Műtét alatt az egyik Hargita megyei kórházban. Az egészségügyi alkalmazottak fizetése körül több a kérdés, mint a válasz
Fotó: Pál Árpád
Teljes a káosz az egészségügyi rendszerben a beígért óriási béremelések körül – legalábbis így lehetne jellemezni a mostani állapotot. Egyelőre ugyanis senkinek sem világos, hogy a kormány a március elsején bejelentett jelentős béremelésre tett ígéretét miként váltja be.
2018. április 03., 15:382018. április 03., 15:38
Néhány héttel azt követően, hogy a kormány az egészségügyi rendszerben március elsejétől sorra került jelentős béremelésre tett ígéretet, a lelkesedés helyét a kiábrándultság vette át.
Megjegyzendő, hogy a pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges, ez elvileg április elején kellene megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Így tehát
Továbbá, az új bértörvény nem ír elő arányos fizetésnövekedést az ágazatban minden alkalmazotti kategória számára. Például egyes köztisztviselőknek, illetve az adminisztratív személyzetnek nem jár a béremelés.
Sorina Pintea egészségügyi miniszter a kórházmenedzserekkel, az egészségügyi igazgatóságok vezetőivel és önkormányzati illetékesekkel tartott videokonferencián a korábbiakhoz képest jóval óvatosabban fogalmazott a témában. A tárcavezető leszögezte: az egységes közalkalmazotti bérezési törvény előírja a fizetésemelést, „amely elérheti a 170 százalékot is”, ugyanakkor az alapbér 30 százalékára korlátozza a pótlékok értékét. Megjegyzendő, hogy eddig például a veszélyes körülmények között – a sürgősségen, az onkológián vagy az intenzív osztályon, illetve a HIV-fertőzött és hepatitiszes betegekkel – dolgozó alkalmazottak 75–100 százalékos többletjuttatást kaptak. A Hotnews.ro hírportál szerint Sorina Pintea úgy fogalmazott:
Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, aki egyébként részt vett az előbb említett videokonferencián, lapunknak elmondta,
Az intézményvezető is azt emelte ki, hogy a kórházi fizetésekkel kapcsolatban két fő probléma van: az egyik, hogy a bértörvény nem ír elő arányos fizetésnöveléseket az ágazatban minden alkalmazotti kategória számára, tehát például az adminisztratív személyzetet egyáltalán nem érinti. A másik probléma pedig az, hogy a bérpótlékok értékét 30 százalékra maximalizálta a szaktárca, holott eddig jóval nagyobb kiegészítéseket kapott az egyes szakterületen dolgozó egészségügyi személyzet. Ezek mellett azonban – mondta – nem vonható kétségbe az, hogy az orvosok fizetése nagymértékben nő az elkövetkezendőkben, viszont egyelőre nem tudni, hogy mekkorában, hiszen a különböző pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges, nem jelent meg Hivatalos Közlönyben.
Az egészségügyi igazgatóság vezetője arra is kitért, hogy habár már
Míg az ugyanott dolgozó, kimondottan a nem köztisztviselő orvos kollégáknak (például járványtani, laboratóriumi osztály) a fizetése megnőtt. Ez a bértörvény az év elejétől hatályba lépett rendelkezései miatt következett be, illetve, hogy a kormány áthárította az alkalmazottakra a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét.
– fogalmazott. Tar Gyöngyi szerint már most hatalmas aránytalanságok vannak a különböző bérek között, ez pedig intézményi szinten is konfliktusokat okozhat. Zárásként Tar Gyöngyi úgy fogalmazott, hogy mindezek ellenére nagyon örül, hogy az orvosoknak végre a végzettségük és a tanulmányi idejükhöz mérten nő a fizetésük, hiszen csak így lehet megakadályozni az orvoselvándorlást.
Ezt ígérték korábban
Mint Sorina Pintea egészségügyi miniszter február végén ismertette, a 2022-re tervezett béremeléseket már idén, március elsejétől bevezetik az egészségügyben: az orvosok és asszisztensek alapfizetése a januárihoz képest 70-től 173 százalékig terjedő mértékben nő majd, így szakágtól függően akár havi 4000 eurót is kereshetnek egyes orvosok.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Június utolsó, illetve július első hetére adott ki időjárás-előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Hétfői együttes ülésén a szenátus és a képviselőház bizalmat szavazott az új kormánynak.
Az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével növelnék a kórházak hatékonyságát a kormányprogram értelmében.
A megszorítások részeként megszüntetik az alpolgármesteri tisztségeket az 1500 főnél kisebb népességű községekben.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
A különnyugdíjak reformja, a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód, Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez képezik többek között a leendő kormány prioritásait.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.
Állcsonttörést szenvedett az a hatéves kisfiú, aki a vasárnapi autós balesetben az egyik autóban utazott. A másik autóban utazó 15 éves fiú koponya- és arccsonttörést szenvedett, az édesapjának eltört a medencecsontja.
szóljon hozzá!