Hirdetés
Hirdetés

Tizenhét életet sikerült megmenteni – beszámoló a törökországi földrengések utáni bevetésről

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Bodó László, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (KÖTÉL) vezetője a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület meghívására tartott beszámolót a február elején bekövetkezett törökországi földrengéseket követő mentőakcióról Székelykeresztúron szombaton délelőtt.

László Ildikó

2023. március 11., 21:082023. március 11., 21:08

Miután Magyarországon a viharkárok felszámolásán dolgozott a KÖTÉL egyesület, favágás közben érkezett hozzájuk a riasztás, és két személyt a törökországi földrengés helyszínére vezényeltek. Bodó Lászlónak és fiának a felkészülésre alig három órája volt, összecsomagolták a személyes holmijukat és a mentéshez szükséges felszereléseket, majd Budapestre siettek, ahonnan bajtársaikkal repülővel utaztak először Isztambulba, majd Adanaba. Az először hóviharokkal nehezített utazás végén Hatay tartomány Antakya nevű városában kezdte meg a mentést a húszfős csapat, akikhez két önkéntes is csatlakozott – ők helyismerettel és nyelvtudással segítették a felderítést és mentést.

Mi okozott ilyen súlyos problémákat?

A kártyavárként összeomló épületekről bemutatott sokkoló videófelvételek után Bodó László a jelenségre több magyarázatot is adott: elsőként a környéken található épületek tervezési hibáira hívta fel a figyelmet. Mivel a területen gyakrabban előfordulnak földregések, véleménye szerint komolyabb tervezésre lenne szükség. Emellett a kivitelezés sem minden esetben volt megfelelő – ahogy azt a közönségben ülőknek is prezentálta több felvétellel –, a falakat anyag-, energia- és időspórolás miatt is kifogásolhatóan építettek fel. Ugyanakkor az építőanyagok sem voltak kitűnő minőségűek.

Hirdetés
Idézet
Atombiztos beton is van, meg olyan is, hogy kalapáccsal szétütjük. Ez az utóbbi volt Törökországra jellemző, hogy tízkilós kalapáccsal meg lehetett nyitni a tetőt

– részletezte Bodó. Az épületek hibái közé sorolta az utólagos engedély nélküli átalakításokat: az évtizedekkel ezelőtt felépített tömbházakban akkor még sem víz, sem gáz nem volt, később pedig a víznyomás nem felelt meg, ezért a tetőre víztartályokat szereltek, amiket éjszaka töltöttek fel, azonban a több tonna pluszsúlyra nem voltak „felkészítve” az épületek.

Miért olyan magas az áldozatok száma?

A helyiekkel folytatott beszélgetéseik során kiderült, hogy február 6-án, hétfőre virradóra, 2 óra körül volt egy 6,4-es erősségű földrengés, ami következtében az emberek az utcára rohantak, amikor pedig már biztonságosnak tűnt a helyzet, visszatértek otthonaikba aludni. A 4 órai rengésre már kevesebben reagáltak olyan gyorsan, hiába volt erősebb, nagyjából a harmadik percben kezdtek ismét az utcára vonulni.

Idézet
Hat percig volt földrengés, és a hatodik percben volt 7,8-as erősségű. Tömegesen elindultak körülbelül félidőben, ezért nagyjából mindenki a lépcsőházban rekedt. Voltak, akik földrajz órán odafigyeltek és beálltak az ajtó alá, viszont ők sem jártak sok sikerrel, egy 7,8-as földrengésnél, az sem megoldás

– részletezte Bodó.

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

A helyiek ragaszkodva vallási szokásaikhoz, később a romok mellett várakoztak, akár napokig is várták, hogy családtagjaik előkerüljenek a romok alól, akár holtan, hiszen nekik el kell temetniük hitük szerint. Mint az önkéntes mesélte, többekre várakozás közben omlott rá egy-egy még valamennyire álló épület egy következő utórengés alkalmával.

Felderítés és mentés

A felderítő csapatoknak nagy segítséget nyújtottak a helyiek, akik ismerték a várost, az embereket, így a külvárosban azt is meg tudták mondani, hogy egy-egy épület alatt esetleg hány személy lehet – a belvárosban nehezebb volt ezt felbecsülni. A felderítéshez több műszert is használtak, a geofonnal hangok alapján kutattak élők után, a réskamerákkal pedig feltérképezték az omladék alatti állapotokat. A csapatot négy keresőkutya is segítette, akik élő emberek kiszaglására lettek kiképezve.

A beavatkozásban sokszor kézi erővel is segédkeztek a nagyjából három fős helyi csoportok, akik szerszámokkal (lakatvágó, kalapács, kapa) segítségével nyitották meg a romokat.

