
Az úzvölgyi haditemető. A terület hovatartozásáról a bíróságnak kell döntenie
Fotó: Pinti Attila
A bíróságokon folytatódik az úzvölgyi haditemető körüli vitás helyzet. A terület hovatartozásának tisztázása, illetve a törvénytelen építkezések miatt Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva több perben is szemben áll egymással.
2019. október 07., 12:102019. október 07., 12:10
A júniusi erőszakos temetőfoglalás és a dormánfalviak által állított emlékmű és betonkeresztek felavatása után az úzvölgyi haditemető területét egyaránt saját közvagyonának tartó Hargita megyei község és a Bákó megyei város különböző okokból fordult a bíróságokhoz.
Csíkszentmárton a mojnesti bírósághoz azért nyújtott be keresetet, hogy érvénytelenítsék a katonai temető területének Dormánfalva nevére történt telekkönyvezését, amelyet korábban eredménytelenül kifogásoltak.

Az erőfeszítések ellenére felavatták csütörtökön az úzvölgyi temetőben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját, miután a helyszínre érkező feldühödött románok kitörték a temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe.
Két másik bírósági eljárás a Bákó Megyei Törvényszéken kezdődik el, ezekben a szentmártoniak a temetőben felállított betonkeresztek miatt azt kérik, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az építkezést, és érvénytelenítse a dormánfalvi polgármesteri hivatal által kiállított építési engedélyt.
Dormánfalva eközben azt igyekszik elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoni önkormányzati képviselő-testületet az általa 2007-ben elfogadott 20-as számú helyi határozat azon részeinek visszavonására, amelyek az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkoznak. Az augusztusban iktatott kereset másolatát a Hargita Megyei Törvényszéktől kaptuk meg.
A dokumentumban azt írják, hogy a sírkertbe tervezett emlékmű és 50 betonkereszt létrehozásához szükséges építési engedély kiadása után értesültek a 2007-es szentmártoni határozatról, mivel a csíki község erre hivatkozva óvta meg az építési engedélyt. Kitérnek arra is, hogy a temető területe 1990-ben a város magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is Dormánfalva belterületeként jelöli meg.
A kereset hivatkozik a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal tavalyi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE (Európai Közösségen Belüli Térinformációs Infrastruktúra) térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. Ezek alapján a dokumentum
az említett helyi tanácsi határozat, és a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat által. Úgy értékelik, hogy a szentmártoniak határozata sérti az 1996. évi 7. számú kataszteri törvény előírásait, mert a két megye közötti határ vitatott volt.
Gergely András csíkszentmártoni polgármester szerint hamisításról van szó, mert nem lehet szó arról, hogy 1990-ben a dormánfalviak leltárában szerepeltek volna ezek a területek. „Az 1990-es években
Ezt ők utána írták be a leltárba” – vélekedett. Hozzátette, nekik megvannak az 1900-as évek elejéről származó telekkönyvek, amelyekben pontosan megvan, hogy az a rész a Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.
„Nekünk megvan a jogi alapunk, amivel bevettük a közvagyonba. 2007 előtt még volt két határozat, már 1998-ban jóváhagytuk, aztán 2002-ben is – az a 20-as számú határozat csak egy kibővítés, újraközlés, mert időközben még került be más terület is’’ – magyarázta. A községvezető szerint nekik van igazuk, és ezt a bíróság előtt is bizonyítani fogják.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
szóljon hozzá!