A gyógyteánk ne csak hasznos, ízletes is legyen

Vallja, hogy minden betegség kezelésében négy lépcsőfok van: a jó tanácsok betartása, a természetes gyógymód, a gyógyszerek,  és – ha az előző három nem járt eredménnyel – a sebész. Elismeri, hogy a gyógyászatban a szintetikus gyógyszereknek is megvan a helyük és szükségességük, azonban arra figyelmeztet, hogy nem szabad visszaélni ezek használatával. A gyógyításra használt teakaverékeit orvosi javallatok betartása mellett ajánlja.

A teákat háromféleképpen készíthetjük el, attól függően, melyik részüket használjuk és milyen célból: a gyökérből és a kéregből főzetet készítünk, a levelet és virágot forrázzuk, a hőre érzékeny hatóanyagok megőrzése érdekében pedig áztatunk. Teák készítése során nagyon fontos az edény, amiben készül, hangsúlyozta a füvesember. Alumíniumot soha ne használjunk – figyelmeztetett. Fontos, hogy a gyógyteánk ne csak hasznos, hanem ízletes is legyen.

A szintetikus gyógyszerek célzott hatásúak, ám hosszú ideig alkalmazva sok mellékhatásuk van. Ezzel szemben a galenikumok – teakeverékek, kivonatok, tinktúrák, egyes kenőcsök, forrázatok, főzetek stb. –, bár lassabban hatnak, hosszú távon nem fejtenek ki mellékhatást – közölte a szakember.

Macalik Ernő néhány teakeveréket is ajánlott különböző, gyakran előforduló betegségekre. A kutyabenge kérge frissen hascsikarást okoz, de hőkezelve vagy egy évig szárítva kiváló hasmenésellenes szer. Ezt a keveréket érdemes oly módon elkészíteni, hogy negyedrész kutyabengekérget azonos mennyiségben társítunk cickafarkkal, orbáncfűvel, mentával és áfonyalevelével.

Felső légúti problémákra a kásavirágot vagy más néven a kankalint ajánlja útifűvel, kakukkfűvel, illetve szurokfűvel – ismertebb nevén oregánóval – társítva. Az erősre főzőtt bodzatea kitűnő izzasztóhatással bír, mely egy megfázós korcsolyázás után fogyasztva másnapra helyre is hozza az óvodából lógni akaró gyereket és a netán vele együtt megfázott apukát – mondta mosolyogva.

A csipkebogyó vagy hecsedli vidékünk csodanövénye, amely a paprika után a legmagasabb C-vitamin-készlettel rendelkezik. Sok alfaja van, azonban mindegyik termése fogyasztható – tudtuk meg a biológustól. A C-vitamin mellett tartalmaz B1, B2, B6 és B12, valamint A és E vitaminokat, és sok szerves savat. A bogyó akkor a legértékesebb, amikor narancssárga, és famozsárban szétzúzva, áztatással nyerhetjük ki belőle legjobban a hatóanyagokat. Macalik Ernő adott egy jó receptet is csipkebogyó-készítményre: a bogyókat kevés vízzel felengedve összeturmixoljuk, majd sűrű szitába helyezve addig rázzuk, ameddig csak a magok és a héj marad benne. Az így kapott sűrű anyagot cukorral vagy mézzel elkeverve fogyaszthatjuk.

A főzött hecsedlilekvár nyomokban sem tartalmaz C-vitamint – oszlatta el a tévhitet –, azonban így is nagyon értékes, mivel a többi anyag a hőkezelés ellenére a lekvárban marad. Az Udvarhelyszéken főzés nélkül készített hecsedlilekvár csodálatos ízű – áradozott –, és ha csakugyan nem ment át hőkezelésen, akkor a C-vitamin-készletét is megtartotta. Macalik Ernő az előadás végén azoknak is adott egy meglepő, ám hasznos tanácsot, akik tyúkot nevelnek: keverjék a hecsedli magját a szárnyasok ételébe, ettől több tojást tojnak majd.