Hol voltak és mikor értesültek először arról, hogy valami történik Úzvölgyében? – kérdezte a moderátor csütörtökön az egyik tusványosi panelbeszélgetésen. Évek óta az egyik legfontosabb tusványosi témakör Úzvölgye kérdése – a témának ezúttal is volt aktualitása, hiszen két román szervezet két hete helyezett el 150 fakeresztet a katonatemetőben.
2023. július 20., 16:172023. július 20., 16:17
2023. július 20., 20:122023. július 20., 20:12
Fotó: Pinti Attila
Hol voltak és mikor értesültek először arról, hogy valami történik Úzvölgyében? – kérdezte a moderátor csütörtökön az egyik tusványosi panelbeszélgetésen. Évek óta az egyik legfontosabb tusványosi témakör Úzvölgye kérdése – a témának ezúttal is volt aktualitása, hiszen két román szervezet két hete helyezett el 150 fakeresztet a katonatemetőben.
2023. július 20., 16:172023. július 20., 16:17
2023. július 20., 20:122023. július 20., 20:12
Fotó: Pinti Attila
Kettős mérce az emlékezetpolitikában és Úzvölgye újratöltve – ez volt a címe a Kós Károly sátor legfontosabb csütörtöki beszélgetésének, amelyre teljesen megtelt a hallgatói tér. Először általános áttekintést nyújtottak Úzvölgye kérdéséről. A moderátori teendőket Brassai Hunor, a Minta Ifjúsági Szervezet elnöke látta el.
Van-e egyetemesen elfogadott emlékezetpolitika? – tette fel a kérdést a moderátor Szilágyi Zsoltnak, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform alelnöke. „Nincs egységes narratíva.
– vágott a dolgok közepébe Szilágyi.
Fotó: Pinti Attila
A platformunk – folytatta – nagyon nehezen tud új szövetségesekre találni Nyugat-Európában, mivel történelemismeret tekintetében totális amnéziában szenved Nyugat-Európa. „Az az igazság, hogy Európa nyugati felében félelmetesen balra tolódott minden” – ezzel zárta a rövid, de rendkívül izgalmas előadását Szilágyi.
– ezzel kötötte össze előadását Úzvölgyével.
Fotó: Pinti Attila
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese arra tért ki, hogy értelmezte: mire is jó az emlékezetpolitika. Úzvölgye kapcsán jelezte:
A helyi magyarok közösségének – a magyar állammal közösen – szelíd de határozott erőt kell tudnia mutatni, ez gyakorlati kérdés – húzta alá.
Fotó: Pinti Attila
A keserűség hatja át az erdélyi emlékezetpolitikát? – kérdezte a moderátor Fráter Olivér történészt, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet főtanácsosát. „Az úzvölgyi temető ügye számunkra érzékeny és kiemelten fontos téma, mert ezt a temetőt megpróbálják áttematizálni.
– jelezte a történész. A Hősök Kultusza Országos Hivatalának (ONCE) dokumentumait hívta segítségül, ezekkel utalva a katonai temető múltjára. Jelezte:

Ismét az úzvölgyi haditemetőre irányul a figyelem, miután románok egy csoportja arra készül szombaton délután, hogy fakereszteket rakjon az eltávolított betonkeresztek helyére. A Székelyhon a helyszínről tudósít.
A források szerint egy személyt – Stan Rotarut (Rotár Viktort) – román nemzetiségűnek lehet tekinteni, ám az ő esete sem tisztázott.
– zárta előadását a történész.

Rongálás és sírgyalázás gyanújával bűnvádi eljárást folytat a csíkszeredai bírósági ügyészség a Calea Neamului nacionalista román szervezet tagjai által július 8-án az úzvölgyi katonatemetőben végrehajtott keresztállítás miatt – értesült a Krónika.
Sérülékeny vagy fejlődik az emlékezetpolitika? – kérdezte a beszélgetés irányítója. Teljesen sérülékeny – adott határozott választ a moderátori kérdésre Szilágyi Zsolt. Máthé Áron szerint is egyértelműen sérülékeny az emlékezetpolitika. Fráter Olivér szerint
Fotó: Pinti Attila
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a kérdésre a következőt válaszolta:
A feltett moderátori kérdésre azonban nem válaszolt, inkább más irányba fordította a beszélgetést. A moderátor visszakérdezett, de ezt is elutasította, mindössze azt válaszolta: „mindenkinek ajánlom az uz.hargitamegye.ro címet”.
Fotó: Pinti Attila
Csomortányi István a Bihar megyei önkormányzat elnöki tanácsadójaként volt jelen a beszélgetésen. Szerinte Úzvölgyében benne van a romániai magyarság teljes nyomorúsága.
– fogalmazott Csomortányi István. Ő először akkor értesült Úzvölgyével kapcsolatosan, amikor a sajtó ezt közölte. Ha ez nem így lenne, akkor gond lenne, mert akkor ez azt jelenti, hogy tudott róla, de nem tett ellene semmit – húzta alá.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Lezárult a jelentkezés az iskolavezetői versenyvizsgára, most ellenőrzik a leadott dossziékat. Országos szinten a legtöbb megyében jóval kevesebb a pályázó, mint az állás, és ez alól Székelyföld sem kivétel. A jelöltek jövő héten kezdik a vizsgákat.
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
7 hozzászólás