
Zabot és lucernát vetettek a vadaknak. A távoltartás egyik formája
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jelenleg is küzdenek a vadászok, hogy távolt tartsák az éhes vadakat a gazdák földjeitől – munkájuk részeként pedig területeket szántanak fel az erdők közelében, ahová zabot, lucernát vagy éppen kukoricát vetnek. Mi Sándortelke határába kísértük el ezúttal őket, ahol egy úgynevezett vadföldet alakítottak ki.
2020. április 20., 12:022020. április 20., 12:02
„Mese nincs, lassan nem lehet semmit termelni a falu határában, annyi a vad. A falu végén lucernásunk van, s rendesen már most feljárnak oda a medvék” – vázolta a helyzetet Demeter Viktor, az udvarhelyszéki kis falucska, Sándortelke falugondnoka, hozzátéve, hogy hiába vannak földjeik, lassan már csak a piacokról tudják beszerezni a gabonaféléket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint mondta, a villanypásztorok felszerelését sem tartják jó ötletnek, hiszen azokat ellopják, ha a lakott területtől távolabb vannak. Az elkeseredett gazda egyébként arról sem volt meggyőződve, hogy hasznos a vadföldkészítés a falu határában. Attól tart, hogy az csak bevonzza majd a szarvasokat, vaddisznókat és a medvéket.
A vadföldek készítésének lényege, hogy minél hosszabb ideig az erdőben tartsák a medvéket, szarvasokat, őzeket és vaddisznókat, amelyek másképp a gazdák területeit vennék célba – fejtette ki Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója. Hangsúlyozta, az nem igaz, hogy ezek több vadat vonzanának a települések határába, hiszen a vadak száma adott, a kérdés csak az, hogy egyből a helyiek szántásaihoz mennek élelmet keresve, vagy néhány hónapig az erdőben és környékén maradnak időt adva ezáltal a gazdáknak a betakarításra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az igazgató arra is kitért, hogy a vadak nagyon szeretik a tejes, lédús gabonát és takarmánynövényeket, így esélyük sem lenne az etetőknél szétszórt száraz kukoricával távol tartani őket, amikor a máshol érik be a termény.
– magyarázta a szakember. Hozzátette, a törvény értelmében az állami erdészetek kellene területeket biztosítsanak a vadászok számára, ahol vadföldeket létesíthetnek. Vidékünkön azonban magánkézben vannak a területek, így a szakemberek csak saját földjeiket használhatják erre a célra.
Mi Vas Tifán György, a társulat munkatársának területére látogattunk el, ahol kollégáival ötven árnyi földet szántottak fel, illetve vetettek be zabbal és lucernával a vadak távoltartása érdekében. „Ezt a szarvasok, az őzek, a vaddisznók és a medvék is szeretik, így remélhetőleg hatásos megoldás lesz és jó részt távol maradnak a vadak Sándortelkétől és Telekfalvátol is” – magyarázta, hozzátéve, hogy igyekezett vízhez közeli, könnyedén megközelíthető, mégis az erdőhöz közel található helyszínt választani.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Rámutatott, a vadászok összetartó emberek, így ilyenkor többen is összegyűlnek segíteni, ami most sem volt másképp. Jelen volt például Katona Lóránt is, aki elmondta, ő is mindig számíthatott társaira, így nem volt kérdés, hogy részt vállal-e a vetésben. Közösen dolgozva nem csak jobban haladnak, de a hangulat is más.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Vas Tifán György arra is kitért, hogy a vadföldek környékén – ahogyan itt is – rendszerint leseket is építenek a vadászok, ahonnan megfigyelhetik, lefényképezhetik a táplálkozó állatokat. Ez egyfajta megnyugtató kikapcsolódást, szórakozást jelent számukra, vajmi kevés köze van a vadak puskavégre kerítéséhez. Persze van olyan, hogy meglőnek egy-egy állatot, de ez nagyon ritka. „A téli hajtóvadászatoknak van igazán szépsége, hiszen egy etetőnél bárki le tudja lőni a vadat” – jegyezte meg.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
4 hozzászólás