Udvarhelyi fiatalok az internetes zaklatás ellen
Székelyudvarhelyen is létező jelenség az internetes zaklatás, amely nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a diákság körében is igen gyakori. A probléma azonban nem kétszereplős, hiszen a zaklató és a zaklatott mellett bárki részese lehet, önakaratán kívül is. Az internetes zaklatás aktualitása sarkallta arra a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum diáktanácsát, hogy megtörjék a hallgatást és nyíltan beszéljenek arról, amit sokan legszívesebben elhallgatnának.
A zaklatott fiatalok félnek, szégyenérzetükben eltitkolják problémájukat. Illusztráció • Fotó: Barabás Ákos
Az iskola diáktanácsának tagjai mind ismernek olyan helybéli fiatalt, akit már zaklattak az interneten, rendszerint verbálisan, illetve gyakori „technika” a kompromittáló fotók felhasználása is. „Leginkább a közösségi hálón fordul elő az ilyesmi, és bárki lehet áldozat. De
a problémáról senki nem beszél, sem a diákok, sem a tanárok, sem a szülők. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a közbeszéd tárgyává tegyük az internetes zaklatást”
– ecsetelte Szőke Dóra diák. A kezdeményezők – Péter Blanka, Péter Boróka, Székely Kincső, Benedek Orsolya, Demeter Melinda, Györfi Antónia és Szőke Dóra – előbb az iskola tantestületét keresték fel ötletükkel, majd a pozitív visszajelzés után a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) Odaadó estjén gyűjtöttek támogatást a megvalósításhoz.
Fontos a felvilágosítás
A Mennyit érsz? című projekt lényege, hogy diákok diákoknak rendezik a figyelemfelkeltő kampányt, amelybe szakembereket is bevontak. A programban jogász, rendőr, pszichológus és informatikus is részt vesz, és az interaktív kiscsoportos beszélgetéseket két korosztálynak, általános és középiskolásoknak tartják.
A cél az, hogy a felvilágosítás a tanintézet minden diákjához eljusson, illetve a város összes iskolájára kiterjeszthető legyen a kampány.
Nem kétszereplős probléma
Mint a diákokkal folytatott beszélgetésből kiderült: homály övezi az internetes zaklatás fogalmát is, nemcsak a diákok, de
sokszor még a felnőttek sincsenek tisztában azzal, hogy mikor válnak zaklatottá, zaklatóvá vagy akár bűnrészessé.
„Foglalkozni kell a témával, hogy mindannyian tudjuk, mi a szerepünk benne, és még akaratlanul se legyünk részesei. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy a zaklatást leszűkítsük két szereplőre, az elkövetőre és az áldozatra, holott
bűnrészes lehet bárki, aki a zaklatáshoz használt anyagot megosztja, terjeszti a világhálón, vagy akár csak megőrzi azt az okostelefonján”
– sorolta Lukácsi Katalin ügyvéd. A Mennyit érsz? projektben részt vevő szakember hozzátette, fontos a felvilágosítás, és hogy az áldozatok tudjanak és merjenek segítséget kérni.
A romániai jogrendszerben egyébként az internetes zaklatás önmagában nem szerepel bűncselekményként, a konkrét esettől függően történik annak büntetőjogi besorolása. Fontos szempont, hogy szexuális zaklatásról, zsarolásról van-e szó, illetve az is számít, hogy szervezetten történik-e az eset, valamint hogy kiskorúak érintettek-e az ügyben.
Le kell állítani a zaklatót
„Az áldozatokban tudatosítani kell, hogy jogi eszközök állnak rendelkezésükre, és ilyen esetben nem szabad hallgatniuk. Fontos viszont szem előtt tartani azt is, hogy az eljárás hosszadalmas, tudni kell, hogy többszöri kihallgatással és akár szemebesítéssel is járhat. Nyilván ez a történtek újbóli átélését okozhatja” – figyelmeztet az ügyvéd. Véleménye szerint az első és legfontosabb lépés a zaklató tudomására hozni, hogy jogi következményekkel jár a tette. „A lehető leggyorsabban rá kell venni az elkövetőt, hogy hagyja abba a tevékenységet, és törölje a kompromittáló tartalmakat az internetről. De
el kell fogadni, hogy a világhálón mindennek nyoma marad,
így a zaklatáshoz használt tartalom bármikor ismét felbukkanhat, akár egy állásinterjú előtt is, amikor a munkaadó utánanéz a jelentkezőnek a neten” – sorolta Lukácsi Katalin.
Az első lépés: felismerni
Noha a térségben van jogi precedens internetes zaklatásos ügyekre, a problémát ritkán ismerik fel. „Mivel sok esetben a felnőttek nem használják a netet, nincsenek tisztában annak veszélyeivel, a tanárok pedig ha fel is ismerik a problémát, nem tudják, hogyan kellene azt kezelni. Ezért tartottuk fontosnak, hogy az ilyen ügyekben jártas szakemberek nyújtsanak útmutatót minden potenciálisan érintettnek” – magyarázta Szőke Dóra. Megtudtuk egyébként, hogy a diákság körében leggyakrabban nemcsak az áldozatok, de a zaklatók maguk is fiatalok.
Az online zaklatás olyannyira beépült a gyakorlatba, hogy előfordul, az áldozatot a bosszú arra vezeti, hogy maga is zaklatóvá váljon
– tette hozzá a diáklány. A pedagógiai líceum diáktanácsának projektje túlmutat egy egyszerű délutáni foglalkozáson, ezért megvalósítását az iskola tantestülete anyagilag is támogatta.
„Az iskola vezetőtanácsa és a szülői bizottság előtt is bemutatta a diáktanács a projektet. Fontos és hasznos kezdeményezés, ezért az iskola tantestülete is felkarolta, és nyolcszáz lejjel támogatta” – mondta el lapunknak Popa Gabriella iskolaigazgató. Az intézményvezetőnek egyébként nincs tudomása arról, hogy a tanintézetben fordult-e már elő internetes zaklatás, hasonló esetekről azonban már hallott. „Azért is támogatjuk tanulóinkat, hogy a jelenséget csírájában fojtsuk el, megóvjuk diákjainkat az ilyen helyzetektől” – tette hozzá.
24h
