
A zaklatott fiatalok félnek, szégyenérzetükben eltitkolják problémájukat. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Székelyudvarhelyen is létező jelenség az internetes zaklatás, amely nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a diákság körében is igen gyakori. A probléma azonban nem kétszereplős, hiszen a zaklató és a zaklatott mellett bárki részese lehet, önakaratán kívül is. Az internetes zaklatás aktualitása sarkallta arra a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum diáktanácsát, hogy megtörjék a hallgatást és nyíltan beszéljenek arról, amit sokan legszívesebben elhallgatnának.
2018. április 22., 13:562018. április 22., 13:56
Az iskola diáktanácsának tagjai mind ismernek olyan helybéli fiatalt, akit már zaklattak az interneten, rendszerint verbálisan, illetve gyakori „technika” a kompromittáló fotók felhasználása is. „Leginkább a közösségi hálón fordul elő az ilyesmi, és bárki lehet áldozat. De
– ecsetelte Szőke Dóra diák. A kezdeményezők – Péter Blanka, Péter Boróka, Székely Kincső, Benedek Orsolya, Demeter Melinda, Györfi Antónia és Szőke Dóra – előbb az iskola tantestületét keresték fel ötletükkel, majd a pozitív visszajelzés után a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) Odaadó estjén gyűjtöttek támogatást a megvalósításhoz.
A Mennyit érsz? című projekt lényege, hogy diákok diákoknak rendezik a figyelemfelkeltő kampányt, amelybe szakembereket is bevontak. A programban jogász, rendőr, pszichológus és informatikus is részt vesz, és az interaktív kiscsoportos beszélgetéseket két korosztálynak, általános és középiskolásoknak tartják.
Mint a diákokkal folytatott beszélgetésből kiderült: homály övezi az internetes zaklatás fogalmát is, nemcsak a diákok, de
„Foglalkozni kell a témával, hogy mindannyian tudjuk, mi a szerepünk benne, és még akaratlanul se legyünk részesei. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy a zaklatást leszűkítsük két szereplőre, az elkövetőre és az áldozatra, holott
– sorolta Lukácsi Katalin ügyvéd. A Mennyit érsz? projektben részt vevő szakember hozzátette, fontos a felvilágosítás, és hogy az áldozatok tudjanak és merjenek segítséget kérni.
A romániai jogrendszerben egyébként az internetes zaklatás önmagában nem szerepel bűncselekményként, a konkrét esettől függően történik annak büntetőjogi besorolása. Fontos szempont, hogy szexuális zaklatásról, zsarolásról van-e szó, illetve az is számít, hogy szervezetten történik-e az eset, valamint hogy kiskorúak érintettek-e az ügyben.
„Az áldozatokban tudatosítani kell, hogy jogi eszközök állnak rendelkezésükre, és ilyen esetben nem szabad hallgatniuk. Fontos viszont szem előtt tartani azt is, hogy az eljárás hosszadalmas, tudni kell, hogy többszöri kihallgatással és akár szemebesítéssel is járhat. Nyilván ez a történtek újbóli átélését okozhatja” – figyelmeztet az ügyvéd. Véleménye szerint az első és legfontosabb lépés a zaklató tudomására hozni, hogy jogi következményekkel jár a tette. „A lehető leggyorsabban rá kell venni az elkövetőt, hogy hagyja abba a tevékenységet, és törölje a kompromittáló tartalmakat az internetről. De
így a zaklatáshoz használt tartalom bármikor ismét felbukkanhat, akár egy állásinterjú előtt is, amikor a munkaadó utánanéz a jelentkezőnek a neten” – sorolta Lukácsi Katalin.
A kezdeményezők mindegyike ismer olyan embert a közvetlen környezetében, akit zaklattak a világhálón
Fotó: Barabás Ákos
Noha a térségben van jogi precedens internetes zaklatásos ügyekre, a problémát ritkán ismerik fel. „Mivel sok esetben a felnőttek nem használják a netet, nincsenek tisztában annak veszélyeivel, a tanárok pedig ha fel is ismerik a problémát, nem tudják, hogyan kellene azt kezelni. Ezért tartottuk fontosnak, hogy az ilyen ügyekben jártas szakemberek nyújtsanak útmutatót minden potenciálisan érintettnek” – magyarázta Szőke Dóra. Megtudtuk egyébként, hogy a diákság körében leggyakrabban nemcsak az áldozatok, de a zaklatók maguk is fiatalok.
– tette hozzá a diáklány. A pedagógiai líceum diáktanácsának projektje túlmutat egy egyszerű délutáni foglalkozáson, ezért megvalósítását az iskola tantestülete anyagilag is támogatta.
„Az iskola vezetőtanácsa és a szülői bizottság előtt is bemutatta a diáktanács a projektet. Fontos és hasznos kezdeményezés, ezért az iskola tantestülete is felkarolta, és nyolcszáz lejjel támogatta” – mondta el lapunknak Popa Gabriella iskolaigazgató. Az intézményvezetőnek egyébként nincs tudomása arról, hogy a tanintézetben fordult-e már elő internetes zaklatás, hasonló esetekről azonban már hallott. „Azért is támogatjuk tanulóinkat, hogy a jelenséget csírájában fojtsuk el, megóvjuk diákjainkat az ilyen helyzetektől” – tette hozzá.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
1 hozzászólás