Andronescu azt mondta, a tanév szerkezetének átalakításáról szóló javaslat közvitán van, miután több szülő is jelezte neki, hogy a gyerekeknek túl sok a vakációjuk.

Ha a tanév változik, a tananyagnak is változnia kell

Hogy tényleg túl sok vakációjuk van-e a gyerekeknek, és megoldás volna-e rá a miniszter asszony által bemutatott tervezet? Ezt próbáltuk körbejárni.

Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhon megkeresésére úgy fogalmazott, a

Hosszúnak is találja a karácsonyi szünetet, amely korábban évekig az új esztendő első hétfőjén ért véget. Szerinte elképzelhető volna, hogy az első félévet már a karácsonyi vakáció előtt lezárják és januárban a második félévre térjenek vissza a gyerekek. „Én még abban a világban tanultam, amikor évharmadok voltak, háromszor zártuk le a gyerekeket, lehet, jobban is tanultak, mert többször volt felmérés” – jegyezte meg a főtanfelügyelő. Hozzátette,

Ha például változik a tanév, akkor a tananyagon is változtatni kell. Görbe Péter rámutatott, Európa-szerte Romániában van az egyik legrövidebb tanév, a legkevesebb tanítási nap, így a legtöbb vakáció is, a 34-36 hetes tanévben pedig van karácsonyi szünet, húsvét, pünkösd, félévi vakáció, a kicsiknek még plusz vakáció is.

Januárban már nem kellene félévit íratni

Bár érti a miniszter felvetését Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, úgy véli, nem lenne elég idejük mindenre, ha a félévet már karácsony előtt le kellene zárniuk, és nem is volna egyenlő hosszúságú a két félév. A téli szünidőt azonban szerinte is lehetne rövidíteni. Egyébként neki az a meglátása, hogy bár jelen állás szerint valóban fel van tördelve a január, főleg a múlt héten megadott két szabadnappal együtt, a diákok belerázódása nem napok kérdése, csupán a vakáció utáni első nap a bajos, második nap már minden megy a megszokott kerékvágásban.

– fogalmazott Körtesi.

A vakáció létszükséglet

Másként látja a vakációk kérdését az iskolai tanácsadó. Fogarasi Gyöngyvér úgy véli, nem sok a háromhetes karácsonyi szünet, tekintettel arra, hogy ötödik osztálytól felfelé szeptembertől decemberig nincs szünidő. „Ráadásul ott vannak az ünnepek is, a különböző hagyományokhoz, szokásokhoz kötődő események kitöltik a vakáció jelentős részét. A vakációban pedig pihenni, feltöltődni is kellene. Két hét után fizikailag talán még fáradtabban jönnének vissza” – érvel a szakember. Hozzáteszi,

„A félévközi vakációra is nagy szükség van, a diákoknak is érezniük kell, hogy valami lezárult, felszusszanhatnak, majd újult erővel futhatnak ismét neki” – mutat rá Fogarasi Gyöngyvér.

A szülők is beleszólnának

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele szerint a kérdésnek több vetülete van. Egyik például az, hogy a kisebb gyerekeket – óvodásokat, kisiskolásokat – nevelő szülőknek minden vakáció, tanítási szünnap egyben gondot is jelent, mert meg kell oldani a magára még nem hagyható, önellátásra még nem képes gyermek felügyeletét. Ugyanakkor ő négy gyermeke mellett azt tapasztalja, hogy

Ráadásul a pedagógusok sajnos ebben a periódusban adnak jegyeket, próbálják behozni azt, amit félév közben elmulasztottak. Továbbá Csíki Csengele szerint felmerül az a kérdés is, hogy a pedagógusnak mint közalkalmazottnak vajon jár-e ennyi szabadság.

– magyarázza az oktatási kérdésekben jártas szülő. Hozzáteszi, minderre nem az a jó megoldás, hogy a vakációkat csökkentjük vagy ide-oda tologatjuk, hanem a teljes oktatási rendszert kell megváltoztatni, ami hosszú előkészületet és rengeteg szakmai vitát igényel. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, ők nagy reményeket fűznek az új oktatási törvényhez, amelyhez javaslatokat is megfogalmaznak, illetve megpróbálják úgy befolyásolni, hogy ne a rendszer vagy a rendszer alkalmazottai legyenek a fókuszban, hanem a gyerekek érdekei.