
Székelyudvarhelyen, az Udvarhely napilap székhelye előtt még mindig áll a névtábla, noha a lap már 2016-ban megszűnt
Fotó: Barabás Ákos
Lapkiadásból keletkezett kárt kell visszatéríteni a székelyudvarhelyi városkasszába jogerős ítélet alapján. Csak az nem egyértelmű még, hogy kinek kell kifizetnie a jelentős összeget.
2019. január 19., 09:052019. január 19., 09:05
2019. január 20., 00:162019. január 20., 00:16
Két szálon fut az Udvarhely Média Kft.-vel kapcsolatos ügy: a rövid életű médiavállalkozás 2016-ban szűnt meg, működése alatt azonban mintegy 500 ezer lejjel károsította meg a várost – állapította meg a számvevőszék. Az intézmény arra kötelezte a polgármestert, hogy a keletkezett kárt mérje fel teljes egészében és intézkedjen a teljes összeg maradéktalan visszaszerzése érdekében. A város közigazgatási eljárásban támadta meg a dokumentumot.
Az ügy másik vonzata a cég felszámolására irányuló eljárás volt, ezt Gálfi Árpád kezdeményezte. A polgármester a cégbíróságtól kérte a vállalkozás felszámolását, illetve hogy az eljárás folyamán térítsék meg a várost ért kárt.
A bíróság 2018 októberében kinevezte a csődbiztost, aki 2018 decemberében kérte a cég hitelezőitől, hogy nyújtsák be követeléseiket, ennek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala akkor eleget is tett. „Jelenleg a csődbiztos és az ő munkája alapján a bíróság dönt a továbbiakról” – mondta el kérdésünkre Ember Attila, a hivatal referense. Az ügy azonban korántsem ilyen egyszerű.
Székelyudvarhely önkormányzati testülete 2013-ban, Bunta Levente polgármestersége idején alapította az Udvarhely napilapot kiadó Udvarhely Média Kft.-t. A
kiadását már akkor ellenezték az EMNP-s és MPP-s tanácsosok, és később is folyamatosan tiltakoztak a lap ellen, az mégis 2016 elejéig működött. Működése idején a városvezetés a törzstőke mellett több ízben duzzasztotta a cég költségvetését.
2016 májusában a számvevőszék vizsgálta ki az önkormányzati tulajdonban lévő Udvarhely Média Kft. kétéves működését. A médiavállalkozás addigi homályos pénzügyi hátterét hosszas elemzésben tárta fel. Mint megállapította, a cég egyetlen tevékenysége a lapkiadás volt, 2014 végén bevétele mindössze 152 ezer lej volt, működési költsége viszont meghaladta a 478 ezer lejt – a veszteség több mint 326 ezer lejt tett ki.
Noha 2015 végén a helyi tanács 800 ezer lejre emelte a médiabiznisz törzstőkéjét, a helyzet nem javult. A számvevőszék megállapította, hogy 2015 végén az előző évinél is kevesebb, mindössze 149 ezer lejes bevétele volt a cégnek, miközben működési költsége 678 ezer lejre nőtt, vagyis majdnem 529 ezer lejes hiánnyal zárta az évet. A cég
A számvevőszék summázásként összesen 529 344 lejes veszteséget állapított meg, a helyzetet összefoglaló dokumentum szerint a cég ennyivel károsította meg a főhitelezőt, azaz a várost.
Az ellenőrző szerv egyébként a kft. 2014 és 2015 közötti vezetését sem találta rendben, hiszen (mivel közpénzből működött) az előírások értelmében legalább öt személyből álló vezetőtanácsnak kellett volna irányítania. Ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben a cég vezetéséért öt helyett folyamatosan mindössze egy személy felelt: 2014-től 2015. november 2-áig Farkas György akkori városmenedzser (a médiavállalkozáson belül ezért nem kapott munkabért), majd feladatait Molnos Zoltán vette át (ám az átvétel törvényessége is kétséges). A számvevőszéki összegzés szerint a vállalkozás adminisztrátora köteles lett volna végrehajtani a tulajdonosi jogkörrel rendelkező helyi önkormányzat vonatkozó határozatait, ugyanakkor az előírások értelmében egyebek mellett nyilvános költségvetést, marketingstratégiát is kellett volna készítenie. Ráadásul
Bunta Levente polgármestersége alatt, aminek értelmében különböző hirdetések, közlemények jelentek meg.
A számvevőszék azt is megállapította, hogy az Udvarhely Média Kft. vezetősége sosem dolgozott ki, illetve soha nem terjesztett a helyi önkormányzat döntéshozó testülete elé üzleti tervet, amely tartalmazta volna a cég teljesítményére, vezetési stratégiájára vonatkozó elképzeléseket. Az átláthatóságot illetően is több kihágást észleltek: az Udvarhely Média Kft. pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat nem tették közzé, és az önkormányzat sem igényelte ezeket, ebből adódóan nem is publikáltak éves jelentést a közpénzből működtetett médiabiznisz tevékenységéről.
A számvevőszék a 2014–2015-ös időszakban jogtalanul megemelt törzstőke, az 500 ezer lej és annak kamatai behajtására szólította fel Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalát. Utóbbi jogi útra terelte az ügyet, ám 2018-ban pert vesztett: a közigazgatási eljárásban született jogerős ítélet szerint a számvevőszéki döntést eredeti formájában végre kell hajtani.
A számvevőszéki határozat nevek nélkül kötelezi a polgármestert (mint Székelyudvarhely Megyei Jogú Város fő hitelutalványozóját) arra, hogy az összes megállapított szabálytalanság miatt keletkezett kárt teljes mértékben felmérje és a visszatérítéséről gondoskodjon.
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
Országos botrányt váltott ki egy járókelő által készített fotó amelyen az látható egy trikolórban hordják a zöldhulladékot a Suceava megyei Bosanci községben. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, a polgármester pedig elnézést kért.
Luca Niculescu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett a kormány oktatási, ifjúsági, képességfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai prioritásairól.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Az Európai Unió szociális védelemre fordított összesített kiadásai tavaly elérték az 5183 milliárd eurót, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
A bukaresti Otopeni repülőteret érintő bombafenyegetések nem elszigetelt esetek: pénteken Prágába és Szófiába tartó, illetve francia légteret használó járatokat is fenyegettek. A hatóságok több országban vizsgálják, ki állhat az incidensek mögött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 9-én, hétfőn Romániába látogat a Fekete-tenger régiójába tervezett útja keretében.
1 hozzászólás