
A jövőben csökkenhet a hagyományos családi gazdaságok száma, helyüket a nagyüzemek vehetik át
Fotó: Pinti Attila
Jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a következő években Romániának több szakterületen is. Várhatóan 2030-ra a mezőgazdaságban lesz a legtöbb elérhető munkahely, viszont gondot jelent majd a szektor szakemberekkel való feltöltése – világít rá egy friss kimutatás.
2019. február 09., 14:112019. február 09., 14:11
2019. január 28., 12:442019. január 28., 12:44
3,8 millió szakemberre lesz szükség Romániában 2030-ra, olyan területeken, ahol a munkaerőképzés jelenleg igencsak szegényes, vagy az iskolák nem termelnek ki elég diplomást – mutat rá az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) előrejelzése.
a becslések szerint 949 ezer az említett 3,8 millióból. De ugyancsak sok szabad álláslehetőséggel kell számolni az erdőgazdálkodási és a halászati szektorban is. A statisztikai adatok alapján Románia lakosságának nagy hányada – megközelítőleg hárommillió ember – jelenleg is a mezőgazdaságból valósít meg jövedelmet, a jövőben pedig várhatóan sok családi kisgazdaság szűnik meg, helyüket a nagyobb gépesített farmok veszik át. A gépesítés azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség megfelelő számú humán erőforrásra, hiszen az átalakulás magában foglalja az újonnan megjelent szakmák elterjedését a szektorban.
Sebestyén Csaba képviselő, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, ahhoz, hogy tíz év múlva ne jelentsen gondot a mezőgazdasági területeken lévő munkahelyek szakemberekkel való feltöltése,
Jelenleg ugyanis a romániai szakiskolai hálózatban nagy az eltérés a képzési kínálat és a munkaerőpiac valós szükségletei között. Míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a kínálat, máshol igencsak elhanyagolt. Egyebek közt ide tartoznak a mezőgazdasági szakirányok is, amelyek nem nyújtanak megfelelő jövőképet az elhelyezkedést illetően, az ide beiratkozók végzés után legtöbbször külföld felé veszik az irányt. Nem beszélve arról, hogy a mai fiatalok többsége nem ebben az ágazatban képzeli el a jövőjét. A szakember szerint vészjóslók a kimutatásban említett számok.
Az előrejelzés szerint ugyanakkor tovább nő a szakadék a közoktatásban szakemberek által betöltött állások és a szakképzetlen munkaerő tábora között, hiszen a kimutatás alapján 151 ezer szakképzett pedagógusra lesz szükség 2030-ra. Mivel a jelenlegi oktatógárda nagy része közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, sőt sokan már e kor fölött is tanítanak, új munkaerőre lesz szükség. Az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) számaira hivatkozva azt írja, hogy
A nevelési és oktatástudományi egyetemi szakok iránti kereslet a 2016–2017-es tanévben nagyon alacsony volt, csak 12 450 hallgató iratkozott be ezekre. Ezzel szemben viszont az üzleti, az adminisztrációs és a jogi szakokra közel 100 ezer hallgató.
A CEDEFOP arra is rámutat, hogy a következő tíz évben az otthoni beteggondozás, valamint a más egészségügyi szakterületeken is további munkaerőre lesz szükség. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2030-ra számottevően nő a nyugdíjasok száma. Akik most 47–52 év között vannak, azaz 1967 és 1972 között születtek, addigra várhatóan nyugdíjba vonulnak – ez további hárommillió nyugdíjast jelent Romániában, amelyen kívül még további ötmillióval számolnak.
míg a különböző egészségügyi területeken 114 ezerre becsülik a munkaerőtöbbletet a következő tíz évre vonatkozóan. De emellett megemlítik a kereskedelmi és vendéglátóipari szektort, valamint a gépipart és a különböző elektronikai berendezések iparát is, amelyekben több humán erőforrásra lesz szükség a jövőben.
A munkaerőhiány okai
A kimutatásban hangsúlyozzák, hogy az ország számos szakterületen jelenleg is munkaerőgondokkal küzd, a jövőben pedig tovább mélyülhet ez az arány. A humánerőforrás-hiány legfőbb okai közé tartozik Romániában a lakosság elöregedése, valamint az egyre növekvő munkamigráció, azaz az elvándorlás, amely a statisztikák szerint Romániában mutatja a legmagasabb értéket az Európai Unió tagállamai közül. Egy másik ok az egyre nagyobb méreteket öltő iskolai lemorzsolódás, ezt is a szakképzett munkások hiányát kiváltó okok közé sorolják.
A kötelező magánnyugdíjalapban összegyűlt pénz 30 százalékát adják ki egyben, 70 százalékát pedig havi lebontásban. A havonta történő kifizetést a szociális minimálnyugdíjhoz viszonyítják, ami most 1281 lej.
Öt fiatal jelentkezett arra, hogy visszaszerezze a keresztet a Duna jeges vizéből, azonban végül csak hárman ugrottak a folyóba Giurgiuban vízkeresztkor. A románok úgy tartják, hogy aki elsőként éri el a keresztet, egész évben szerencse kíséri.
Több autóban is kárt tett a tetőről lezúduló hó Gyulafehérváron. Az eset kapcsán óvatosságra hívja fel a járműtulajdonosok és gyalogosok figyelmét a helyi önkormányzat.
Eseménydús napokon vannak túl, és azokra is számítanak a Hargita és Maros megyei hegyimentők. Tapasztalataik szerint a balesetek többsége a sí- és szánkópályákon történik, de a hegyekben várható további havazás miatt a túrázóknak is résen kell lenni.
Két felnőttet és négy gyermeket vittek kórházba, miután autójukkal a jeges Beszterce-folyó medrébe zuhantak Dornavátrán.
A csendőrség kedden közölte, hogy hamisak azok a közösségi médiában terjedő képek, amelyeken állítólagos román csendőrök láthatók, amint egy épületben járólapot raknak le.
A közmédia mindenki számára ingyenesen elérhetővé teszi a Nemzeti Sport archív tartalmait – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
A romániai polgárok több mint kétharmada (68 százaléka) támogatná az ukrajnai béke megkötését az Egyesült Államok által szabott feltételek mellett – derül ki az Avangarde közvélemény-kutatásából.
Lezuhant kedden Aradon egy tízemeletes tömbház tetejéről két férfi. A tragédia a Romanilor sugárúton történt.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
szóljon hozzá!