
A vargyasi unitárius templom díszes karzata is Sütőék keze munkáját dicséri
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
A hagyományaink és a népi mesterségek iránt érdeklődők a Fába vésett történelem című dokumentumfilmet tekinthetik meg október 19-én, szombaton 10 órától a kovásznai művelődési házban. Az alkotás a vargyasi bútorfestő Sütő dinasztiát mutatja be.
2024. október 18., 08:502024. október 18., 08:50
A Sütő család legelső tagjai 1568-ban telepedtek meg Vargyason, azóta megszakítás nélkül a 15. generáció készíti a szebbnél szebb faragott vagy festett népi bútorokat, székelykapukat. Akkor az asztalos Sütő János és az ácsmester Sütő József Fiatfalváról érkezett a faluban élő bárói család, a Danielek kastélyát bebútorozni.
Egy 1627-es összeírás a Sütőket már mint felszabadult jobbágyokat említi. A család egészen az 1949-ben történt kitelepítésükig állt a Danielek alkalmazásban, így az 1919-ben született Sütő Béla már nem tudott csupán az asztalosságból megélni.
Sütő István által festett konyhabútor
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István, az 1773-ban épült és később felújított vargyasi Sütő porta jelenlegi gazdája a 15. Sütő nemzedékhez tartozik, akárcsak a Baróton lakó Béla, de mindkettőjük családjában növekszik már a 16. Sütő nemzedék is. Rajtuk kívül aktív még Gábor öccsük, valamint édesapjuk, Sütő Gábor-Csaba, illetve bátyja, Sütő Levente-Lehel.
A Sütő családon kívül csak a XVIII. századig működő kolozsvári Urling Lőrinczek és a gyalui Asztalos Jánosok munkássága utal a mesterség családon belüli továbbadásának fontosságára. A Sütők az elmúlt négy évszázad folyamán, mindvégig Vargyason maradva, 14 nemzedéken át máig örökítették a „virágteremtés" művészetét, a kopjafák és a székely kapuk ősi motívumrendszerét. Ez egyedülálló jelenség művészettörténetünkben.
Virt László (Honismeret, 1983/3.)
A család életében nagy érvágást okozott az első világháború, amelyben öt Sütő fiú vesztette életét. A világégés ugyanakkor a családi mesterség szempontjából is törést hozott: utána kezdett minden megváltozni, a bútorfestés, melynek hagyománya a 16. századi reformáció hatására élénkült fel, alábbhagyott.
Amint azt Böjte Ferenc erdővidéki újságíró pár évvel ezelőtt megállapította, a Sütő család jelenlegi tagjai némileg tehetetlenül, szomorúsággal szemlélik korunk divatját, amikor a fiatalok inkább a giccset választják, mintsem hogy megőrizzenek, felújíttassanak egy szép régi bútordarabot, egy régi házat akár, de
Mindezek ellenére remélik, hogy a hullámvölgyből csak felfelé visz az út, és úgy, ahogy az általuk készített festett bútor átélt vérzivataros évszázadokat, a jelen és a jövő is tartogat még szép napokat eme hagyományos mesterség számára.
Sütő István pár éve nyílt levélben állt ki értekeink mellett
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István ezért is tett közzé akkoriban egy nyílt levelet, amelyben így fogalmazott: „…célom valamit tenni azért, hogy a rombolás megálljon.
Értékrendünk, ha valahogy helyrebillenne, talán az élet tisztelete is újra elterjedne, hiszen nincs értelme őseink bennvalóját önmagáért megmenteni, abban életnek, gyermekzsivajnak kell lenni.”
A Fába vésett történelem című film rendezője Szabó Attila, hossza 53 perc. A KAPTÁR dokumentumfilm-szemle égisze alatt vetítik Kovásznán, minden korosztály számára ajánlott és ingyenes.
A film megtekintését követően, 11 órától a népművészet iránt érdeklődők kipróbálhatják a népi bútorfestés technikáját saját ceruzatartó vagy hűtőmágnes elkészítésével. A tevékenységet Konnát Rita oktató vezeti, az ezen való részvételért 15 lejt (tulajdonképpen az anyagköltség árát) kell fizetni személyenként. Legtöbb húsz jelentkezőt fogadnak, főként 4–12. osztályos diákokat, regisztrálni a 0770-420087-es telefonszámon lehet.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
szóljon hozzá!