Udvarhelyiek a Btk. módosításáról

Sürgősségi rendeletet fogadott el kedden este Románia kormánya a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosításáról, így az új jogszabály életbe lépése után már nem minősül bűncselekménynek az a hivatali visszaélés, amelyet nem szándékosan követtek el, illetve 200 ezer lej alatti kárt okozott. Egyebek mellett újdonság az is, hogy a büntetések időtartama az eddigi hét év helyett ezentúl három hónaptól hat évig terjed. A kormány döntése nyomán hatalmas tüntetések kezdődtek Bukarestben, illetve Románia több nagyvárosában. De mi a helyzet Udvarhelyen? Erről kérdeztük a helyi politikusokat, polgárokat.

„Ezt a döntést nem kormányrendelettel kellett volna meghozni, hanem a parlament elé kellett volna terjeszteni megvitatásra” – fogalmazott lapunknak Sebestyén Csaba nemrég megválasztott RMDSZ-es parlamenti képviselő. Mint mondta, ebben a formában nem tartja helyesnek a Btk. módosítását. Azt, hogy szükség van-e egyáltalán a jogszabály megváltoztatására, szintén csak egy parlamenti vita után tudná megítélni. „Amikor sürgősségi rendelettel nyúltak hozzá a Büntetőtörvénykönyvhöz, a végén mindig kiderült, hogy nem volt helyes” – hangsúlyozta.

Elítéli a kormány puccsszerű intézkedését Zakariás Zoltán, az EMNP alelnöke, aki elsősorban a módosítás mikéntjét kifogásolta. Ha a rendelet mellett szóló érvek azok, hogy a törvény több cikkelyét alkotmányellenesnek nyilvánította a bíróság, valamint szükség van különböző nemzetközi jogszabályok átemelésére, akkor erről törvénytervezetet kellett volna megfogalmaznia a kormánynak, amit a parlament elé terjeszt – jelentette ki. Zakariás szerint erődemonstrációra utal az, hogy a kormány sürgősségi rendelettel döntött a kérdésben. Ráadásul mindezt annak ellenére tette, hogy két héttel ezelőtt negatív véleményezést kapott és közfelháborodást okozott javaslata. Nem tudni, ezzel mit szeretnének elérni – „talán bizonyítani, hogy a választások többségi nyertesei bármit megtehetnek” –, viszont így csorbul a demokrácia, hangsúlyozta az alelnök.

Az ügyben megkérdeztük Borboly Csabát, a Hargita megyei önkormányzat elnökét is, ő azonban azt válaszolta, mivel ellene is vizsgálódik az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), nem tartja helyesnek, hogy bármilyen véleményt is megfogalmazzon.

„A Büntetőtörvénykönyvet és a büntető perrendtartást sürgősségi kormányrendelettel, az éjszaka leple alatt módosítani nemcsak az ország lakosainak arcul csapását, hanem a jogállamiság eszméjének figyelmen kívül hagyását is jelenti. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a kormány a parlamentáris demokrácia mellőzésével hozta meg döntését, hiszen a hatalmi ágak szétválasztása a jogállamiság alapvető garanciája” – fogalmazott lapunknak Gálfi Árpád polgármester. Mint mondta, az emberek felháborodását jogosnak tartja, hiszen egy ilyen horderejű módosítást nem lehet „suttyomban, a parlament megkerülésével lerendezni”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Btk. korrekciójára szükség lenne, hiszen az eddigi törvények tág értelmezhetősége miatt meghurcolásoknak is szemtanúi lehettünk az elmúlt időszakban. Példaként Antal Árpád, Ráduly Róbert, Horváth Anna, Mezei János és Rácz Károly ügyét említette. „A korrekciót viszont nem olyan módon kell véghez vinni, ahogyan azt a kormány tette” – jelentette ki.

„Ha nem vonulunk utcára, akkor nem lesz igazság ebben az országban”

Több udvarhelyit is megkérdeztünk csütörtökön napközben, akik szinte kivétel nélkül hallottak az új rendeletről. Egybehangzóan helytelenítették a kormány döntését, mivel igazságtalannak tartják a rendelkezést. „Ha nem vonulunk utcára, akkor nem lesz igazság ebben az országban” – így az egyik megkérdezett. A lakosok szerint egyébként a jogszabály módosításával a felelősségvállalás alól akarják kivonni magukat a „tolvaj” politikusok.