
A jövőben csökkenhet a hagyományos családi gazdaságok száma, helyüket a nagyüzemek vehetik át
Fotó: Pinti Attila
Jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a következő években Romániának több szakterületen is. Várhatóan 2030-ra a mezőgazdaságban lesz a legtöbb elérhető munkahely, viszont gondot jelent majd a szektor szakemberekkel való feltöltése – világít rá egy friss kimutatás.
2019. február 09., 14:112019. február 09., 14:11
2019. január 28., 12:442019. január 28., 12:44
3,8 millió szakemberre lesz szükség Romániában 2030-ra, olyan területeken, ahol a munkaerőképzés jelenleg igencsak szegényes, vagy az iskolák nem termelnek ki elég diplomást – mutat rá az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) előrejelzése.
a becslések szerint 949 ezer az említett 3,8 millióból. De ugyancsak sok szabad álláslehetőséggel kell számolni az erdőgazdálkodási és a halászati szektorban is. A statisztikai adatok alapján Románia lakosságának nagy hányada – megközelítőleg hárommillió ember – jelenleg is a mezőgazdaságból valósít meg jövedelmet, a jövőben pedig várhatóan sok családi kisgazdaság szűnik meg, helyüket a nagyobb gépesített farmok veszik át. A gépesítés azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség megfelelő számú humán erőforrásra, hiszen az átalakulás magában foglalja az újonnan megjelent szakmák elterjedését a szektorban.
Sebestyén Csaba képviselő, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, ahhoz, hogy tíz év múlva ne jelentsen gondot a mezőgazdasági területeken lévő munkahelyek szakemberekkel való feltöltése,
Jelenleg ugyanis a romániai szakiskolai hálózatban nagy az eltérés a képzési kínálat és a munkaerőpiac valós szükségletei között. Míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a kínálat, máshol igencsak elhanyagolt. Egyebek közt ide tartoznak a mezőgazdasági szakirányok is, amelyek nem nyújtanak megfelelő jövőképet az elhelyezkedést illetően, az ide beiratkozók végzés után legtöbbször külföld felé veszik az irányt. Nem beszélve arról, hogy a mai fiatalok többsége nem ebben az ágazatban képzeli el a jövőjét. A szakember szerint vészjóslók a kimutatásban említett számok.
Az előrejelzés szerint ugyanakkor tovább nő a szakadék a közoktatásban szakemberek által betöltött állások és a szakképzetlen munkaerő tábora között, hiszen a kimutatás alapján 151 ezer szakképzett pedagógusra lesz szükség 2030-ra. Mivel a jelenlegi oktatógárda nagy része közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, sőt sokan már e kor fölött is tanítanak, új munkaerőre lesz szükség. Az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) számaira hivatkozva azt írja, hogy
A nevelési és oktatástudományi egyetemi szakok iránti kereslet a 2016–2017-es tanévben nagyon alacsony volt, csak 12 450 hallgató iratkozott be ezekre. Ezzel szemben viszont az üzleti, az adminisztrációs és a jogi szakokra közel 100 ezer hallgató.
A CEDEFOP arra is rámutat, hogy a következő tíz évben az otthoni beteggondozás, valamint a más egészségügyi szakterületeken is további munkaerőre lesz szükség. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2030-ra számottevően nő a nyugdíjasok száma. Akik most 47–52 év között vannak, azaz 1967 és 1972 között születtek, addigra várhatóan nyugdíjba vonulnak – ez további hárommillió nyugdíjast jelent Romániában, amelyen kívül még további ötmillióval számolnak.
míg a különböző egészségügyi területeken 114 ezerre becsülik a munkaerőtöbbletet a következő tíz évre vonatkozóan. De emellett megemlítik a kereskedelmi és vendéglátóipari szektort, valamint a gépipart és a különböző elektronikai berendezések iparát is, amelyekben több humán erőforrásra lesz szükség a jövőben.
A munkaerőhiány okai
A kimutatásban hangsúlyozzák, hogy az ország számos szakterületen jelenleg is munkaerőgondokkal küzd, a jövőben pedig tovább mélyülhet ez az arány. A humánerőforrás-hiány legfőbb okai közé tartozik Romániában a lakosság elöregedése, valamint az egyre növekvő munkamigráció, azaz az elvándorlás, amely a statisztikák szerint Romániában mutatja a legmagasabb értéket az Európai Unió tagállamai közül. Egy másik ok az egyre nagyobb méreteket öltő iskolai lemorzsolódás, ezt is a szakképzett munkások hiányát kiváltó okok közé sorolják.
Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.
Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.
November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.
A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.
Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
szóljon hozzá!