Hirdetés
Hirdetés

Túl sok volna a vakáció? – Változtatna a tanév szerkezetén az oktatási miniszter

Iskolából hazafelé. A téli szünidő háromhetes volt, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel megkurtítaná •  Fotó: Haáz Vince

Iskolából hazafelé. A téli szünidő háromhetes volt, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel megkurtítaná

Fotó: Haáz Vince

Lerövidítené a vakációk időtartamát és megváltoztatná a tanév szerkezetét Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki szerint túl hosszú a karácsonyi szünet és túl felszabdalt a tanév: a diákok januárban vissza sem rázódnak a tanulásba, máris újabb vakáció jön. Az általunk megkérdezett illetékesek szerint is lehetne változtatni a tanév szerkezetén, de annak maga után kell vonnia a tananyag változtatását is.

Szász Cs. Emese

2019. február 03., 16:052019. február 03., 16:05

2019. február 03., 16:062019. február 03., 16:06

Ebben a tanévben a téli szünidő háromhetes volt, december 22-én kezdődött és január 13-áig tartott, ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter egy héttel kurtítaná meg. Ugyanakkor eltörölné a februári félévközi egyhetes vakációt. Tervei szerint

az első félév decemberben, a téli szünidő kezdetével érne véget, januárban pedig már a második félévre térnének vissza a diákok. A tavaszi vakáció továbbra is kéthetes, a nyári szünidő pedig három hónapos maradna.

Hirdetés

Andronescu azt mondta, a tanév szerkezetének átalakításáról szóló javaslat közvitán van, miután több szülő is jelezte neki, hogy a gyerekeknek túl sok a vakációjuk.

Ha a tanév változik, a tananyagnak is változnia kell

Hogy tényleg túl sok vakációjuk van-e a gyerekeknek, és megoldás volna-e rá a miniszter asszony által bemutatott tervezet? Ezt próbáltuk körbejárni.

Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Székelyhon megkeresésére úgy fogalmazott, a

„kicsi vakáció, kicsi tanítás s megint egy kicsi vakáció tényleg megtöri az oktatási folyamatot”, nehezen rázódnak vissza a diákok.

Hosszúnak is találja a karácsonyi szünetet, amely korábban évekig az új esztendő első hétfőjén ért véget. Szerinte elképzelhető volna, hogy az első félévet már a karácsonyi vakáció előtt lezárják és januárban a második félévre térjenek vissza a gyerekek. „Én még abban a világban tanultam, amikor évharmadok voltak, háromszor zártuk le a gyerekeket, lehet, jobban is tanultak, mert többször volt felmérés” – jegyezte meg a főtanfelügyelő. Hozzátette,

a tanév átszervezését jól meg kell gondolni, elemezni az előnyeit, hátrányait, és aszerint dönteni.

Ha például változik a tanév, akkor a tananyagon is változtatni kell. Görbe Péter rámutatott, Európa-szerte Romániában van az egyik legrövidebb tanév, a legkevesebb tanítási nap, így a legtöbb vakáció is, a 34-36 hetes tanévben pedig van karácsonyi szünet, húsvét, pünkösd, félévi vakáció, a kicsiknek még plusz vakáció is.

Januárban már nem kellene félévit íratni

Bár érti a miniszter felvetését Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, úgy véli, nem lenne elég idejük mindenre, ha a félévet már karácsony előtt le kellene zárniuk, és nem is volna egyenlő hosszúságú a két félév. A téli szünidőt azonban szerinte is lehetne rövidíteni. Egyébként neki az a meglátása, hogy bár jelen állás szerint valóban fel van tördelve a január, főleg a múlt héten megadott két szabadnappal együtt, a diákok belerázódása nem napok kérdése, csupán a vakáció utáni első nap a bajos, második nap már minden megy a megszokott kerékvágásban.

Idézet
A problémát én inkább abban látom, hogy sokan ebben a három hétben akarják bepótolni az értékelésben elkövetett mulasztásokat, félévit íratnak például, holott azt még a karácsonyi szünet előtt kellett volna. Ezért tűnik zsúfoltnak a januári háromhetes tanítás, amit ugye még szabadnapok is tarkítanak”

– fogalmazott Körtesi.

A vakáció létszükséglet

Másként látja a vakációk kérdését az iskolai tanácsadó. Fogarasi Gyöngyvér úgy véli, nem sok a háromhetes karácsonyi szünet, tekintettel arra, hogy ötödik osztálytól felfelé szeptembertől decemberig nincs szünidő. „Ráadásul ott vannak az ünnepek is, a különböző hagyományokhoz, szokásokhoz kötődő események kitöltik a vakáció jelentős részét. A vakációban pedig pihenni, feltöltődni is kellene. Két hét után fizikailag talán még fáradtabban jönnének vissza” – érvel a szakember. Hozzáteszi,

tény, hogy nagyobb diákok esetében a január a jegyekért, javításért folytatott hajszáról szól, ezért zűrösebb is kicsit, de azt nem tapasztalta, hogy a tanulóknak nehéz volna visszarázódniuk.

„A félévközi vakációra is nagy szükség van, a diákoknak is érezniük kell, hogy valami lezárult, felszusszanhatnak, majd újult erővel futhatnak ismét neki” – mutat rá Fogarasi Gyöngyvér.

A szülők is beleszólnának

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele szerint a kérdésnek több vetülete van. Egyik például az, hogy a kisebb gyerekeket – óvodásokat, kisiskolásokat – nevelő szülőknek minden vakáció, tanítási szünnap egyben gondot is jelent, mert meg kell oldani a magára még nem hagyható, önellátásra még nem képes gyermek felügyeletét. Ugyanakkor ő négy gyermeke mellett azt tapasztalja, hogy

három hét vakáció után igenis kiesnek a gyerekek a tanulás technikai mechanizmusaiból, miközben még félévi dolgozatok várnak rájuk, illetve javítások, zárások.

Ráadásul a pedagógusok sajnos ebben a periódusban adnak jegyeket, próbálják behozni azt, amit félév közben elmulasztottak. Továbbá Csíki Csengele szerint felmerül az a kérdés is, hogy a pedagógusnak mint közalkalmazottnak vajon jár-e ennyi szabadság.

Idézet
Mindemellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerekek tanév közben nagyon leterheltek, ezért szükségük is van a pihenésre és alapvetően a gyerekkorukra, mert tanév közben a hétköznapjaik a napi 10–11 órás tanulásról szólnak”

– magyarázza az oktatási kérdésekben jártas szülő. Hozzáteszi, minderre nem az a jó megoldás, hogy a vakációkat csökkentjük vagy ide-oda tologatjuk, hanem a teljes oktatási rendszert kell megváltoztatni, ami hosszú előkészületet és rengeteg szakmai vitát igényel. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, ők nagy reményeket fűznek az új oktatási törvényhez, amelyhez javaslatokat is megfogalmaznak, illetve megpróbálják úgy befolyásolni, hogy ne a rendszer vagy a rendszer alkalmazottai legyenek a fókuszban, hanem a gyerekek érdekei.

2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés