
Az úzvölgyi haditemető. A terület hovatartozásáról a bíróságnak kell döntenie
Fotó: Pinti Attila
A bíróságokon folytatódik az úzvölgyi haditemető körüli vitás helyzet. A terület hovatartozásának tisztázása, illetve a törvénytelen építkezések miatt Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva több perben is szemben áll egymással.
2019. október 07., 12:102019. október 07., 12:10
A júniusi erőszakos temetőfoglalás és a dormánfalviak által állított emlékmű és betonkeresztek felavatása után az úzvölgyi haditemető területét egyaránt saját közvagyonának tartó Hargita megyei község és a Bákó megyei város különböző okokból fordult a bíróságokhoz.
Csíkszentmárton a mojnesti bírósághoz azért nyújtott be keresetet, hogy érvénytelenítsék a katonai temető területének Dormánfalva nevére történt telekkönyvezését, amelyet korábban eredménytelenül kifogásoltak.

Az erőfeszítések ellenére felavatták csütörtökön az úzvölgyi temetőben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját, miután a helyszínre érkező feldühödött románok kitörték a temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe.
Két másik bírósági eljárás a Bákó Megyei Törvényszéken kezdődik el, ezekben a szentmártoniak a temetőben felállított betonkeresztek miatt azt kérik, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az építkezést, és érvénytelenítse a dormánfalvi polgármesteri hivatal által kiállított építési engedélyt.
Dormánfalva eközben azt igyekszik elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoni önkormányzati képviselő-testületet az általa 2007-ben elfogadott 20-as számú helyi határozat azon részeinek visszavonására, amelyek az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkoznak. Az augusztusban iktatott kereset másolatát a Hargita Megyei Törvényszéktől kaptuk meg.
A dokumentumban azt írják, hogy a sírkertbe tervezett emlékmű és 50 betonkereszt létrehozásához szükséges építési engedély kiadása után értesültek a 2007-es szentmártoni határozatról, mivel a csíki község erre hivatkozva óvta meg az építési engedélyt. Kitérnek arra is, hogy a temető területe 1990-ben a város magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is Dormánfalva belterületeként jelöli meg.
A kereset hivatkozik a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal tavalyi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE (Európai Közösségen Belüli Térinformációs Infrastruktúra) térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. Ezek alapján a dokumentum
az említett helyi tanácsi határozat, és a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat által. Úgy értékelik, hogy a szentmártoniak határozata sérti az 1996. évi 7. számú kataszteri törvény előírásait, mert a két megye közötti határ vitatott volt.
Gergely András csíkszentmártoni polgármester szerint hamisításról van szó, mert nem lehet szó arról, hogy 1990-ben a dormánfalviak leltárában szerepeltek volna ezek a területek. „Az 1990-es években
Ezt ők utána írták be a leltárba” – vélekedett. Hozzátette, nekik megvannak az 1900-as évek elejéről származó telekkönyvek, amelyekben pontosan megvan, hogy az a rész a Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.
„Nekünk megvan a jogi alapunk, amivel bevettük a közvagyonba. 2007 előtt még volt két határozat, már 1998-ban jóváhagytuk, aztán 2002-ben is – az a 20-as számú határozat csak egy kibővítés, újraközlés, mert időközben még került be más terület is’’ – magyarázta. A községvezető szerint nekik van igazuk, és ezt a bíróság előtt is bizonyítani fogják.
Egyhetes sebességellenőrzési akciót tart országszerte a közutakon a rendőrség április 13–19. között, egy kiemelt nappal, amikor ígéretük szerint 24 órás folyamatos mérést végeznek.
Négy ember megsérült az Olt völgyén, a 7-es országúton hétfőn délután, miután két személyautó összeütközött. Az egyik sérültet SMURD-helikopterrel szállították a craiovai kórházba.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.
A Figura Stúdió Színház ismét olyan bemutatóra készül, amely túlmutat a hagyományos színházi kereteken. Legújabb produkciója, címében A Mester és Margarita világát idézi, de „csak nyomokban tartalmazza” az eredeti mű elemeit.
A romániaiak csaknem 40 százaléka szerint az ország politikai rendszere annyira hibás, hogy teljes egészében le kell cserélni – derül ki az ARP közvélemény-kutató április 1-10. között készített felméréséből.
A legtöbb romániai lakos erősen érzi az áremelkedések hatásait, és jobban fél az iráni háború árakra gyakorolt hatásától és az üzemanyagválságtól, mint a konfliktus kiterjedésétől – derül ki az ARP közvélemény-kutató intézet felméréséből.
Az ortodox húsvéti hosszú hétvégén a rendőrök hozzávetőlegesen 2400 járművezetőnek vonták be a jogosítványát – tájékoztatott kedden a belügyminisztérium.
Harminc alkalmazottat kellett volna elbocsátani Maros Megye Tanácsánál, de átcsoportosítással ezt kivédték. A döntést rendkívüli ülésen hozták meg, ahol útfelújításokról is szavaztak.
J.D. Vance amerikai alelnök azt a meggyőződését fejezte ki amerikai idő szerint hétfőn, hogy az amerikai kormányzat bizonyosan jól együtt tud majd dolgozni Magyarország következő miniszterelnökével.
szóljon hozzá!