Árpád-házi Szent Erzsébetet a világegyház egyik legtiszteltebb női szentjeként tartják számon, ő a betegek, a szegények, az özvegyek és az árvák patrónája. November 19-én, pénteken a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ünnepség keretében emlékeztek meg névadójukról. Kiemelkedő nap volt ez az iskola életében, hisz a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki az iskolaalapító Berszán Lajos atyát.
2010. november 20., 20:052010. november 20., 20:05
2010. november 21., 13:582010. november 21., 13:58
Füzes Oszkár nagykövet átadja a kitüntetést
A Szent Erzsébet-napi ünnepség keretében Lisztes László magyarországi fotográfus mintegy 60 alkotásból álló színes fényképanyaggal ajándékozta meg az iskolát, melynek anyaga az elmúlt három esztendő ballagási ünnepségein készült. A fotók eddig Budapesten és több vidéki városban is megtekinthetők voltak, míg végül hazataláltak „szülőfalujukba”. Az iskola falait díszítő fényképek kiállításának megnyitóján Berszán Lajos hálás köszönetét fejezte ki az alkotónak a „megörökített pillanatokért”.
Egész Székelyföldről, Berszán Lajos szülőfalujából, Zágonból, sőt az anyaországból is szép számban érkeztek Gyimesfelsőlokra, hogy személyesen vegyenek részt a kitüntetési ünnepségen, osztozzanak és részesüljenek az iskolaépítő örömében.
Nemzeti imádságunk eléneklése után Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete mondott köszönetet az iskolának, hogy lehetővé tette e szép ünnepséget, külön köszöntötte a jelen lévő Balog Györgyöt, a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulját, Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát, és Zágon küldöttségét. „Ha nincs Zágon, akkor nincs Berszán Lajos, nem lenne okunk és célunk itt ma ünnepelni. Köszönet, Zágon!” – fogalmazott a nagykövet.
„Berszán Lajos római katolikus pap, címzetes kanonok életútja nem szokványos XX. századi papi életút” – e szavakkal indította laudációját Balog László történész, a csíkszeredai Sapientia Egyetem könyvtárigazgatója, akinek idén jelent meg az Árpád-házi Szent Erzsébet iskoláról szóló monográfiája.
„A zágoni katolikus szórványba 1943-ban beleszületett kisfiú korán megtanulta az igazi ökuménia fogalmát, református hitű, asztalos édesapja és római katolikus vallású édesanyja – aki családi örökségként vízimalmot működtetett egy ideig – egymás iránti hihetetlen szeretettel és toleranciával, mérhetetlen tisztelettel nevelte gyerekeit. Testvéreit fájdalmasan korán veszítette el – a Berszán család öt fiúgyerekéből egyedül ő maradt életben –, szerető édesapját úgyszintén, alig öt évesen maradt félárva. Özvegy édesanyja többé nem ment férjhez, egyetlen, életben maradt fia nevelésének, támogatásának szentelte egész életét. Az áldott édesanya egy nehézségekkel teli, de szép életút végén, 78 évesen pihent meg örökre, szeretett papfiát mindvégig maga mellett tudva.
Buszek László akkori zágoni plébánost atyjaként szerette és tisztelte, ő indította el a papi hivatás nehéz útján. Abban az időben akart ő pap lenni, amikor a börtönök tele voltak papokkal, a püspököt is elhurcolták, amikor naponta nőtt a vértanúk száma. Pappá szentelése után – gazdag lelki örökséggel rendelkezvén – korán kitűnt paptársai közül, széthullni készülő családokat forrasztott újra eggyé, szenvedélybetegeket gyógyított szavaival, példabeszédeivel, a szórványban sínylődőket gyámolította, ugyanakkor pedig a más vallásúakkal is megkülönböztetett szeretettel viseltetett.
