
Fotó: Thomas Campean
Öt nappal a teljes értékű területalapú támogatás igénylési határideje előtt óriásira nőtt a kérelmezők száma az APIA-kirendeltségeknél, nyolc-kilenc órát állnak sorban a gazdák, egyes vidéki önkormányzatoknál napi húsz órákat dolgoznak az alkalmazottak, az APIA megyei központjában pedig csak csendőri jelenléttel tudják fenntartani a rendet.
2015. június 10., 18:322015. június 10., 18:32
Néhány nap maradt még hátra a teljes értékű területalapú támogatás (SAPS) igénylési határidejéig, június 15. után ugyanis már napi egyszázalékos késedelmi levonás jár a késésért, így a július 10-én – a kérelmezési periódus utolsó napján – leadott igénylésekre már csak a teljes összeg 75 százalékát kaphatják meg a gazdák. A támogatás kérelmezési feltételei módosultak és jelentősen szigorodtak idén, emiatt tolódott az igénylési időszak is, és egészen az utóbbi időkig a vártnál jóval kevesebb volt a támogatáskérések száma is Hargita megyében. A kérelmezők száma azonban jelentősen megnőtt mostanra, elözönlötték a gazdák a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) kirendeltségeit.
„Zsandárok védenek minket” – mondta érdeklődésünkre Haschi András, az ügynökség megyei vezetője szerdán délután, majd így folytatta – „jelen pillanatban a csíkszeredai kirendeltség kapuja előtt 147 ember van, nyolc órás a sorbanállás”. Miközben korábban az volt az egyik legfőbb probléma, hogy sok gazda nem tudott eleget tenni az igénylési feltételeknek – például azért, mert nem rendelkezik a földterület mérete alapján meghatározott mennyiségű állattal –, addig mostanra az igénylők tömeges rohama vált a legfőbb gonddá az APIA-nál – tudtuk meg Haschitól. Az intézmény megyei vezetője azt is elmondta, mostanáig nagyjából 15 ezer területalapú támogatási kérelmet iktattak – ami nagyjából fele a korábbi évek adatainak –, a 15 ezer igénylés pedig mintegy 80 ezer hektárnyi földterületre terjed ki. Az APIA-kirendeltségeken meghosszabbították a munkaprogramot, sőt még hétvégén is reggeltől estig dolgoznak, hogy fogadni tudják a gazdák kéréseit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az a gazda, aki délután vagy este megy be az APIA-hoz, sorra is kerül – hívta fel a figyelmet Haschi András, azt ajánlva a kérelmezőknek, hogy reggel vagy délelőtt menjenek az ügynökség kirendeltségeihez, hisz sok az igénylő.
Hajnalig túlóráznak Oroszhegyben
Hatalmas mennyiségű munka hárul az önkormányzatokra is, az igénylési nyomtatványok kitöltésében nyújtott segítség, valamint a gazdák földterületeinek beazonosítása miatt sok községben a hivatali alkalmazottak többsége reggeltől estig dolgozik. Oroszhegyben például hét alkalmazott – főállású önkormányzati dolgozók, illetve megbízottak – sokszor napi húsz órát dolgoznak, legutóbb éjjel fél háromkor mentek haza – tudtuk meg Bálint Elemér polgármestertől. A község elöljárója a legfőbb nehézségek között említette meg a területek fizikai beazonosítását, ugyanis idén ezt minden földparcella esetében el kell végezni, még azoknál is, amelyekre tulajdonosuk nem kér támogatást. Ha egy gazda 37 földparcellát birtokol, de azokból csak hét alkalmas támogatásra, akkor is be kell azonosítani az összeset – magyarázta példaként a községvezető. Gond az is, hogy az igénylési időszak alatt többször is módosították a kérelmezési feltételeket, legutóbb – két nappal ezelőtt – a terület mérete alapján meghatározott állatállományra vonatkozó kritériumot törölték, egy héttel a támogatásigénylés határideje előtt – fűzte hozzá a polgármester.
Bálint Elemér kérdésünkre azt is elmondta, évente mintegy 600–800 személy kér területalapú támogatást a községből, ez nagyjából egymillió eurós bevételt jelent a gazdáknak. Mostanáig az igénylési dossziék éves átlagának nagyjából 70–80 százaléka készült el Oroszhegyben, és a polgármester számításai szerint feszített munkatempóval, illetve a hosszú túlórázásokkal el tudják érni az előző évek szintjét az igénylési időszak végéig.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
szóljon hozzá!