Mivel nem volt vezetékes gáz, az omladékok alatt nagyon sok kisebb-nagyobb gázpalack is volt, csak óvatosan lehetett megközelíteni egyes helyeket, a kotrógépek és munkagépek pedig leginkább akkor dolgoztak, amikor a közbeavatkozó csapatok már úgy ítélték, nincs több túlélő az adott területen.

Néhány magánszállodán és bankon kívül nem sok épület maradt, a kórház is megsemmisült, a sérülteket a legközelebbi kórházakba szállították, ha azok nem tudtak több beteget fogadni, akkor egy távolabbiba, egészen akár 340 kilométeres távolságba is el kellett szállítani a sérülteket.

Tizenhét életet sikerült megmenteni

A száz órás mentőakció során tizenhét túlélőt sikerült megtalálnia a magyar csapatnak, egy-egy személy kimentésén akár 21 órát is dolgoztak. A 15 éves Alit és hétfős családját is maguk alá temették a romok, egyedül a fiú élte túl a katasztrófát, érte 36 órán át küzdött a csapat, először leemelték róla édesapja holttestét, hogy kapjon levegőt, azonban a fiú lábai beszorultak. Ebben az esetben végül úgy döntöttek, átadják az esetet a nagyobb eszköztárral rendelkezőknek, így Ali megmenekült, noha egyik lábát amputálni kellett. A fiúnak és a tolmácsnak megígérték, hogy vendégül látják majd Magyarországon, hiszen egyikük sem járt még ott.

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

Az önkéntes elmesélt egy másik történetet is, miszerint egy másik közbeavatkozó csapat úgy ítélte, nincs több élő ember a tömbház romjai alatt, így elkezdhetik a munkagépekkel a törmelékek eltakarítását, amikor keresőkutyákkal érkezett magyar csapat, és átfésülték a területet. Kiderült, van még túlélő: egy édesanyát és kisfiát sikerült kiemelniük, az erről készült felvételek pedig körbejárták a világhálót. „Itt összesen négy percen múlott az édesanya és gyereke élete” – összegezte Bodó.

Idézet
Mennyin múltak emberi életek? Nagyon kevésen. Volt olyan, akinek a feje fölött volt a gerenda, de a fejét nem tudtuk kiszedni. Az ő esetében a járólapot felpattintottuk, az körülbelül 6 milliméter, és sikerült kiemelni a gyermeket. Egy másik háznál ugyanez történt egy felnőttel, sajnos nem jött össze

– mesélte az önkéntes.

Zárásként Bodó elmondta, mentőakciójukat szerették volna még egy nappal kitolni, azonban egy fosztogatók és hatóságiak közötti fegyveres akció után, amelynek tanúi voltak, úgy döntöttek, az előírt száz óra elteltével hazautaznak, hiszen saját testi épségük is veszélybe került, valamint egészségügyi állapotukat is kockáztatták volna, ha tovább maradnak.

A beszámoló végén a keresztúri önkéntes tűzoltóság megköszönte hősies helytállását Bodó Lászlónak, aki további szakmai jellegű képzést tartott a helyi önkénteseknek szombaton.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 11., szerda

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?

Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?
Ki dönt a szemétdíj emeléséről?
2026. november 11., szerda

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?

Hirdetés
2026. november 11., szerda

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum

Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum
2026. november 11., szerda

Csúszik a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorának újraindítása

Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.

Csúszik a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorának újraindítása
2026. november 11., szerda

Bő száz kilométerre Székelyföldtől épít gyárat a Siemens

Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.

Bő száz kilométerre Székelyföldtől épít gyárat a Siemens
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Erdélyi pedagógusok ötletei egy kattintásra: bemutatták az erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait összegyűjtő kötetet

Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.

Erdélyi pedagógusok ötletei egy kattintásra: bemutatták az erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait összegyűjtő kötetet
2026. november 11., szerda

Előzetes letartóztatásba helyezték Orbán Viktor öccsét és élettársát

Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.

Előzetes letartóztatásba helyezték Orbán Viktor öccsét és élettársát
2026. november 11., szerda

Honosítás: Maros megyében januártól is segítenek az ügyintézésben

Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.

Honosítás: Maros megyében januártól is segítenek az ügyintézésben
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Hat községbe indítanának helyközi járatokat jövő tanévtől Székelyudvarhelyről

Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.

Hat községbe indítanának helyközi járatokat jövő tanévtől Székelyudvarhelyről
2026. november 11., szerda

Váratlan kiadások és elmaradt számlák: kedvezőtlen képet mutatnak a romániai adatok

Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Váratlan kiadások és elmaradt számlák: kedvezőtlen képet mutatnak a romániai adatok
2026. november 11., szerda

Felmérés: a többség szerint elsősorban a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése

A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.

Felmérés: a többség szerint elsősorban a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése
Hirdetés