Vadszántásokkal védekeznek az erdő lakói ellen
Zabot és lucernát vetettek a vadaknak. A távoltartás egyik formája
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jelenleg is küzdenek a vadászok, hogy távolt tartsák az éhes vadakat a gazdák földjeitől – munkájuk részeként pedig területeket szántanak fel az erdők közelében, ahová zabot, lucernát vagy éppen kukoricát vetnek. Mi Sándortelke határába kísértük el ezúttal őket, ahol egy úgynevezett vadföldet alakítottak ki.
Fülöp-Székely Botond
2020. április 20., 12:022020. április 20., 12:02
„Mese nincs, lassan nem lehet semmit termelni a falu határában, annyi a vad. A falu végén lucernásunk van, s rendesen már most feljárnak oda a medvék” – vázolta a helyzetet Demeter Viktor, az udvarhelyszéki kis falucska, Sándortelke falugondnoka, hozzátéve, hogy hiába vannak földjeik, lassan már csak a piacokról tudják beszerezni a gabonaféléket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint mondta, a villanypásztorok felszerelését sem tartják jó ötletnek, hiszen azokat ellopják, ha a lakott területtől távolabb vannak. Az elkeseredett gazda egyébként arról sem volt meggyőződve, hogy hasznos a vadföldkészítés a falu határában. Attól tart, hogy az csak bevonzza majd a szarvasokat, vaddisznókat és a medvéket.
Időt nyerni
A vadföldek készítésének lényege, hogy minél hosszabb ideig az erdőben tartsák a medvéket, szarvasokat, őzeket és vaddisznókat, amelyek másképp a gazdák területeit vennék célba – fejtette ki Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója. Hangsúlyozta, az nem igaz, hogy ezek több vadat vonzanának a települések határába, hiszen a vadak száma adott, a kérdés csak az, hogy egyből a helyiek szántásaihoz mennek élelmet keresve, vagy néhány hónapig az erdőben és környékén maradnak időt adva ezáltal a gazdáknak a betakarításra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az igazgató arra is kitért, hogy a vadak nagyon szeretik a tejes, lédús gabonát és takarmánynövényeket, így esélyük sem lenne az etetőknél szétszórt száraz kukoricával távol tartani őket, amikor a máshol érik be a termény.
– magyarázta a szakember. Hozzátette, a törvény értelmében az állami erdészetek kellene területeket biztosítsanak a vadászok számára, ahol vadföldeket létesíthetnek. Vidékünkön azonban magánkézben vannak a területek, így a szakemberek csak saját földjeiket használhatják erre a célra.
Csapatmunka
Mi Vas Tifán György, a társulat munkatársának területére látogattunk el, ahol kollégáival ötven árnyi földet szántottak fel, illetve vetettek be zabbal és lucernával a vadak távoltartása érdekében. „Ezt a szarvasok, az őzek, a vaddisznók és a medvék is szeretik, így remélhetőleg hatásos megoldás lesz és jó részt távol maradnak a vadak Sándortelkétől és Telekfalvátol is” – magyarázta, hozzátéve, hogy igyekezett vízhez közeli, könnyedén megközelíthető, mégis az erdőhöz közel található helyszínt választani.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Rámutatott, a vadászok összetartó emberek, így ilyenkor többen is összegyűlnek segíteni, ami most sem volt másképp. Jelen volt például Katona Lóránt is, aki elmondta, ő is mindig számíthatott társaira, így nem volt kérdés, hogy részt vállal-e a vetésben. Közösen dolgozva nem csak jobban haladnak, de a hangulat is más.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Vas Tifán György arra is kitért, hogy a vadföldek környékén – ahogyan itt is – rendszerint leseket is építenek a vadászok, ahonnan megfigyelhetik, lefényképezhetik a táplálkozó állatokat. Ez egyfajta megnyugtató kikapcsolódást, szórakozást jelent számukra, vajmi kevés köze van a vadak puskavégre kerítéséhez. Persze van olyan, hogy meglőnek egy-egy állatot, de ez nagyon ritka. „A téli hajtóvadászatoknak van igazán szépsége, hiszen egy etetőnél bárki le tudja lőni a vadat” – jegyezte meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
4 hozzászólás