
Fotó: Gábos Albin
Néhány nap alatt befejezik a szépvízi örmény katolikus templom tornyának felújítását, az újrabádogozását és az esetleges korhadt farészek kicserélését. A több mint 250 éves templomot a korábbi években ugyan teljesen rendbe tették, a helyi plébános azonban azt is szeretné, ha az elkövetkezőkben az eredeti színére, azaz sárgára meszelhetnék a tornyot és a templomfalat.
2019. május 08., 14:212019. május 08., 14:21
2019. május 08., 15:032019. május 08., 15:03
Már tavaly beszerezték a szépvízi örmény katolikus templom tornyának felújításához szükséges anyagokat, bádogot, a torony felállványozása viszont idénre maradt, és amint az időjárás lehetővé tette, hozzá is fogtak a felújítási munkálatokhoz.
Gábor Zoltán, szépvízi római katolikus plébános szerint
Fotó: Gábos Albin
A régi bádog elemek helyett új aranyozott gömböt és egyéb részeket szerelnek fel, érdekességként pedig azt is megtudtuk, hogy a gömbbe igazi aranyból készült két karikát is beledolgoznak, ugyanakkor bár elég jó állapotban megmaradt a torony faváza, a javítási munkálat során az esetleges korhadt fákat is kicserélik.
A több mint 250 éves templomot egyébként a korábbi években egy három éves futamidejű pályázat révén felújították, akkor új cserepeket és esővízcsatorna-rendszert kapott, továbbá a belsejét is teljesen rendbe tették, falkutatást végeztek, restaurálták az oltárképeket és a falfestményeket is.
Fotó: Gábos Albin
A 1700-as évek közepén épült szépvízi örmény katolikus templom egyébként falu központjában található. A barokk stílusú templomot és cintermet erődszerű kőfal veszi körbe.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!