
Fotó: Iochom Zsolt
Sántha Attila költő és Szabó Attila televíziós riporter vehette át Csíkszeredában a Bálint András-emlékdíjat pénteken a Székelyföld Galériában.
2015. december 20., 11:132015. december 20., 11:13
2015. december 20., 11:322015. december 20., 11:32
Húsz éve már, hogy minden év decemberében a csíkszeredai székhelyű Bálint András Alapítvány emlékdíjjal tünteti ki azokat a székelyföldi, vagy innen elszármazott írókat, költőket, szerkesztőket, akik tehetséggel, felelősséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel szolgálják és képviselik a régió magyarságának érdekeit.
A díjat a Hargita napilap egykori szerkesztője, publicistája, a Sóvidékről származó Bálint András (1943–1994) emlékére alapították. Két évtizede, hogy évről-évre jutalmazzák a szólásszabadság napszámosait – fogalmazott a díjátadón Farkas Antal szerkesztő-operatőr.
Az emlékplakettet, oklevelet, ajándékot és a pénzjutalmat mindig Bálintné Kiss Jolán, Bálint András özvegye adta át a kitüntetetteknek. Sajnos, az idei, a 21. díjátadón már nem lehetett jelen, alig egy hónapja, hogy végső búcsút vettek tőle. A jelenlévők egy perces néma csenddel emlékeztek rá.
A Székelyföld-díjas Sántha Attilát Molnár Vilmos méltatta: Sántha Attila Kézdivásárhelyen született 1968-ban, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar-angol szakos tanári oklevelet, majd a Szegedi Egyetemen folytatott doktori tanulmányokat. Ezidáig hat kötete látott napvilágot. Verset, esszét, irodalomtudományi írásokat egyaránt közöl. A Csíki Székely Krónikával 1999 óta foglalkozik. „Jeles költő, szótárkészítő, aki egy egész kutatócsoport munkáját végzi egyedül, akit neveztek már a transzközép irodalom főideológusának is. Mostanában a székely őstörténethez kapcsolódóan publikál igen alapos tanulmányokat, munkásságáért méltán érdemli meg a Bálint András-emlékdíjat” – hangsúlyozta a laudátor.
Szabó Attila 1978-ban Marosvásárhelyen született, filmes szakemberként, rendezőként dolgozik, számos dokumentumfilm készítője. Legújabb nagy hatású és több helyen vetített alkotásában is, a Méregzöld mesék című filmben rávilágít a székelyföldi illegális erdőkitermelés legdurvább pillanataira. „E Bálint András-emlékdíj ennek a filmnek az elismerése, ugyanakkor annak is, ahogyan a díjazott gyöngéd és költői is tud lenni. Az első és utolsó hó című írásában, a globális felmelegedésről ír két és fél éves kisfia, Atipati történetén keresztül. Kedvesen, olvasmányosan, írása szép és igaz, kerek és tartalmas, közérthető és gondolatébresztő. Tehát, Szabó Attila mindenképp rászolgált a Bálint András-emlékdíjra” – mondta méltatásában Farkas Antal.
Sántha Attila úgy vélte, hogy a díj közösségi megerősítés munkája iránt, Szabó Attila számára pedig egy visszajelzés, hogy amit tesz azt jól csinálja és folytatni kell a munkát.
Szombaton reggel a Fások utcában, a székelyudvarhelyi terelőút környékén, pénteken este a Rózsa utcában, korábban pedig a Csereháton és a Szejkefürdőn jártak különböző medvék. Komoly károkat is okozott az egyik nagyvad egy méhészetnél.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
Több mint 8 millió lejes román kormánytámogatásból újították fel a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A vasárnap délutáni avatóünnepségen arról beszéltek, hogy a magyar szellemi örökség egy darabját sikerült megmenteni.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Útnak indult a közel hétszáz zarándok Székelyudvarhelyről péntek reggel, akik a következő napokban gyalogosan mennek Csíksomlyóig, hogy együtt vegyenek részt a pünkösdszombati búcsús szentmisén.
szóljon hozzá!