Füstöljön a kémény, de ne égjen a ház

Egy év alatt kétszeresére nőtt a magánházaknál történt tűzesetek száma: míg 2011 januárjától áprilisig 29 esethez riasztották a lánglovagokat Hargita megyében, a 2012-es fűtésszezonban ez 58-ra nőtt. A hivatalos adatok szerint ez a tűzesetek 74,35 százalékát teszik ki. Az épületek kigyulladásának legtöbb esetben a nem megfelelően rakott vagy szigetelt kémény az oka.

Építkezési szabályok

Ahhoz, hogy ne gyúljon ki az épületek kéménye vagy kályhacsöve, már az építkezésnél vagy javításnál be kell tartani a törvényeket – áll a megyei tűzoltóság szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. Ezek alapján a téglából készült kéményt jól el kell szigetelni a ház többi, gyúlékony részétől. Minden esetben hőszigetelő réteggel kell ellátni a kémény külső falát, és nem érintkezhet az épületelemekkel, valamint 50–80 centiméter közötti hosszúságú kell legyen a tető feletti része. A házban lévő kályhacsövet pedig legalább 70 centiméteres távolságra kell tenni a faburkolatú vagy más gyúlékony alapanyagú faltól.

Szükséges rendszeresen ellenőriztetni, és minimálisan évente egyszer, lehetőleg a fűtésszezon előtt kipucoltatni a kéményeket. Tilos a vakolatlan kémény használata.

Kéményseprői tanácsok

Székelyudvarhelyen és környékén dolgozó kéményseprőt kérdeztünk a kémények kigyulladásának leggyakoribb okáról. „A kigyulladások fő okát a lerakódások képezik, a fával fűtők esetében ez jóval gyakoribb, főleg ha fenyővel vagy olyan fával melegítnek, melynek nedvességtartalma 20 százalék felett van. Nagyon sokan háztartási hulladékot vagy műanyagot is égetnek a kályhákban, ami a kémény falára rakódva könnyen újragyúlhat. Gázzal való fűtés esetében kevesebb lerakódással számolhatunk” – magyarázta Kencse-Lurcza Albert udvarhelyi kéményseprő. Arról is beszámolt, hogy a nyár folyamán nagyon gyakran madarak költözhetnek kéményeinkbe, ami – ha nem végeztetünk seprést – szintén katasztrófához vezethet. „Hétfőn voltam egy olyan magánháznál, ahol egy vedernyi csókafészket és diót, terméseket pucoltam ki a kéményből” – mesélte a szakember, majd hozzátette: ezt a kémény tetejére helyezett hálóval lehet megelőzni.

Kéményseprés régen és ma

Kencse-Lurcza Albertet kedden az Udvarhelyhez közeli Hodgyába hívták, ahol az iskolaelőkészítő osztályt a művelődési házba költöztették, és ennek kifűtése okán kéményt takaríttattak. A szakember először információt gyűjtött a kémény külső falának állapotáról, nem történt-e repedés, hiszen a nagy szárazság miatt a betontéglák könnyen elválhatnak egymástól. Ezek után a kémény ajtaját szokta megvizsgálni a szakember, azon keresztül készít felvételt a belső falról, majd ellenőrzi a légáramlatot, és ezt követően nekifog a tisztításnak. Mivel a művelődési ház kéményének alsó részén nem talált ajtót, a padláson lévő tisztítóajtón keresztül fogott neki a munkának.

Régen házról házra jártak a kéményseprők, és csupán egy nem túl hosszú drótra erősített kefével végeztek mindenféle tisztítást. Ma már különbséget tesznek a téglakémény és bádogkémény tisztítása között, egyikhez vasból készült kefét, másikhoz műanyagot kell használni, hogy ne sértse fel annak belső falát – tudtuk meg a szakembertől. A közel tízméteres kémény tisztításához olyan kefét használt, amely két centiméterestől 60 centiméteres nyílásba is belefér. A kormot a tisztítónyíláson keresztül távolította el. „Ha egy szobában kell ugyanezt elvégezni, előtte lefóliázom a helyszínt, majd porszívót is használok a korom eltávolításához” – tudtuk meg a kéményseprőtől. Udvarhelyen és környékén 45–50 lejbe kerül egy kéménytisztítás, nyugdíjasoknak 25 lej.

Évente kell tisztíttatni

A kéményseprő szerint mára már nagyban változott az emberek hozzáállása a rendszeres kéménytisztítást illetően. Rendszeresen használt kéményt évente kétszer kellene pucoltatni, de az elmúlt években leginkább az intézmények takaríttatják ki rendszeresen a füstelvezetőt. „Ahhoz, hogy kevesebb legyen a baleset, a tűzoltóknak vagy polgármesteri hivataloknak minden évben ellenőrizniük kellene, hogy a lakók a fűtésszezon előtt elvégeztették-e kéményeik kipucolását” – véleményezett Kencse-Lurcza, aki szerint nem kell feltétlenül a „házaló” kéményseprőkre várni. „Manapság ez nagyon egyszerű, hiszen Udvarhelyen két magáncég is van, és a lakosok most már kezdik megérteni, hogy időnként minket is hívni kell, akárcsak a többi szakembert. Csak itt az a különbség, hogy jobb megelőzni a bajt, mert ha már bekövetkezett, akkor csak a tűzoltókat lehet tárcsázni” – fogalmazott a szakember.

Ha kigyulladt a kémény

Ha mégis elmulasztottuk a kéményseprést, és begyúl a kémény, a legfontosabb teendő eloltani a kályhában lévő tüzet. „Amíg a tűzoltók megérkeznek, víz helyett inkább háztartási ecettel locsoljuk a kéményt a tetőről, mert az sokkal jobban gátolja az égést. Ha nem muszáj, akkor a füstelvezető ajtaját se nyissuk ki, hogy ne kapjon oxigént” – tanácsolta a kéményseprő.