
A vargyasi unitárius templom díszes karzata is Sütőék keze munkáját dicséri
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
A hagyományaink és a népi mesterségek iránt érdeklődők a Fába vésett történelem című dokumentumfilmet tekinthetik meg október 19-én, szombaton 10 órától a kovásznai művelődési házban. Az alkotás a vargyasi bútorfestő Sütő dinasztiát mutatja be.
2024. október 18., 08:502024. október 18., 08:50
A Sütő család legelső tagjai 1568-ban telepedtek meg Vargyason, azóta megszakítás nélkül a 15. generáció készíti a szebbnél szebb faragott vagy festett népi bútorokat, székelykapukat. Akkor az asztalos Sütő János és az ácsmester Sütő József Fiatfalváról érkezett a faluban élő bárói család, a Danielek kastélyát bebútorozni.
Egy 1627-es összeírás a Sütőket már mint felszabadult jobbágyokat említi. A család egészen az 1949-ben történt kitelepítésükig állt a Danielek alkalmazásban, így az 1919-ben született Sütő Béla már nem tudott csupán az asztalosságból megélni.
Sütő István által festett konyhabútor
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István, az 1773-ban épült és később felújított vargyasi Sütő porta jelenlegi gazdája a 15. Sütő nemzedékhez tartozik, akárcsak a Baróton lakó Béla, de mindkettőjük családjában növekszik már a 16. Sütő nemzedék is. Rajtuk kívül aktív még Gábor öccsük, valamint édesapjuk, Sütő Gábor-Csaba, illetve bátyja, Sütő Levente-Lehel.
A Sütő családon kívül csak a XVIII. századig működő kolozsvári Urling Lőrinczek és a gyalui Asztalos Jánosok munkássága utal a mesterség családon belüli továbbadásának fontosságára. A Sütők az elmúlt négy évszázad folyamán, mindvégig Vargyason maradva, 14 nemzedéken át máig örökítették a „virágteremtés" művészetét, a kopjafák és a székely kapuk ősi motívumrendszerét. Ez egyedülálló jelenség művészettörténetünkben.
Virt László (Honismeret, 1983/3.)
A család életében nagy érvágást okozott az első világháború, amelyben öt Sütő fiú vesztette életét. A világégés ugyanakkor a családi mesterség szempontjából is törést hozott: utána kezdett minden megváltozni, a bútorfestés, melynek hagyománya a 16. századi reformáció hatására élénkült fel, alábbhagyott.
Amint azt Böjte Ferenc erdővidéki újságíró pár évvel ezelőtt megállapította, a Sütő család jelenlegi tagjai némileg tehetetlenül, szomorúsággal szemlélik korunk divatját, amikor a fiatalok inkább a giccset választják, mintsem hogy megőrizzenek, felújíttassanak egy szép régi bútordarabot, egy régi házat akár, de
Mindezek ellenére remélik, hogy a hullámvölgyből csak felfelé visz az út, és úgy, ahogy az általuk készített festett bútor átélt vérzivataros évszázadokat, a jelen és a jövő is tartogat még szép napokat eme hagyományos mesterség számára.
Sütő István pár éve nyílt levélben állt ki értekeink mellett
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István ezért is tett közzé akkoriban egy nyílt levelet, amelyben így fogalmazott: „…célom valamit tenni azért, hogy a rombolás megálljon.
Értékrendünk, ha valahogy helyrebillenne, talán az élet tisztelete is újra elterjedne, hiszen nincs értelme őseink bennvalóját önmagáért megmenteni, abban életnek, gyermekzsivajnak kell lenni.”
A Fába vésett történelem című film rendezője Szabó Attila, hossza 53 perc. A KAPTÁR dokumentumfilm-szemle égisze alatt vetítik Kovásznán, minden korosztály számára ajánlott és ingyenes.
A film megtekintését követően, 11 órától a népművészet iránt érdeklődők kipróbálhatják a népi bútorfestés technikáját saját ceruzatartó vagy hűtőmágnes elkészítésével. A tevékenységet Konnát Rita oktató vezeti, az ezen való részvételért 15 lejt (tulajdonképpen az anyagköltség árát) kell fizetni személyenként. Legtöbb húsz jelentkezőt fogadnak, főként 4–12. osztályos diákokat, regisztrálni a 0770-420087-es telefonszámon lehet.
Kovásznán hétfőn óta zajlik, és szombatig tart az 1990 óta minden évben megrendezett Csoma-napok 36. kiadása, amely lényegében a csütörtökön kezdődő tudományos ülésszakra épül rá. A szervező egyesület elnökével, Ferencz Évával beszélgettünk.
A Maros megyei Havad községhez tartozó Gegesen egy 42 éves férfi kedden délután többször is megkéselte feleségét, aki belehalt a sérüléseibe.
Több tízezer levélszavazat vált érvénytelenné korábban apró hibák miatt, ezért fokozott figyelmet kérnek a szavazólapok helyes kitöltésére azoktól, akik részt vesznek a magyarországi választáson.
A Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (IMM România) elnöke, Florin Jianu kedden Zilahon a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgette az üzemanyagár-korlátozó intézkedések kidolgozására.
Hiába csökken az Európai Unióban a halálos közúti balesetek száma, Románia továbbra is a legveszélyesebb országok között szerepel: az adatok szerint jóval az uniós átlag felett van a halálos balesetek aránya.
A halasztás oka, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) elnapolta a üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendelet véleményezését – tájékoztatott a kormány sajtóirodája.
Csíkszeredában tartották a XXXVII. Hevesy György Kárpát-medencei kémiaverseny romániai döntőjét a hétvégén. A megmérettetésen résztvevő 300 diákból a döntőben 26-an vettek részt.
A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság lövészversenyén tizennyolc újságíró, illetve médiamunkatárs különböző próbákon mérhette össze tudását és lélekjelenlétét a Dakota Security által kezelt szépvízi lőtéren.
Színészkávézóval, kulisszatúrával, filmvetítéssel és a Cári Tibor Trió koncertjével várja a közönséget a Figura Stúdió Színház pénteken. A Színházi Világnapon plakátkészítésben is kipróbálhatják magukat a nézők.
Több mint 700 Hargita megyei termelőt tartanak nyilván az ökológiai gazdálkodás rendszerében, többségük tanúsított ökológiai takarmányt állít elő nagy kiterjedésű, jó minőségű legelőkön.
szóljon hozzá!