Több mint félmillió lejes kárt okoztak a közpénzből kiadott újsággal – vissza kell fizetni

Két szálon fut az Udvarhely Média Kft.-vel kapcsolatos ügy: a rövid életű médiavállalkozás 2016-ban szűnt meg, működése alatt azonban mintegy 500 ezer lejjel károsította meg a várost – állapította meg a számvevőszék. Az intézmény arra kötelezte a polgármestert, hogy a keletkezett kárt mérje fel teljes egészében és intézkedjen a teljes összeg maradéktalan visszaszerzése érdekében. A város közigazgatási eljárásban támadta meg a dokumentumot.

Az ügy másik vonzata a cég felszámolására irányuló eljárás volt, ezt Gálfi Árpád kezdeményezte. A polgármester a cégbíróságtól kérte a vállalkozás felszámolását, illetve hogy az eljárás folyamán térítsék meg a várost ért kárt.

A bíróság 2018 októberében kinevezte a csődbiztost, aki 2018 decemberében kérte a cég hitelezőitől, hogy nyújtsák be követeléseiket, ennek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala akkor eleget is tett. „Jelenleg a csődbiztos és az ő munkája alapján a bíróság dönt a továbbiakról” – mondta el kérdésünkre Ember Attila, a hivatal referense. Az ügy azonban korántsem ilyen egyszerű.

Székelyudvarhely önkormányzati testülete 2013-ban, Bunta Levente polgármestersége idején alapította az Udvarhely napilapot kiadó Udvarhely Média Kft.-t. A

„Bunta-lapként” elhíresült újság

kiadását már akkor ellenezték az EMNP-s és MPP-s tanácsosok, és később is folyamatosan tiltakoztak a lap ellen, az mégis 2016 elejéig működött. Működése idején a városvezetés a törzstőke mellett több ízben duzzasztotta a cég költségvetését.

2016 májusában a számvevőszék vizsgálta ki az önkormányzati tulajdonban lévő Udvarhely Média Kft. kétéves működését. A médiavállalkozás addigi homályos pénzügyi hátterét hosszas elemzésben tárta fel. Mint megállapította, a cég egyetlen tevékenysége a lapkiadás volt, 2014 végén bevétele mindössze 152 ezer lej volt, működési költsége viszont meghaladta a 478 ezer lejt – a veszteség több mint 326 ezer lejt tett ki.

Noha 2015 végén a helyi tanács 800 ezer lejre emelte a médiabiznisz törzstőkéjét, a helyzet nem javult. A számvevőszék megállapította, hogy 2015 végén az előző évinél is kevesebb, mindössze 149 ezer lejes bevétele volt a cégnek, miközben működési költsége 678 ezer lejre nőtt, vagyis majdnem 529 ezer lejes hiánnyal zárta az évet. A cég

két év alatt összesen 855 268 lejt emésztett fel a város pénzéből.

A számvevőszék summázásként összesen 529 344 lejes veszteséget állapított meg, a helyzetet összefoglaló dokumentum szerint a cég ennyivel károsította meg a főhitelezőt, azaz a várost.

Az ellenőrző szerv egyébként a kft. 2014 és 2015 közötti vezetését sem találta rendben, hiszen (mivel közpénzből működött) az előírások értelmében legalább öt személyből álló vezetőtanácsnak kellett volna irányítania. Ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben a cég vezetéséért öt helyett folyamatosan mindössze egy személy felelt: 2014-től 2015. november 2-áig Farkas György akkori városmenedzser (a médiavállalkozáson belül ezért nem kapott munkabért), majd feladatait Molnos Zoltán vette át (ám az átvétel törvényessége is kétséges). A számvevőszéki összegzés szerint a vállalkozás adminisztrátora köteles lett volna végrehajtani a tulajdonosi jogkörrel rendelkező helyi önkormányzat vonatkozó határozatait, ugyanakkor az előírások értelmében egyebek mellett nyilvános költségvetést, marketingstratégiát is kellett volna készítenie. Ráadásul

a város saját újságjaként közpénzből fenntartott lappal tízezer lejes reklámszerződést kötött a polgármesteri hivatal

Bunta Levente polgármestersége alatt, aminek értelmében különböző hirdetések, közlemények jelentek meg.

A számvevőszék azt is megállapította, hogy az Udvarhely Média Kft. vezetősége sosem dolgozott ki, illetve soha nem terjesztett a helyi önkormányzat döntéshozó testülete elé üzleti tervet, amely tartalmazta volna a cég teljesítményére, vezetési stratégiájára vonatkozó elképzeléseket. Az átláthatóságot illetően is több kihágást észleltek: az Udvarhely Média Kft. pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat nem tették közzé, és az önkormányzat sem igényelte ezeket, ebből adódóan nem is publikáltak éves jelentést a közpénzből működtetett médiabiznisz tevékenységéről.

A számvevőszék a 2014–2015-ös időszakban jogtalanul megemelt törzstőke, az 500 ezer lej és annak kamatai behajtására szólította fel Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalát. Utóbbi jogi útra terelte az ügyet, ám 2018-ban pert vesztett: a közigazgatási eljárásban született jogerős ítélet szerint a számvevőszéki döntést eredeti formájában végre kell hajtani.

A számvevőszéki határozat nevek nélkül kötelezi a polgármestert (mint Székelyudvarhely Megyei Jogú Város fő hitelutalványozóját) arra, hogy az összes megállapított szabálytalanság miatt keletkezett kárt teljes mértékben felmérje és a visszatérítéséről gondoskodjon.