
A jövőben csökkenhet a hagyományos családi gazdaságok száma, helyüket a nagyüzemek vehetik át
Fotó: Pinti Attila
Jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a következő években Romániának több szakterületen is. Várhatóan 2030-ra a mezőgazdaságban lesz a legtöbb elérhető munkahely, viszont gondot jelent majd a szektor szakemberekkel való feltöltése – világít rá egy friss kimutatás.
2019. február 09., 14:112019. február 09., 14:11
2019. január 28., 12:442019. január 28., 12:44
3,8 millió szakemberre lesz szükség Romániában 2030-ra, olyan területeken, ahol a munkaerőképzés jelenleg igencsak szegényes, vagy az iskolák nem termelnek ki elég diplomást – mutat rá az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) előrejelzése.
a becslések szerint 949 ezer az említett 3,8 millióból. De ugyancsak sok szabad álláslehetőséggel kell számolni az erdőgazdálkodási és a halászati szektorban is. A statisztikai adatok alapján Románia lakosságának nagy hányada – megközelítőleg hárommillió ember – jelenleg is a mezőgazdaságból valósít meg jövedelmet, a jövőben pedig várhatóan sok családi kisgazdaság szűnik meg, helyüket a nagyobb gépesített farmok veszik át. A gépesítés azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség megfelelő számú humán erőforrásra, hiszen az átalakulás magában foglalja az újonnan megjelent szakmák elterjedését a szektorban.
Sebestyén Csaba képviselő, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, ahhoz, hogy tíz év múlva ne jelentsen gondot a mezőgazdasági területeken lévő munkahelyek szakemberekkel való feltöltése,
Jelenleg ugyanis a romániai szakiskolai hálózatban nagy az eltérés a képzési kínálat és a munkaerőpiac valós szükségletei között. Míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a kínálat, máshol igencsak elhanyagolt. Egyebek közt ide tartoznak a mezőgazdasági szakirányok is, amelyek nem nyújtanak megfelelő jövőképet az elhelyezkedést illetően, az ide beiratkozók végzés után legtöbbször külföld felé veszik az irányt. Nem beszélve arról, hogy a mai fiatalok többsége nem ebben az ágazatban képzeli el a jövőjét. A szakember szerint vészjóslók a kimutatásban említett számok.
Az előrejelzés szerint ugyanakkor tovább nő a szakadék a közoktatásban szakemberek által betöltött állások és a szakképzetlen munkaerő tábora között, hiszen a kimutatás alapján 151 ezer szakképzett pedagógusra lesz szükség 2030-ra. Mivel a jelenlegi oktatógárda nagy része közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, sőt sokan már e kor fölött is tanítanak, új munkaerőre lesz szükség. Az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) számaira hivatkozva azt írja, hogy
A nevelési és oktatástudományi egyetemi szakok iránti kereslet a 2016–2017-es tanévben nagyon alacsony volt, csak 12 450 hallgató iratkozott be ezekre. Ezzel szemben viszont az üzleti, az adminisztrációs és a jogi szakokra közel 100 ezer hallgató.
A CEDEFOP arra is rámutat, hogy a következő tíz évben az otthoni beteggondozás, valamint a más egészségügyi szakterületeken is további munkaerőre lesz szükség. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2030-ra számottevően nő a nyugdíjasok száma. Akik most 47–52 év között vannak, azaz 1967 és 1972 között születtek, addigra várhatóan nyugdíjba vonulnak – ez további hárommillió nyugdíjast jelent Romániában, amelyen kívül még további ötmillióval számolnak.
míg a különböző egészségügyi területeken 114 ezerre becsülik a munkaerőtöbbletet a következő tíz évre vonatkozóan. De emellett megemlítik a kereskedelmi és vendéglátóipari szektort, valamint a gépipart és a különböző elektronikai berendezések iparát is, amelyekben több humán erőforrásra lesz szükség a jövőben.
A munkaerőhiány okai
A kimutatásban hangsúlyozzák, hogy az ország számos szakterületen jelenleg is munkaerőgondokkal küzd, a jövőben pedig tovább mélyülhet ez az arány. A humánerőforrás-hiány legfőbb okai közé tartozik Romániában a lakosság elöregedése, valamint az egyre növekvő munkamigráció, azaz az elvándorlás, amely a statisztikák szerint Romániában mutatja a legmagasabb értéket az Európai Unió tagállamai közül. Egy másik ok az egyre nagyobb méreteket öltő iskolai lemorzsolódás, ezt is a szakképzett munkások hiányát kiváltó okok közé sorolják.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!