
Székelyudvarhelyen, az Udvarhely napilap székhelye előtt még mindig áll a névtábla, noha a lap már 2016-ban megszűnt
Fotó: Barabás Ákos
Lapkiadásból keletkezett kárt kell visszatéríteni a székelyudvarhelyi városkasszába jogerős ítélet alapján. Csak az nem egyértelmű még, hogy kinek kell kifizetnie a jelentős összeget.
2019. január 19., 09:052019. január 19., 09:05
2019. január 20., 00:162019. január 20., 00:16
Két szálon fut az Udvarhely Média Kft.-vel kapcsolatos ügy: a rövid életű médiavállalkozás 2016-ban szűnt meg, működése alatt azonban mintegy 500 ezer lejjel károsította meg a várost – állapította meg a számvevőszék. Az intézmény arra kötelezte a polgármestert, hogy a keletkezett kárt mérje fel teljes egészében és intézkedjen a teljes összeg maradéktalan visszaszerzése érdekében. A város közigazgatási eljárásban támadta meg a dokumentumot.
Az ügy másik vonzata a cég felszámolására irányuló eljárás volt, ezt Gálfi Árpád kezdeményezte. A polgármester a cégbíróságtól kérte a vállalkozás felszámolását, illetve hogy az eljárás folyamán térítsék meg a várost ért kárt.
A bíróság 2018 októberében kinevezte a csődbiztost, aki 2018 decemberében kérte a cég hitelezőitől, hogy nyújtsák be követeléseiket, ennek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala akkor eleget is tett. „Jelenleg a csődbiztos és az ő munkája alapján a bíróság dönt a továbbiakról” – mondta el kérdésünkre Ember Attila, a hivatal referense. Az ügy azonban korántsem ilyen egyszerű.
Székelyudvarhely önkormányzati testülete 2013-ban, Bunta Levente polgármestersége idején alapította az Udvarhely napilapot kiadó Udvarhely Média Kft.-t. A
kiadását már akkor ellenezték az EMNP-s és MPP-s tanácsosok, és később is folyamatosan tiltakoztak a lap ellen, az mégis 2016 elejéig működött. Működése idején a városvezetés a törzstőke mellett több ízben duzzasztotta a cég költségvetését.
2016 májusában a számvevőszék vizsgálta ki az önkormányzati tulajdonban lévő Udvarhely Média Kft. kétéves működését. A médiavállalkozás addigi homályos pénzügyi hátterét hosszas elemzésben tárta fel. Mint megállapította, a cég egyetlen tevékenysége a lapkiadás volt, 2014 végén bevétele mindössze 152 ezer lej volt, működési költsége viszont meghaladta a 478 ezer lejt – a veszteség több mint 326 ezer lejt tett ki.
Noha 2015 végén a helyi tanács 800 ezer lejre emelte a médiabiznisz törzstőkéjét, a helyzet nem javult. A számvevőszék megállapította, hogy 2015 végén az előző évinél is kevesebb, mindössze 149 ezer lejes bevétele volt a cégnek, miközben működési költsége 678 ezer lejre nőtt, vagyis majdnem 529 ezer lejes hiánnyal zárta az évet. A cég
A számvevőszék summázásként összesen 529 344 lejes veszteséget állapított meg, a helyzetet összefoglaló dokumentum szerint a cég ennyivel károsította meg a főhitelezőt, azaz a várost.
Az ellenőrző szerv egyébként a kft. 2014 és 2015 közötti vezetését sem találta rendben, hiszen (mivel közpénzből működött) az előírások értelmében legalább öt személyből álló vezetőtanácsnak kellett volna irányítania. Ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben a cég vezetéséért öt helyett folyamatosan mindössze egy személy felelt: 2014-től 2015. november 2-áig Farkas György akkori városmenedzser (a médiavállalkozáson belül ezért nem kapott munkabért), majd feladatait Molnos Zoltán vette át (ám az átvétel törvényessége is kétséges). A számvevőszéki összegzés szerint a vállalkozás adminisztrátora köteles lett volna végrehajtani a tulajdonosi jogkörrel rendelkező helyi önkormányzat vonatkozó határozatait, ugyanakkor az előírások értelmében egyebek mellett nyilvános költségvetést, marketingstratégiát is kellett volna készítenie. Ráadásul
Bunta Levente polgármestersége alatt, aminek értelmében különböző hirdetések, közlemények jelentek meg.
A számvevőszék azt is megállapította, hogy az Udvarhely Média Kft. vezetősége sosem dolgozott ki, illetve soha nem terjesztett a helyi önkormányzat döntéshozó testülete elé üzleti tervet, amely tartalmazta volna a cég teljesítményére, vezetési stratégiájára vonatkozó elképzeléseket. Az átláthatóságot illetően is több kihágást észleltek: az Udvarhely Média Kft. pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat nem tették közzé, és az önkormányzat sem igényelte ezeket, ebből adódóan nem is publikáltak éves jelentést a közpénzből működtetett médiabiznisz tevékenységéről.
A számvevőszék a 2014–2015-ös időszakban jogtalanul megemelt törzstőke, az 500 ezer lej és annak kamatai behajtására szólította fel Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalát. Utóbbi jogi útra terelte az ügyet, ám 2018-ban pert vesztett: a közigazgatási eljárásban született jogerős ítélet szerint a számvevőszéki döntést eredeti formájában végre kell hajtani.
A számvevőszéki határozat nevek nélkül kötelezi a polgármestert (mint Székelyudvarhely Megyei Jogú Város fő hitelutalványozóját) arra, hogy az összes megállapított szabálytalanság miatt keletkezett kárt teljes mértékben felmérje és a visszatérítéséről gondoskodjon.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
1 hozzászólás