
Túlhevült kémény okozza sok esetben a tüzet. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Több mint hatvan esetben riasztották tűzesetekhez januárban a Maros megyei tűzoltókat. A kigyulladt lakóházaknál legtöbbször a kipattanó szikra, parázs miatt csaptak fel a lángok, de gyakori ok a túlhevült kémény vagy a rövidzárlat.
2022. február 02., 15:452022. február 02., 15:45
Sajnos nem mindegy, hogy mivel és milyen módon gyújtanak be egy kályhába – figyelmeztetett Dan Petru Daniel, a Maros megyei tűzoltóság szóvivője a gyakori tűzesetekkel kapcsolatban, hozzátéve, hogy tilos benzinnel, gázolajjal vagy más gyúlékony folyadékkal tüzet gyújtani. Arra is vigyázni kell, hogy a nyílt láng ne maradjon felügyelet nélkül, hiszen egy nyitott ajtó vagy ablak okozta huzat miatt könnyen megtörténhet a baleset, ami akár tragédiához is vezethet. Fontos továbbá, hogy soha ne maradjanak magukra a kisgyerekek a tűzhely vagy a kályha közelében.
Nem szabad elhanyagolni a kémények ellenőrzését, tisztítását – hívja még fel a figyelmet a tűzoltósági szóvivő, hozzátéve, hogy a lakóházak esetében a legtöbb tűzesetet éppen a ki nem tisztított kémények okozzák, amelyek kevésbé tudnak szellőzni, és amikor nagyon igénybe vannak véve, könnyen felhevülnek, megtörténik a baleset.
– összegzett Dan Petru Daniel, aki megelőző intézkedésként arra kéri a lakosságot, hogy szükség esetén, de legalább évente egyszer kötelező módon ellenőriztessék, tisztíttassák és javíttassák meg kéményeiket. Ugyanakkor fontos, hogy kerüljék a hibás kályhák használatát,
a kályhaajtókat tartsák csukva, és lehetőleg ne hagyják felügyelet nélkül a tűzhelyt.
Azt is javasolják a tűzoltók, hogy egy fémtálcát helyezzenek a padlóra a kályha elé, illetve amennyire lehetséges, a kéményeket is vizsgálják meg időről időre az esetleges repedések feltárása érdekében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!