Nő a felelőtlen antibiotikum-fogyasztás

A páciensek 9 százalékának gyógyszerész javasolja az antibiotikum-kúrát

Egy Romániában készült tanulmány szerint a lakosság egy része felelőtlenül szedi az antibiotikumokat, sokan önkezelést alkalmaznak, azaz nem orvosi utasításra kezdenek bele egy antibiotikum-kúrába. Ezek a készítmények ugyan receptkötelesek, azonban vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájutni ezekhez. A felelőtlen antibiotikumszedéstől viszont ellenállóvá válnak a baktériumok, így egyre erősebb gyógyszerekre van szükség a fertőzések gyógyításában.

Megnőtt az előkezelt betegek száma, az olyanoké, akik otthon maguktól belelkezdenek egy antibiotikum-kúrába, és már úgy mennek szakorvoshoz, hogy előtte beszedtek valamennyi antibiotikumot – mondta el dr. Berecz Andrea, a székelyudvarhelyi kórház gasztroenterológus szakorvosa. Az öngyógyítás azonban nem veszélytelen.

„Azon kívül, hogy sok mellékhatása lehet, főleg az a veszélye, hogy a baktériumtörzsek rezisztensekké válnak az antibiotikumra, és ha jön egy igazi fertőzés, akkor már nem tudunk olyan antibiotikumot adni, ami megfelelő lenne. Egyre erősebb gyógyszerek szükségesek a fertőzések legyőzésére” – mondta el a szakorvos. Az ellenállóvá váló baktériumtörzsek miatt folyamatosan új gyógyszereket kell kifejleszteni, de 5–10 éven belül ezeknek is lejár a kifutási ideje, ugyanis időközben ezekre is rezisztensekké válnak a baktériumok – tudtuk meg dr. Berecz Andreától.

Sokba kerülhet az önkezelés

Több tíz éves tapasztalatai alapján hasonló véleményen van Abrán Tünde, székelyudvarhelyi főgyógyszerész is. „Már a negyedik-ötödik generációs antibiotikumok is megjelentek, ami azt jelenti, hogy egyre szélesebb spektrumúak. A baktériumok nagyon elszaporodtak, és az ellenállóképességük megnőtt. Az a baktérium, ami a legegyszerűbb antibiotikum hatására elpusztult, a rezisztencia miatt most sokkal erősebb antibiotikumot igényel – mondta el Abrán Tünde.

Tapasztalata alapján az elmúlt évtizedekhez képest megnőtt Székelyudvarhelyen az antibiotikum-fogyasztás, de ennek oka az is, hogy hozzáférhetőbbé vált a gyógyszer, és sokféle antibiotikum létezik már. A főgyógyszerész kihangsúlyozta, hogy az antibiotikumos kezelést csak az orvos írhatja fel, és fontos az is, hogy a beteg a javasolt ideig szedje a gyógyszert. Ha egy egyszerű, kezdődő hűlésre beszedi az antibiotikumot, és az kiöli az összes baktériumot a szervezetből – még azokat is, amelyek hasznosak -, akkor, amikor valóban megbetegszik, kétszer több pénzbe fog kerülni a kezelése – mondta az önkezelés veszélyeiről a főgyógyszerész.

Egyre magasabbak a gyógyszerfogyasztás költségei

170 lej lakosonként

A gyógyszerfogyasztás költségeinek emelkedését igazolják a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár adatai is. A pénztár évről-évre egyre több pénzt fizet elszámolásként a gyógyszertáraknak, ami egyértelműen jelzi, hogy nő a gyógyszerfogyasztás Hargita megyében – tudtuk meg Duda Tihamértól, az intézmény vezérigazgatójától.

A pénztárnak ugyan nincsenek pontos adatai az antibiotikum-fogyasztás mértékéről, vannak viszont az általános gyógyszerfogyasztásról, amelynek a tekintélyes részét az antibiotikumok teszik ki. Évente több millió lejjel nőnek az ingyenes és kedvezményes gyógyszerek után kifizetett összegek Hargita megyében: 2009-ben valamivel több, mint 50 millió lejt fizetett ki a patikáknak a biztosítópénztár, 2010-ben viszont már öt millióval nőttek a költségek, akkor több, mint 55 millió lej volt az elszámolás értéke – tudtuk meg Duda Tihamértól.

A Hargita megyei gyógyszerfogyasztás költsége idén is tovább emelkedett, az első félévben meghaladta a 28 millió lejt. A megye lakosaira visszaosztva, ez személyenként 170 lej feletti éves költséget feltételez, amelynek egy jelentős részét a beszedett antibiotikumok kiadása teszi ki.

Felmérték a fogyasztást

Az antibiotikum-fogyasztásról nemrég készült országos felmérés eredménye azt mutatja, hogy a 15 éven felüli lakosok 44 százaléka az elmúlt fél évben legalább egyszer szedett antibiotikumot, 23 százalékuk viszont nem több, mint egy hónapja. A megkérdezettek 22 százaléka évente 2-3 antibiotikumos kezelésen esik át, 12 százalékuk pedig 4–5, vagy még ennél is több kezelést kap egy év alatt.

A lakosságnak valamivel több mint fele évente, vagy ritkábban szorul antibiotikumra, 8 százalékuk viszont még soha nem kapott ilyen kezelést. A felmérés eredménye szerint az esetek 52 százalékában a családorvos javaslatára történt az antibiotikumos kezelés, 9 százalékban viszont gyógyszerész javasolta a kúrát, 8 százalékban azonban a válaszadók maguk döntöttek az antibiotikumos kezelés mellett, azaz önkezelést alkalmaztak.