Hirdetés
Hirdetés

Tizenöt nemzedéken át a népi kultúra szolgálatában

A vargyasi unitárius templom díszes karzata is Sütőék keze munkáját dicséri •  Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium

A vargyasi unitárius templom díszes karzata is Sütőék keze munkáját dicséri

Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium

A hagyományaink és a népi mesterségek iránt érdeklődők a Fába vésett történelem című dokumentumfilmet tekinthetik meg október 19-én, szombaton 10 órától a kovásznai művelődési házban. Az alkotás a vargyasi bútorfestő Sütő dinasztiát mutatja be.

Kocsis Károly

2024. október 18., 08:502024. október 18., 08:50

A Sütő család legelső tagjai 1568-ban telepedtek meg Vargyason, azóta megszakítás nélkül a 15. generáció készíti a szebbnél szebb faragott vagy festett népi bútorokat, székelykapukat. Akkor az asztalos Sütő János és az ácsmester Sütő József Fiatfalváról érkezett a faluban élő bárói család, a Danielek kastélyát bebútorozni.

Hirdetés

Közel 400 év bárók alkalmazásában

Egy 1627-es összeírás a Sütőket már mint felszabadult jobbágyokat említi. A család egészen az 1949-ben történt kitelepítésükig állt a Danielek alkalmazásban, így az 1919-ben született Sütő Béla már nem tudott csupán az asztalosságból megélni.

Sütő István által festett konyhabútor •  Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium Galéria

Sütő István által festett konyhabútor

Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium

Sütő István, az 1773-ban épült és később felújított vargyasi Sütő porta jelenlegi gazdája a 15. Sütő nemzedékhez tartozik, akárcsak a Baróton lakó Béla, de mindkettőjük családjában növekszik már a 16. Sütő nemzedék is. Rajtuk kívül aktív még Gábor öccsük, valamint édesapjuk, Sütő Gábor-Csaba, illetve bátyja, Sütő Levente-Lehel.

A Sütő családon kívül csak a XVIII. századig működő kolozsvári Urling Lőrinczek és a gyalui Asztalos Jánosok munkássága utal a mesterség családon belüli továbbadásának fontosságára. A Sütők az elmúlt négy évszázad folyamán, mindvégig Vargyason maradva, 14 nemzedéken át máig örökítették a „virágteremtés" művészetét, a kopjafák és a székely kapuk ősi motívumrendszerét. Ez egyedülálló jelenség művészettörténetünkben.

Virt László (Honismeret, 1983/3.)

A család életében nagy érvágást okozott az első világháború, amelyben öt Sütő fiú vesztette életét. A világégés ugyanakkor a családi mesterség szempontjából is törést hozott: utána kezdett minden megváltozni, a bútorfestés, melynek hagyománya a 16. századi reformáció hatására élénkült fel, alábbhagyott.

Nyílt levél értékeinkért

Amint azt Böjte Ferenc erdővidéki újságíró pár évvel ezelőtt megállapította, a Sütő család jelenlegi tagjai némileg tehetetlenül, szomorúsággal szemlélik korunk divatját, amikor a fiatalok inkább a giccset választják, mintsem hogy megőrizzenek, felújíttassanak egy szép régi bútordarabot, egy régi házat akár, de

Vargyason a régi székelykapuk, gyalogkapuk is végnapjaikat élik.

Mindezek ellenére remélik, hogy a hullámvölgyből csak felfelé visz az út, és úgy, ahogy az általuk készített festett bútor átélt vérzivataros évszázadokat, a jelen és a jövő is tartogat még szép napokat eme hagyományos mesterség számára.

Sütő István pár éve nyílt levélben állt ki értekeink mellett •  Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium Galéria

Sütő István pár éve nyílt levélben állt ki értekeink mellett

Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium

Sütő István ezért is tett közzé akkoriban egy nyílt levelet, amelyben így fogalmazott: „…célom valamit tenni azért, hogy a rombolás megálljon.

Idézet
Talán be kéne látnunk, hogy a »székely ember ért mindenhez is« mondás nagyon hízelgő ránk nézve, de talán nem teljesen igaz. Merjük kikérni hozzáértők véleményét, tanácsát, és azokat fogadjuk is meg, de már az is nagy előrelépés lenne, ha levetkőznénk a »régi egyenlő a szeméttel« gondolkodásmódot, vagy a régi értékeinkben nem csak a pillanatnyilag érte kapható pár lejt látnánk.

Értékrendünk, ha valahogy helyrebillenne, talán az élet tisztelete is újra elterjedne, hiszen nincs értelme őseink bennvalóját önmagáért megmenteni, abban életnek, gyermekzsivajnak kell lenni.”

A Fába vésett történelem című film rendezője Szabó Attila, hossza 53 perc. A KAPTÁR dokumentumfilm-szemle égisze alatt vetítik Kovásznán, minden korosztály számára ajánlott és ingyenes.

A film megtekintését követően, 11 órától a népművészet iránt érdeklődők kipróbálhatják a népi bútorfestés technikáját saját ceruzatartó vagy hűtőmágnes elkészítésével. A tevékenységet Konnát Rita oktató vezeti, az ezen való részvételért 15 lejt (tulajdonképpen az anyagköltség árát) kell fizetni személyenként. Legtöbb húsz jelentkezőt fogadnak, főként 4–12. osztályos diákokat, regisztrálni a 0770-420087-es telefonszámon lehet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 16., hétfő

Döntő hét a parlamentben: kezdődik a 2026-os költségvetés-tervezet vitája

Hétfőn kerül a parlament illetékes szakbizottságai elé a 2026-os állami költségvetés tervezete.

Döntő hét a parlamentben: kezdődik a 2026-os költségvetés-tervezet vitája
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Bojkott árnyékában kezdődik a nyolcadikosok próba-képességvizsgája

Hétfőn a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik a nyolcadikosok országos próbafelmérése.

Bojkott árnyékában kezdődik a nyolcadikosok próba-képességvizsgája
2026. március 16., hétfő

Üzemanyagárak: nem várt következményei lehetnek az ársapkának a kormányfő szerint

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint alapos elemzésre van szükség az üzemanyagárak esetleges hatósági korlátozása előtt, mert az állami beavatkozásoknak nem várt mellékhatásaik is lehetnek.

Üzemanyagárak: nem várt következményei lehetnek az ársapkának a kormányfő szerint
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Hegyi levegő, ásványvíz, gyógyulás – balneológiai kezelések Tusnádfürdőn

Tusnádfürdő balneológiai hagyományai ma is élnek: a Hotel Tusnád kezelőbázisán a természetes gyógytényezők és a modern fizioterápia segítik a mozgásszervi és keringési betegségek kezelését – sok vendég már évtizedek óta visszajár a kúrákra.

Hegyi levegő, ásványvíz, gyógyulás – balneológiai kezelések Tusnádfürdőn
2026. március 16., hétfő

Az Egyik csata a másik után nyerte a legjobb film Oscarját, a másik nagy nyertes a Bűnösök lett

Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.

Az Egyik csata a másik után nyerte a legjobb film Oscarját, a másik nagy nyertes a Bűnösök lett
2026. március 16., hétfő

Támogatásigénylés: a pénzmagoknak ágyaznak meg a gazdák hétfőtől

Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.

Támogatásigénylés: a pénzmagoknak ágyaznak meg a gazdák hétfőtől
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó

Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó
2026. március 15., vasárnap

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk

Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk
2026. március 15., vasárnap

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én

Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én
Hirdetés