
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Pontos rendelkezés hiányában a tömegközlekedéssel foglalkozó cégek vezetői nem tudják, hogy mire számíthatnak a szükségállapot lejárta után. Nagyon sok a kérdés, és nincs aki válaszolhatna.
2020. május 13., 10:572020. május 13., 10:57
Marosvásárhelyen a szükségállapot ideje alatt sem állt le a tömegközlekedés, hiszen az egészségügyben és a vegyipari kombinátban dolgozók megszakítás nélkül jártak munkába. Igaz, az átlagos hétköznapi 50 ezer utas helyett, naponta alig 5 ezer utazott autóbusszal a marosi megyeszékhelyen.
A buszsofőrök jelenleg is maszkot és kesztyűt viselnek, a járműveken kézfertőtlenítő van, a végállomásokon fertőtlenítik a buszokat. Az utasok az első ajtónál ülnek fel, hiszen a sofőrtől vesznek buszjegyet. Mint Tatár Béla, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat vezetője a Marosvásárhelyi Rádió román szerkesztőségének elmondta,
Például míg a távolsági személyszállítással kapcsolatban leszögezték, hogy a mikrobuszokon minden ülőhelyet el lehet foglalni, de senki nem állhat, és a nagyobb buszokon csak a székek felén ülhetnek utasok, arra nem térnek ki, hogy mi a helyzet a városi buszok esetében, és ki ellenőrzi az utasok létszámát. A sofőr, aki egy elkülönített helyen vezet, nem tud minden buszmegálló után hátramenni és megszámolni, hogy épp hányan utaznak. Tatár Béla leszögezte: az utasok létszámának függvényében fogják május 15. után növelni a járatok számát.
Csíkszeredában, ahol a szükségállapot ideje alatt nem volt közszállítás, készülnek a szolgáltatás újraindítására, de még nem tudni, hogy mikortól. A Csíki Trans igazgatója, Veres Sz. János a Székelyhonnak válaszolva kifejtette: várják a pontos leírást, amelynek meg kell feleljenek a városi buszok és a tömegközlekedési szolgáltatás. Ennek hiányában nem tudják, hogy pontosan milyen követelményeknek kell eleget tenniük. Az nyilvánvaló, hogy maszkot és kesztyűt kell viseljenek a sofőrök, de azt még nem tudni, hogy részben vagy teljesen el kell zárják a vezetői fülkét az utasoktól, és az sem világos, hogy hány utas utazhat a járműveken.
Egyébként nemcsak a működéssel kapcsolatosan vannak kérdések, hanem az is kérdéses, hogy lesznek-e utasok, hiszen csak a végzős diákok térnek vissza az iskolákba és ők is csak júniustól. Amíg nem lesz ügyfélfogadás az állami hivatalokban, addig bizonytalan az utaslétszám” – mondta az igazgató, aki az elmúlt időszakban más városok tömegközlekedési vállalatainak képviselőivel is egyeztetett, közösen próbálták meg tisztázni, hogy vajon hogyan tovább. Veres Sz. Jánostól megtudtuk, hétvégéig döntik el, hogy mikortól és milyen körülmények között indítják újra a tömegközlekedést Csíkszeredában.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!