
A jövőben csökkenhet a hagyományos családi gazdaságok száma, helyüket a nagyüzemek vehetik át
Fotó: Pinti Attila
Jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a következő években Romániának több szakterületen is. Várhatóan 2030-ra a mezőgazdaságban lesz a legtöbb elérhető munkahely, viszont gondot jelent majd a szektor szakemberekkel való feltöltése – világít rá egy friss kimutatás.
2019. február 09., 14:112019. február 09., 14:11
3,8 millió szakemberre lesz szükség Romániában 2030-ra, olyan területeken, ahol a munkaerőképzés jelenleg igencsak szegényes, vagy az iskolák nem termelnek ki elég diplomást – mutat rá az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) előrejelzése.
a becslések szerint 949 ezer az említett 3,8 millióból. De ugyancsak sok szabad álláslehetőséggel kell számolni az erdőgazdálkodási és a halászati szektorban is. A statisztikai adatok alapján Románia lakosságának nagy hányada – megközelítőleg hárommillió ember – jelenleg is a mezőgazdaságból valósít meg jövedelmet, a jövőben pedig várhatóan sok családi kisgazdaság szűnik meg, helyüket a nagyobb gépesített farmok veszik át. A gépesítés azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség megfelelő számú humán erőforrásra, hiszen az átalakulás magában foglalja az újonnan megjelent szakmák elterjedését a szektorban.
Sebestyén Csaba képviselő, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, ahhoz, hogy tíz év múlva ne jelentsen gondot a mezőgazdasági területeken lévő munkahelyek szakemberekkel való feltöltése,
Jelenleg ugyanis a romániai szakiskolai hálózatban nagy az eltérés a képzési kínálat és a munkaerőpiac valós szükségletei között. Míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a kínálat, máshol igencsak elhanyagolt. Egyebek közt ide tartoznak a mezőgazdasági szakirányok is, amelyek nem nyújtanak megfelelő jövőképet az elhelyezkedést illetően, az ide beiratkozók végzés után legtöbbször külföld felé veszik az irányt. Nem beszélve arról, hogy a mai fiatalok többsége nem ebben az ágazatban képzeli el a jövőjét. A szakember szerint vészjóslók a kimutatásban említett számok.
Az előrejelzés szerint ugyanakkor tovább nő a szakadék a közoktatásban szakemberek által betöltött állások és a szakképzetlen munkaerő tábora között, hiszen a kimutatás alapján 151 ezer szakképzett pedagógusra lesz szükség 2030-ra. Mivel a jelenlegi oktatógárda nagy része közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, sőt sokan már e kor fölött is tanítanak, új munkaerőre lesz szükség. Az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) számaira hivatkozva azt írja, hogy
A nevelési és oktatástudományi egyetemi szakok iránti kereslet a 2016–2017-es tanévben nagyon alacsony volt, csak 12 450 hallgató iratkozott be ezekre. Ezzel szemben viszont az üzleti, az adminisztrációs és a jogi szakokra közel 100 ezer hallgató.
A CEDEFOP arra is rámutat, hogy a következő tíz évben az otthoni beteggondozás, valamint a más egészségügyi szakterületeken is további munkaerőre lesz szükség. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2030-ra számottevően nő a nyugdíjasok száma. Akik most 47–52 év között vannak, azaz 1967 és 1972 között születtek, addigra várhatóan nyugdíjba vonulnak – ez további hárommillió nyugdíjast jelent Romániában, amelyen kívül még további ötmillióval számolnak.
míg a különböző egészségügyi területeken 114 ezerre becsülik a munkaerőtöbbletet a következő tíz évre vonatkozóan. De emellett megemlítik a kereskedelmi és vendéglátóipari szektort, valamint a gépipart és a különböző elektronikai berendezések iparát is, amelyekben több humán erőforrásra lesz szükség a jövőben.
A munkaerőhiány okai
A kimutatásban hangsúlyozzák, hogy az ország számos szakterületen jelenleg is munkaerőgondokkal küzd, a jövőben pedig tovább mélyülhet ez az arány. A humánerőforrás-hiány legfőbb okai közé tartozik Romániában a lakosság elöregedése, valamint az egyre növekvő munkamigráció, azaz az elvándorlás, amely a statisztikák szerint Romániában mutatja a legmagasabb értéket az Európai Unió tagállamai közül. Egy másik ok az egyre nagyobb méreteket öltő iskolai lemorzsolódás, ezt is a szakképzett munkások hiányát kiváltó okok közé sorolják.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!