
Fotó: László Ildikó
Bodó László, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (KÖTÉL) vezetője a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület meghívására tartott beszámolót a február elején bekövetkezett törökországi földrengéseket követő mentőakcióról Székelykeresztúron szombaton délelőtt.
2023. március 11., 21:082023. március 11., 21:08
Miután Magyarországon a viharkárok felszámolásán dolgozott a KÖTÉL egyesület, favágás közben érkezett hozzájuk a riasztás, és két személyt a törökországi földrengés helyszínére vezényeltek. Bodó Lászlónak és fiának a felkészülésre alig három órája volt, összecsomagolták a személyes holmijukat és a mentéshez szükséges felszereléseket, majd Budapestre siettek, ahonnan bajtársaikkal repülővel utaztak először Isztambulba, majd Adanaba. Az először hóviharokkal nehezített utazás végén Hatay tartomány Antakya nevű városában kezdte meg a mentést a húszfős csapat, akikhez két önkéntes is csatlakozott – ők helyismerettel és nyelvtudással segítették a felderítést és mentést.
A kártyavárként összeomló épületekről bemutatott sokkoló videófelvételek után Bodó László a jelenségre több magyarázatot is adott: elsőként a környéken található épületek tervezési hibáira hívta fel a figyelmet. Mivel a területen gyakrabban előfordulnak földregések, véleménye szerint komolyabb tervezésre lenne szükség. Emellett a kivitelezés sem minden esetben volt megfelelő – ahogy azt a közönségben ülőknek is prezentálta több felvétellel –, a falakat anyag-, energia- és időspórolás miatt is kifogásolhatóan építettek fel. Ugyanakkor az építőanyagok sem voltak kitűnő minőségűek.
– részletezte Bodó. Az épületek hibái közé sorolta az utólagos engedély nélküli átalakításokat: az évtizedekkel ezelőtt felépített tömbházakban akkor még sem víz, sem gáz nem volt, később pedig a víznyomás nem felelt meg, ezért a tetőre víztartályokat szereltek, amiket éjszaka töltöttek fel, azonban a több tonna pluszsúlyra nem voltak „felkészítve” az épületek.
A helyiekkel folytatott beszélgetéseik során kiderült, hogy február 6-án, hétfőre virradóra, 2 óra körül volt egy 6,4-es erősségű földrengés, ami következtében az emberek az utcára rohantak, amikor pedig már biztonságosnak tűnt a helyzet, visszatértek otthonaikba aludni. A 4 órai rengésre már kevesebben reagáltak olyan gyorsan, hiába volt erősebb, nagyjából a harmadik percben kezdtek ismét az utcára vonulni.
– részletezte Bodó.
Fotó: László Ildikó
A helyiek ragaszkodva vallási szokásaikhoz, később a romok mellett várakoztak, akár napokig is várták, hogy családtagjaik előkerüljenek a romok alól, akár holtan, hiszen nekik el kell temetniük hitük szerint. Mint az önkéntes mesélte, többekre várakozás közben omlott rá egy-egy még valamennyire álló épület egy következő utórengés alkalmával.
A felderítő csapatoknak nagy segítséget nyújtottak a helyiek, akik ismerték a várost, az embereket, így a külvárosban azt is meg tudták mondani, hogy egy-egy épület alatt esetleg hány személy lehet – a belvárosban nehezebb volt ezt felbecsülni. A felderítéshez több műszert is használtak, a geofonnal hangok alapján kutattak élők után, a réskamerákkal pedig feltérképezték az omladék alatti állapotokat. A csapatot négy keresőkutya is segítette, akik élő emberek kiszaglására lettek kiképezve.
Mivel nem volt vezetékes gáz, az omladékok alatt nagyon sok kisebb-nagyobb gázpalack is volt, csak óvatosan lehetett megközelíteni egyes helyeket, a kotrógépek és munkagépek pedig leginkább akkor dolgoztak, amikor a közbeavatkozó csapatok már úgy ítélték, nincs több túlélő az adott területen.
Néhány magánszállodán és bankon kívül nem sok épület maradt, a kórház is megsemmisült, a sérülteket a legközelebbi kórházakba szállították, ha azok nem tudtak több beteget fogadni, akkor egy távolabbiba, egészen akár 340 kilométeres távolságba is el kellett szállítani a sérülteket.
