Fotó: Veres Nándor
Statisztikai adatokból szemléztünk a Hargita megyei, illetve csíkszeredai cégek, jogi személyek helyzetére vonatkozóan. Kiderült, hogy évente hány új céget hoznak létre, illetve hány esetben indul csődeljárás.
2016. március 07., 10:552016. március 07., 10:55
A Hargita megyei cégek mindössze fele aktív, a többi mindössze papíron létezik. 2015-ben 1346 céget töröltek. Amennyiben az elmúlt negyed századot tekintjük, a megkérdezett szakember szerint Csíkszeredába elenyésző nagyságú tőke áramlott be.
Az Országos Cégbíróság (ONRC) által küldött statisztikai adatok szerint Hargita megyében tavaly közel százzal több jogi személyt jegyeztek be, mint 2014-ben: két évvel ezelőtt 1097-et, 2015-ben pedig 1201 új jogi személyt. Országos viszonylatban, a 2015-ben bejegyzett jogi személyek száma szerinti elosztásban, Hargita megye a 34. helyet foglalja el. A megyében a legtöbb újonnan alapított cég kereskedelmi, illetve mezőgazdasági területen tevékenykedik.
Tavaly a megyében bejegyzett jogi személyek közül a legtöbben, 546-an egyéni vállalkozást indítottak (II), 398-an korlátozott felelősségű társaságot (Kft., románul Srl.), 201-en pedig engedélyezett természetes személyek (PFA). Csíkszeredában 203 új jogi személyt regisztráltak az országos cégbíróságon, ezek közül 70 Kft., 66 engedélyezett természetes személy, 61 egyéni vállalkozás, hat pedig családi vállalkozás. Az idei adatok közül a januári hónapra vonatkozóakkal tudtak szolgálni, ezek alapján a megyében az év első hónapjában 89 jogi személyt jegyeztek be, Csíkszeredában tizenkettőt.
Az országos cégbíróság adataiból továbbá kiderül, hogy tavaly 85 cég ellen zajlott csődeljárás a megyében, 2014-ben pedig 271 ellen. Tavaly januárban hat cég vált fizetésképtelenné, idén januárban pedig mindössze egy cég került hasonló helyzet miatt nyilvántartásba. 2015-ben 1346 céget töröltek, 2014-ben valamivel kevesebbet, 1089-et.
Mituleci Katalin, a Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság vezetője bocsátott rendelkezésünkre további adatokat. 2015-ben Hargita megyében összesen 129 437 adófizetőt tartottak nyilván, amelyekből 10 849 cég, egyesület vagy alapítvány, 416 közintézmény, a többi egyéb formájú jogi vagy fizikai személy. Mituleci elmondása szerint hozzávetőleg 5500-ra tehető az aktívan működő cégek száma a megyében.
2014-ben 754 cég ellen folyt csődeljárási procedúra. Tavaly a nyilvántartás szerint kevesebbet, azaz 585 esetet regisztráltak, azért csökkent ez a szám, mert a 2014-ben csődeljárás alatt lévő cégek egy részét időközben felszámolták. A pénzügy igazgatója ugyanakkor hozzátette, ahhoz, hogy egyre csökken a fizetésképtelen jogi személyek száma, az is hozzájárul, hogy a cégek egyre óvatosabbak, előre leellenőrzik, hogy milyen vállalkozással dolgoznak együtt, van-e az illető cégnek tartozása.
Nem áramlik ide tőke
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a helyi cégek helyzetét firtatva elmondta, Csíkszeredába az elmúlt 25 évben nem áramlott be tőke, gazdasági szempontból lesújtó nemcsak itt, hanem az egész Székelyföldön a helyzet. „Az önkormányzatoknak a dilettáns melléállása a vállalkozásfejlesztéshez, a vállalkozószférához vezetett el idáig” – jegyezte meg Balási. Hozzátéve, hogy mindehhez a nagyon rossz országos szintű vállalkozáspolitika is hozzájárult. „Jelenleg is kiszámíthatatlan. Egyik napról a másikra nem lehet tudni, hogy milyen és mekkora nagyságrendű adónemeket kell fizetni. A vállalkozó maholnap odakerül, csak azzal foglalkozik, hogy be tudja fizetni a különböző adónemeket az államkasszába. Azt senki nem kérdi meg, hogy milyen áron, milyen kockázatot vállalva teszi ezt, esetleg mit tudna segíteni a vállalkozónak az önkormányzat” – vázolta a problémákat a megyei iparkamara elnöke.
Mint Balási magyarázta, Hargita megyében hozzávetőleg 8 ezerre tehető az adószámmal rendelkező vállalkozók száma, közülük pedig körülbelül hatezer nem valósít meg profitot. „Magasak az adókulcsok, ráadásul az ellenőrző szervekkel nagyon rossz a kommunikáció. Kérdés, hogy érdemes-e vállalkozni ilyen körülmények között?” – tette fel Balási. Csíkszeredában például mindössze 120-ra tehető azoknak a cégeknek a száma, amelyeknek 100 ezer eurónál nagyobb az éves forgalma. A megyei kereskedelmi kamara elnöke úgy véli, vállalkozásbarát politikára lenne szükség. „Az önkormányzat adókedvezményekkel is támogathatja a vállalkozókat, továbbá azzal is segíthetné a cégeket, ha térítésmentesen bocsátana telkeket a rendelkezésükre, cserébe például azért, hogy legkevesebb tíz munkaerőt alkalmazzanak az elkövetkező tíz évben” – sorolta a lehetőségeket Balási.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
szóljon hozzá!