő, hiszen nagy a választék a piacon hetesáruból. Hozzátette, nem érzi konkurenciának, ha több kisvágóhíd létesül Hargita megyében – azok kiszolgálhatják akár a kisvárosokat is –, hiszen ez Magyarországon már jól működik, ráadásul az állattenyésztést is segíti.