A száz órás mentőakció során tizenhét túlélőt sikerült megtalálnia a magyar csapatnak, egy-egy személy kimentésén akár 21 órát is dolgoztak. A 15 éves Alit és hétfős családját is maguk alá temették a romok, egyedül a fiú élte túl a katasztrófát, érte 36 órán át küzdött a csapat, először leemelték róla édesapja holttestét, hogy kapjon levegőt, azonban a fiú lábai beszorultak. Ebben az esetben végül úgy döntöttek, átadják az esetet a nagyobb eszköztárral rendelkezőknek, így Ali megmenekült, noha egyik lábát amputálni kellett. A fiúnak és a tolmácsnak megígérték, hogy vendégül látják majd Magyarországon, hiszen egyikük sem járt még ott.
Fotó: László Ildikó
Az önkéntes elmesélt egy másik történetet is, miszerint egy másik közbeavatkozó csapat úgy ítélte, nincs több élő ember a tömbház romjai alatt, így elkezdhetik a munkagépekkel a törmelékek eltakarítását, amikor keresőkutyákkal érkezett magyar csapat, és átfésülték a területet. Kiderült, van még túlélő: egy édesanyát és kisfiát sikerült kiemelniük, az erről készült felvételek pedig körbejárták a világhálót. „Itt összesen négy percen múlott az édesanya és gyereke élete” – összegezte Bodó.
– mesélte az önkéntes.
Zárásként Bodó elmondta, mentőakciójukat szerették volna még egy nappal kitolni, azonban egy fosztogatók és hatóságiak közötti fegyveres akció után, amelynek tanúi voltak, úgy döntöttek, az előírt száz óra elteltével hazautaznak, hiszen saját testi épségük is veszélybe került, valamint egészségügyi állapotukat is kockáztatták volna, ha tovább maradnak.
A beszámoló végén a keresztúri önkéntes tűzoltóság megköszönte hősies helytállását Bodó Lászlónak, aki további szakmai jellegű képzést tartott a helyi önkénteseknek szombaton.
Tizenegy autó ütközött össze péntek délután a Craiovát Pitești-tel összekötő, 12-es gyorsforgalmi úton, Olt megyében. A járművekben több mint harminc ember utazott, a hatóságok aktiválták a vörös beavatkozási tervet.
Oroszország a csütörtökről péntekre virradó éjszaka újabb dróntámadásokat intézett a román határ közelében lévő ukrán kikötői infrastruktúra ellen; a hatóságok RO-Alert üzenetben figyelmeztették az ukrán határral szomszédos Tulcea megye lakosságát.
Szinte az egész országban téliesre fordul az időjárás a hétvégén: erős szél, havazás, ónos eső, a hegyekben hófúvás várható a meteorológusok szerint. Székelyföld legnagyobb részén sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a kedvezőtlen idő miatt.
December 31-ig hosszabbították meg a jelentkezési határidőt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) – Erdély középiskolás programjába.
Az idei tél eddigi legfagyosabb reggelére ébredtünk karácsony másodnapján, a hőmérséklet Székelyföld-szerte megközelítette, helyenként meg is haladta a mínusz 10 fokot. A leghidegebb ezúttal is Csíkszeredában volt.
Mit nézzünk idén karácsonykor, ha nem a tévécsatornák műsorai közül válogatnánk? A rövid válasz: a Stranger Things ötödik évadának új epizódjait. A hosszú pedig az alábbi film- és sorozatajánlónk.
Súlyos baleset történt karácsony napján a predeali üdülőhely egyik szánkópályáján, ahol egy szánkózó nő orvosi ellátásra szorult, miután egy másik szánkózó hátulról elütötte. Az ütközés következtében a sérült elvesztette az eszméletét.
Naphosszat készülődünk, próbáljuk letudni a teendők hosszú listáját, miközben egy tökéletes ünnep képét hajszoljuk. Szakértővel kerestünk választ arra, mit tehetünk azért, hogy a karácsony ne a teljesítménykényszerről, hanem a jelenlétről szóljon.
Meghalt egy 36 éves férfi egy verekedésben csütörtökre virradóra Szeben megyében.
Átrepült a kerítésen és a háznak csapódott BMW-jével egy ittas sofőr karácsony első napjának hajnalán.
szóljon hozzá!