Görgényüvegcsűr, Csíkszentgyörgy, Magyarszarvaskend, Magyarköblös, Feltorja és Teke érintésével érkezett el utolsó papi állomáshelyére Gyimesfelsőlokra. Itt kereken húsz esztendeig volt plébános, közben pedig iskolaalapító igazgató. Néhány éve lett nyugdíjas, idén éppen harmincadik esztendejét tölti ebben az egyházközségben.
Berszán Lajos civil kurázsija ezért egyedülálló a maga nemében, hisz ott és akkor teremtett – szellemi és fizikai értelemben egyaránt – iskolát, ahol és amikor a legnagyobb szükség mutatkozott. A Gondviselő Isten alázatos szolgáját választotta ki, egy egyszerű falusi papot, hogy az olyan példát mutathasson fel, amelyet igazából az erdélyi történelmi intézmények sem tudtak felmutatni, vagy csupán ritkán koronázta siker ilyen méretű vállalkozásuk. Lajos atya kiváló lelkipásztor és nevelő, jelenleg az általa alapított Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium lelki vezetője.
Berszán Lajos példája kiváló példa az elszakított nemzetrészek magyarsága számára és a sokrétű gondoktól, sekélyes liberalizmustól, sok más nyavalyától szenvedő, anyagi és lelki válságából oly hőn kiutat kereső Anyaország számára.
Az ő életútja méltó a magas jutalomra, hiszen szinte a semmiből teremtett valóban szép, új világot, iskolájával a remény és a bizakodás magvait elhintve a Gyimesek völgye tanulóifjúsága szívében.
Élete egészen elégő élet, kurázsija mindenkoron követendő, örök példa az építők számára. Köszönet érte!” – e szavakkal zárta méltatását Balog László történész.
– A Magyar Köztársaság nevében Berszán Lajos atyának, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum nyugalmazott igazgatójának, az iskola alapításáért és vezetéséért, valamint a csángómagyarság megmaradásáért és identitástudatának megőrzése érdekében végzett tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozom – tolmácsolta dr. Schmitt Pál köztársasági elnök sorait Füzes Oszkár nagykövet, majd a „Pap bácsi” mellére tűzte a kitüntetést.
Ezt követően ünnepi szentmisét mutattak be, melyen felelevenítették Szent Erzsébet alakját. Az iskola népviseletbe öltözött diáksága, a kórus csengő hangja, az elhangzott énekek és szavalatok mind-mind hozzájárultak az ünnepi emelkedettséghez. Az oltár mellett pedig a Szent Korona hű mása intett arra, hogy csak az országnak, a nemzetnek nincsenek határai.
Hatodik alkalommal szervezték meg a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozatot, a színház előtti téren tartott záróeseményt fotókon mutatjuk.
A május 4-i és 18-i államelnök-választás miatt a csíkszeredai lakosságnyilvántartó közszolgálat és a városházi pénztár a választási hétvégéken is fogadja az érvényes személyi igazolvánnyal nem rendelkező, szavazójoggal rendelkező ügyfeleket.
A nyár folyamán kezdődhet el a csíkcsicsói sportcsarnok építése. Az előkészületek egyelőre a kiviteli terv véglegesítésénél tartanak, ezután következhet az építkezési engedély és a szükséges szakhatósági jóváhagyások beszerzése.
Országszerte beszámoltak arról a tragikus szépvízi esetről, amikor a medve elől menekülve egy fiatal Iași megyei lány elvesztette egyensúlyát, a magasból a szépvízi víztározóba zuhant és életét vesztette.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
Továbbra is a csíkszeredai városháza északi szárnyában marad a katonai központ mivel nem talált megfelelő ingatlant számukra Hargita Megye Tanácsa. A városi önkormányzat újabb két évre volt kénytelen meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Örökös szentségimádási napot tartanak a csíktaplocai templomban pénteken. Ennek zárásaként, 17 órától gyémántmisét mutat be Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgált Csíktaplocán.
szóljon hozzá!