Az úzvölgyi haditemető. A terület hovatartozásáról a bíróságnak kell döntenie
Fotó: Pinti Attila
A bíróságokon folytatódik az úzvölgyi haditemető körüli vitás helyzet. A terület hovatartozásának tisztázása, illetve a törvénytelen építkezések miatt Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva több perben is szemben áll egymással.
2019. október 07., 12:102019. október 07., 12:10
A júniusi erőszakos temetőfoglalás és a dormánfalviak által állított emlékmű és betonkeresztek felavatása után az úzvölgyi haditemető területét egyaránt saját közvagyonának tartó Hargita megyei község és a Bákó megyei város különböző okokból fordult a bíróságokhoz.
Csíkszentmárton a mojnesti bírósághoz azért nyújtott be keresetet, hogy érvénytelenítsék a katonai temető területének Dormánfalva nevére történt telekkönyvezését, amelyet korábban eredménytelenül kifogásoltak.
Az erőfeszítések ellenére felavatták csütörtökön az úzvölgyi temetőben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját, miután a helyszínre érkező feldühödött románok kitörték a temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe.
Két másik bírósági eljárás a Bákó Megyei Törvényszéken kezdődik el, ezekben a szentmártoniak a temetőben felállított betonkeresztek miatt azt kérik, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az építkezést, és érvénytelenítse a dormánfalvi polgármesteri hivatal által kiállított építési engedélyt.
Dormánfalva eközben azt igyekszik elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoni önkormányzati képviselő-testületet az általa 2007-ben elfogadott 20-as számú helyi határozat azon részeinek visszavonására, amelyek az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkoznak. Az augusztusban iktatott kereset másolatát a Hargita Megyei Törvényszéktől kaptuk meg.
A dokumentumban azt írják, hogy a sírkertbe tervezett emlékmű és 50 betonkereszt létrehozásához szükséges építési engedély kiadása után értesültek a 2007-es szentmártoni határozatról, mivel a csíki község erre hivatkozva óvta meg az építési engedélyt. Kitérnek arra is, hogy a temető területe 1990-ben a város magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is Dormánfalva belterületeként jelöli meg.
A kereset hivatkozik a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal tavalyi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE (Európai Közösségen Belüli Térinformációs Infrastruktúra) térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. Ezek alapján a dokumentum
az említett helyi tanácsi határozat, és a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat által. Úgy értékelik, hogy a szentmártoniak határozata sérti az 1996. évi 7. számú kataszteri törvény előírásait, mert a két megye közötti határ vitatott volt.
Gergely András csíkszentmártoni polgármester szerint hamisításról van szó, mert nem lehet szó arról, hogy 1990-ben a dormánfalviak leltárában szerepeltek volna ezek a területek. „Az 1990-es években
Ezt ők utána írták be a leltárba” – vélekedett. Hozzátette, nekik megvannak az 1900-as évek elejéről származó telekkönyvek, amelyekben pontosan megvan, hogy az a rész a Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.
„Nekünk megvan a jogi alapunk, amivel bevettük a közvagyonba. 2007 előtt még volt két határozat, már 1998-ban jóváhagytuk, aztán 2002-ben is – az a 20-as számú határozat csak egy kibővítés, újraközlés, mert időközben még került be más terület is’’ – magyarázta. A községvezető szerint nekik van igazuk, és ezt a bíróság előtt is bizonyítani fogják.
Megkönnyítették a fegyvertartási engedély igénylését, ezentúl online is lehetőség van erre. Évről évre nő a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők száma, idén Hargita megyében 88-an kérték. Jelenleg közel 2400 embernek van fegyvere a megyében.
A Gyergyói-medence magyar tannyelvű iskoláiban folytatódik az a zenei-előadássorozat, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Rákóczi Tárogató Egyesület szervez, a kuruc hősökre és különösen II. Rákóczi Ferenc fejedelemre emlékezve.
Három székelyudvarhelyi fotós, Balázs Attila, Erdély Bálint Előd és Magyari Hunor munkáit lehet megtekinteni Székelyudvarhely központjában. A kiállításokat szerda este nyitották meg baráti hangulatban.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
Szinte lehetetlen megjósolni, hogy milyen árak szerepelnek majd a számlákon 2025. április 1-jétől, ettől függetlenül az energiaügyi miniszter „belőtte”, hogy nagyjából milyen intervallumban mozoghat az elektromos energia kilowattóránkénti ára.
A hálózaton végzett javítási munkálatok miatt nem lesz víz a mai napon Gyergyószentmiklós egy részén.
Csíkszereda és Izmir, valamint a két város környékének szépségeit tárják a nézők szeme elé a megyeháza földszinti kiállítóterében nyíló fotókiállítással pénteken.
Forgalomkorlátozásra kell számítani csütörtökön a Bethlen Gábor utcában a kórház és a múzeum közötti szakaszon – adja hírül Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Marosvásárhelyen 1948-ban államosították a római katolikus gimnázium épületét, megszüntetve ezzel az iskolát. Húsz évvel ezelőtt újraindult a római katolikus felekezeti oktatás, erre emlékeztek kedden a Keresztelő Szent János-templomban.
szóljon hozzá!