
Fotó: László Ildikó
Bodó László, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (KÖTÉL) vezetője a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület meghívására tartott beszámolót a február elején bekövetkezett törökországi földrengéseket követő mentőakcióról Székelykeresztúron szombaton délelőtt.
2023. március 11., 21:082023. március 11., 21:08
Miután Magyarországon a viharkárok felszámolásán dolgozott a KÖTÉL egyesület, favágás közben érkezett hozzájuk a riasztás, és két személyt a törökországi földrengés helyszínére vezényeltek. Bodó Lászlónak és fiának a felkészülésre alig három órája volt, összecsomagolták a személyes holmijukat és a mentéshez szükséges felszereléseket, majd Budapestre siettek, ahonnan bajtársaikkal repülővel utaztak először Isztambulba, majd Adanaba. Az először hóviharokkal nehezített utazás végén Hatay tartomány Antakya nevű városában kezdte meg a mentést a húszfős csapat, akikhez két önkéntes is csatlakozott – ők helyismerettel és nyelvtudással segítették a felderítést és mentést.
A kártyavárként összeomló épületekről bemutatott sokkoló videófelvételek után Bodó László a jelenségre több magyarázatot is adott: elsőként a környéken található épületek tervezési hibáira hívta fel a figyelmet. Mivel a területen gyakrabban előfordulnak földregések, véleménye szerint komolyabb tervezésre lenne szükség. Emellett a kivitelezés sem minden esetben volt megfelelő – ahogy azt a közönségben ülőknek is prezentálta több felvétellel –, a falakat anyag-, energia- és időspórolás miatt is kifogásolhatóan építettek fel. Ugyanakkor az építőanyagok sem voltak kitűnő minőségűek.
– részletezte Bodó. Az épületek hibái közé sorolta az utólagos engedély nélküli átalakításokat: az évtizedekkel ezelőtt felépített tömbházakban akkor még sem víz, sem gáz nem volt, később pedig a víznyomás nem felelt meg, ezért a tetőre víztartályokat szereltek, amiket éjszaka töltöttek fel, azonban a több tonna pluszsúlyra nem voltak „felkészítve” az épületek.
A helyiekkel folytatott beszélgetéseik során kiderült, hogy február 6-án, hétfőre virradóra, 2 óra körül volt egy 6,4-es erősségű földrengés, ami következtében az emberek az utcára rohantak, amikor pedig már biztonságosnak tűnt a helyzet, visszatértek otthonaikba aludni. A 4 órai rengésre már kevesebben reagáltak olyan gyorsan, hiába volt erősebb, nagyjából a harmadik percben kezdtek ismét az utcára vonulni.
– részletezte Bodó.
Fotó: László Ildikó
A helyiek ragaszkodva vallási szokásaikhoz, később a romok mellett várakoztak, akár napokig is várták, hogy családtagjaik előkerüljenek a romok alól, akár holtan, hiszen nekik el kell temetniük hitük szerint. Mint az önkéntes mesélte, többekre várakozás közben omlott rá egy-egy még valamennyire álló épület egy következő utórengés alkalmával.
A felderítő csapatoknak nagy segítséget nyújtottak a helyiek, akik ismerték a várost, az embereket, így a külvárosban azt is meg tudták mondani, hogy egy-egy épület alatt esetleg hány személy lehet – a belvárosban nehezebb volt ezt felbecsülni. A felderítéshez több műszert is használtak, a geofonnal hangok alapján kutattak élők után, a réskamerákkal pedig feltérképezték az omladék alatti állapotokat. A csapatot négy keresőkutya is segítette, akik élő emberek kiszaglására lettek kiképezve.
Mivel nem volt vezetékes gáz, az omladékok alatt nagyon sok kisebb-nagyobb gázpalack is volt, csak óvatosan lehetett megközelíteni egyes helyeket, a kotrógépek és munkagépek pedig leginkább akkor dolgoztak, amikor a közbeavatkozó csapatok már úgy ítélték, nincs több túlélő az adott területen.
Néhány magánszállodán és bankon kívül nem sok épület maradt, a kórház is megsemmisült, a sérülteket a legközelebbi kórházakba szállították, ha azok nem tudtak több beteget fogadni, akkor egy távolabbiba, egészen akár 340 kilométeres távolságba is el kellett szállítani a sérülteket.
A száz órás mentőakció során tizenhét túlélőt sikerült megtalálnia a magyar csapatnak, egy-egy személy kimentésén akár 21 órát is dolgoztak. A 15 éves Alit és hétfős családját is maguk alá temették a romok, egyedül a fiú élte túl a katasztrófát, érte 36 órán át küzdött a csapat, először leemelték róla édesapja holttestét, hogy kapjon levegőt, azonban a fiú lábai beszorultak. Ebben az esetben végül úgy döntöttek, átadják az esetet a nagyobb eszköztárral rendelkezőknek, így Ali megmenekült, noha egyik lábát amputálni kellett. A fiúnak és a tolmácsnak megígérték, hogy vendégül látják majd Magyarországon, hiszen egyikük sem járt még ott.
Fotó: László Ildikó
Az önkéntes elmesélt egy másik történetet is, miszerint egy másik közbeavatkozó csapat úgy ítélte, nincs több élő ember a tömbház romjai alatt, így elkezdhetik a munkagépekkel a törmelékek eltakarítását, amikor keresőkutyákkal érkezett magyar csapat, és átfésülték a területet. Kiderült, van még túlélő: egy édesanyát és kisfiát sikerült kiemelniük, az erről készült felvételek pedig körbejárták a világhálót. „Itt összesen négy percen múlott az édesanya és gyereke élete” – összegezte Bodó.
– mesélte az önkéntes.
Zárásként Bodó elmondta, mentőakciójukat szerették volna még egy nappal kitolni, azonban egy fosztogatók és hatóságiak közötti fegyveres akció után, amelynek tanúi voltak, úgy döntöttek, az előírt száz óra elteltével hazautaznak, hiszen saját testi épségük is veszélybe került, valamint egészségügyi állapotukat is kockáztatták volna, ha tovább maradnak.
A beszámoló végén a keresztúri önkéntes tűzoltóság megköszönte hősies helytállását Bodó Lászlónak, aki további szakmai jellegű képzést tartott a helyi önkénteseknek szombaton.
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Románia már nem pusztán tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem egyre inkább célországgá és fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi beszámolójából.
Március 16-áig várják a jelöléseket lakosságtól a város 2026-os Pro Urbe díjára Kézdivásárhelyen.
Az elmúlt napok szélsőséges időjárása 23 megyében, 172 településen és a fővárosban is jelentős károkat okozott, az időjárási helyzet ráadásul nem javul: az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb figyelmeztetést adott ki.
Tavaly a nyers adatok szerint 8 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában 2024-hez képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Nicușor Dan államfő részt vesz Washingtonban a Donald Trump amerikai elnök szevezte Béketanács első ülésén, csütörtökön. Románia megfigyelőként lesz jelen az egyeztetésen.
A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.
A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.
szóljon hozzá!