Úzvölgyi haditemető: Csíkszentmártonnak vagy Dormánfalvának ad igazat a bíróság?

A júniusi erőszakos temetőfoglalás és a dormánfalviak által állított emlékmű és betonkeresztek felavatása után az úzvölgyi haditemető területét egyaránt saját közvagyonának tartó Hargita megyei község és a Bákó megyei város különböző okokból fordult a bíróságokhoz.

Csíkszentmárton a mojnesti bírósághoz azért nyújtott be keresetet, hogy érvénytelenítsék a katonai temető területének Dormánfalva nevére történt telekkönyvezését, amelyet korábban eredménytelenül kifogásoltak.

Így foglalták el az úzvölgyi katonatemetőt

Az erőfeszítések ellenére felavatták csütörtökön az úzvölgyi temetőben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját, miután a helyszínre érkező feldühödött románok kitörték a temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe.

Két másik bírósági eljárás a Bákó Megyei Törvényszéken kezdődik el, ezekben a szentmártoniak a temetőben felállított betonkeresztek miatt azt kérik, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az építkezést, és érvénytelenítse a dormánfalvi polgármesteri hivatal által kiállított építési engedélyt.

Dormánfalva eközben azt igyekszik elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoni önkormányzati képviselő-testületet az általa 2007-ben elfogadott 20-as számú helyi határozat azon részeinek visszavonására, amelyek az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkoznak. Az augusztusban iktatott kereset másolatát a Hargita Megyei Törvényszéktől kaptuk meg.

A dokumentumban azt írják, hogy a sírkertbe tervezett emlékmű és 50 betonkereszt létrehozásához szükséges építési engedély kiadása után értesültek a 2007-es szentmártoni határozatról, mivel a csíki község erre hivatkozva óvta meg az építési engedélyt. Kitérnek arra is, hogy a temető területe 1990-ben a város magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is Dormánfalva belterületeként jelöli meg.

A kereset hivatkozik a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal tavalyi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE (Európai Közösségen Belüli Térinformációs Infrastruktúra) térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. Ezek alapján a dokumentum

visszaélésnek nevezi a temető és volt kaszárnyák területének Csíkszentmárton közvagyonába való bevételét

az említett helyi tanácsi határozat, és a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat által. Úgy értékelik, hogy a szentmártoniak határozata sérti az 1996. évi 7. számú kataszteri törvény előírásait, mert a két megye közötti határ vitatott volt.

Gergely András csíkszentmártoni polgármester szerint hamisításról van szó, mert nem lehet szó arról, hogy 1990-ben a dormánfalviak leltárában szerepeltek volna ezek a területek. „Az 1990-es években

Ezt ők utána írták be a leltárba” – vélekedett. Hozzátette, nekik megvannak az 1900-as évek elejéről származó telekkönyvek, amelyekben pontosan megvan, hogy az a rész a Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.

„Nekünk megvan a jogi alapunk, amivel bevettük a közvagyonba. 2007 előtt még volt két határozat, már 1998-ban jóváhagytuk, aztán 2002-ben is – az a 20-as számú határozat csak egy kibővítés, újraközlés, mert időközben még került be más terület is’’ – magyarázta. A községvezető szerint nekik van igazuk, és ezt a bíróság előtt is bizonyítani fogják.