
Fotó: Thomas Campean
Tar Boróka zenepedagógus vezetésével szerdától Székelyudvarhelyen is Ringató-foglalkozásokra várják a babákat és mamákat, esetleg apukákat. A Magyarországon már 1991 óta működő zenei nevelési programban a részt vevő gyerekek és szüleik közösen élhetik át a közös játék és éneklés örömét.
2013. október 15., 08:282013. október 15., 08:28
2013. október 15., 09:232013. október 15., 09:23
A Ringató módszer kidolgozója Gállné Gróh Ilona énektanár, karvezető. A kodályi elvekre épülő foglalkozás célja rávezetni a szülőket az otthoni éneklés, játék fontosságára, kiemelten a hároméves vagy ennél fiatalabb gyerekek esetében. Tar Boróka anyaországi szakmai gyakorlatának idején találkozott a Ringatóval, melynek technikáit hat hónapon keresztül magától az alapítótól, Gállné Gróh Ilonától tanulhatta el. „Azt szerettem volna, hogy valami olyat keressek, amit majd hazahozva tudok hasznosítani. Fél évet tölthettem a program megálmodója mellett, úgymond első kézből tanulhattam meg a módszert” – mesélte mosolyogva Boróka.
A Ringatók harminc percesek, melyek énekléssel és „ölbeli játékokkal”, azaz az anya és gyerek kapcsolatát erősítő intim foglalkozásokkal telnek. „A Ringató hároméves vagy ennél kisebb babáknak szól, ebben a korban viszont nem beszélhetünk tanulásról, hisz az ilyen pici gyerekek figyelni sem tudnak hosszasan. A kicsiket tulajdonképpen zenei ingerekkel vesszük körül, melyeket mozgással egybekötött játékkal egészítünk ki” – sorolta a zenepedagógus.
A zenei tanítás azonban elsősorban a szülőknek szól: a foglalkozások az otthoni, korai zenei nevelés egyfajta mintájaként, példájaként szolgálnak. „Sajnos manapság megfakult a nagyanyáink korában még igenis élt hagyomány, hogy a szülők folyton énekeltek a gyerekeknek. Nem kell itt rendkívül képzett zenei tudásra gondolni, hisz az édesanya hangja, érintése sokkal értékesebb, mint bármilyen csúcsminőségű hangfelvétel” – hangsúlyozta Tar Boróka, hozzáfűzvén: sok esetben előfordul, hogy a szülők eleinte szégyenlősek, a közös éneklés során azonban megbátorodnak. „Az első foglalkozásokon olyan énekekkel kezdünk, amelyekre maguk a szülők is emlékezhetnek saját gyerekkorukból: kis hangterjedelmű, egyszerű dalokkal, melyeket tapasztalatlan éneklők számára sem nehéz megtanulni” – fejtette ki.
Fontos tudni, hogy a gyerekek semmiféle feladatot nem kapnak a foglalkozásokon, nem kell szerepelniük vagy teljesíteniük. „A gyerekektől nem várhatjuk, hogy figyeljenek. Az a lényeg, hogy a kicsiket körülvegyük ezekkel a zenei ingerekkel, stimuláljuk őket, hogy szüleikkel közösen éljék meg az éneklés élményét. Sokszor azt hiszik az anyukák, hogy a gyerek nem is figyel, aztán otthon a kicsi elkezdni énekelni a foglalkozáson tanult dalt” – mesélte a zenepedagógus.
A korai zenei nevelés fontossága tagadhatatlan: általa jelentősen fejlődik a kicsik személyisége, értelmi és érzelmi vonatkozásban is. A közös éneklés és játék közben fejlődik valamennyi zenei képesség, ezzel együtt a mozgás, a beszéd, a figyelem, a képzelet, az emlékezet, a kreativitás, bővül a szókincs. A közösség alakítja a szociális érzékenységet is, és nem utolsó sorban a magyar zenei anyanyelvvel találkoznak a szülők és a gyerekek hétről hétre. „A Ringató tulajdonképpen kétszemélyes játék az anya vagy apa és a kisgyermek között. Plusz varázsuk van a foglalkozásoknak azáltal, hogy csoportban történnek, hisz így a szülők is találkozhatnak egymással, megbeszélhetik közös dolgaikat, a problémákat, ugyanakkor kikapcsolódhatnak, kiléphetnek az otthoni közegből” – tette hozzá Tar Boróka.
A szerdánként 9 óra 30 perctől a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegén tartandó foglalkozásokra az Udvarhelyi Ringató Facebook-oldalán lehet jelentkezni, illetve további információkért itt lehet keresni a foglalkozásvezetőt is.
Váratlan problémába ütközött a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola korszerűsítése, ez miatt elhúzódik a munkálat befejezése. Az, hogy mikor térhetnek vissza a diákok a megújult iskolaépületbe, közvetve egy szakértői véleménytől függ.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Feleki Miklós színművész szobrát is felavatták vasárnap Nagygalambfalván a március 15-i események részeként, ami nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen a helyi születésű jeles személyiség honvédként vett részt az 1848–49-es szabadságharcban.
A bátorságnak, a gyakorlatias gondolkodásnak és a közösségi összetartozásnak köszönheti a magyarság a megmaradását – hangzott el Székelyudvarhelyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján szervezett ünnepségen vasárnap.
Március 15. alkalmából ünnepi díszbe öltöztek Székelyudvarhely buszai: kokárdák, valamint az 1848–49-es forradalom hőseitől származó idézetek kísérik az utasokat, így a mindennapi utazás is az emlékezés részévé válik.
A kezdeti nehézségek és a munkálatok leállása után ismét zajlik a Hatos villa energetikai korszerűsítése. Hargita Megye Tanácsa áthidalta a költségvetési hiányt, így júniusra egy teljesen megújult, energiatakarékos épület várhatja a táborozókat.
Három év szünet után folytatódik az Erdélyi Vállalkozói Iskola+ (EVI+) képzéssorozat – jelentették be pénteken, a képzés első hétvégéjének megnyitóján a partnerszervezetek képviselői Székelyudvarhelyen.
Ahol a hagyományainknak teret adnak, ott a nemzetünknek jövője van, hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Erdélyi Hagyományok Háza székelyudvarhelyi központjának avatóünnepségén.
Nem sokáig örülhetett zsákmányának pénteken a szomszédos megyéből érkező biciklitolvaj, hiszen a tettét követően mindössze néhány perc múlva elfogták őt a székelyudvarhelyi helyi rendőrök.
Konferenciát szerveztek Székelyudvarhelyen a határon átnyúló jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés témájában pénteken. Magyarországi és erdélyi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a jogi támogatás és az áldozatok segítésének lehetőségeiről.
szóljon hozzá!