
Fotó: László Ildikó
Bodó László, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (KÖTÉL) vezetője a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület meghívására tartott beszámolót a február elején bekövetkezett törökországi földrengéseket követő mentőakcióról Székelykeresztúron szombaton délelőtt.
2023. március 11., 21:082023. március 11., 21:08
Miután Magyarországon a viharkárok felszámolásán dolgozott a KÖTÉL egyesület, favágás közben érkezett hozzájuk a riasztás, és két személyt a törökországi földrengés helyszínére vezényeltek. Bodó Lászlónak és fiának a felkészülésre alig három órája volt, összecsomagolták a személyes holmijukat és a mentéshez szükséges felszereléseket, majd Budapestre siettek, ahonnan bajtársaikkal repülővel utaztak először Isztambulba, majd Adanaba. Az először hóviharokkal nehezített utazás végén Hatay tartomány Antakya nevű városában kezdte meg a mentést a húszfős csapat, akikhez két önkéntes is csatlakozott – ők helyismerettel és nyelvtudással segítették a felderítést és mentést.
A kártyavárként összeomló épületekről bemutatott sokkoló videófelvételek után Bodó László a jelenségre több magyarázatot is adott: elsőként a környéken található épületek tervezési hibáira hívta fel a figyelmet. Mivel a területen gyakrabban előfordulnak földregések, véleménye szerint komolyabb tervezésre lenne szükség. Emellett a kivitelezés sem minden esetben volt megfelelő – ahogy azt a közönségben ülőknek is prezentálta több felvétellel –, a falakat anyag-, energia- és időspórolás miatt is kifogásolhatóan építettek fel. Ugyanakkor az építőanyagok sem voltak kitűnő minőségűek.
– részletezte Bodó. Az épületek hibái közé sorolta az utólagos engedély nélküli átalakításokat: az évtizedekkel ezelőtt felépített tömbházakban akkor még sem víz, sem gáz nem volt, később pedig a víznyomás nem felelt meg, ezért a tetőre víztartályokat szereltek, amiket éjszaka töltöttek fel, azonban a több tonna pluszsúlyra nem voltak „felkészítve” az épületek.
A helyiekkel folytatott beszélgetéseik során kiderült, hogy február 6-án, hétfőre virradóra, 2 óra körül volt egy 6,4-es erősségű földrengés, ami következtében az emberek az utcára rohantak, amikor pedig már biztonságosnak tűnt a helyzet, visszatértek otthonaikba aludni. A 4 órai rengésre már kevesebben reagáltak olyan gyorsan, hiába volt erősebb, nagyjából a harmadik percben kezdtek ismét az utcára vonulni.
– részletezte Bodó.
Fotó: László Ildikó
A helyiek ragaszkodva vallási szokásaikhoz, később a romok mellett várakoztak, akár napokig is várták, hogy családtagjaik előkerüljenek a romok alól, akár holtan, hiszen nekik el kell temetniük hitük szerint. Mint az önkéntes mesélte, többekre várakozás közben omlott rá egy-egy még valamennyire álló épület egy következő utórengés alkalmával.
A felderítő csapatoknak nagy segítséget nyújtottak a helyiek, akik ismerték a várost, az embereket, így a külvárosban azt is meg tudták mondani, hogy egy-egy épület alatt esetleg hány személy lehet – a belvárosban nehezebb volt ezt felbecsülni. A felderítéshez több műszert is használtak, a geofonnal hangok alapján kutattak élők után, a réskamerákkal pedig feltérképezték az omladék alatti állapotokat. A csapatot négy keresőkutya is segítette, akik élő emberek kiszaglására lettek kiképezve.
Mivel nem volt vezetékes gáz, az omladékok alatt nagyon sok kisebb-nagyobb gázpalack is volt, csak óvatosan lehetett megközelíteni egyes helyeket, a kotrógépek és munkagépek pedig leginkább akkor dolgoztak, amikor a közbeavatkozó csapatok már úgy ítélték, nincs több túlélő az adott területen.
Néhány magánszállodán és bankon kívül nem sok épület maradt, a kórház is megsemmisült, a sérülteket a legközelebbi kórházakba szállították, ha azok nem tudtak több beteget fogadni, akkor egy távolabbiba, egészen akár 340 kilométeres távolságba is el kellett szállítani a sérülteket.
A száz órás mentőakció során tizenhét túlélőt sikerült megtalálnia a magyar csapatnak, egy-egy személy kimentésén akár 21 órát is dolgoztak. A 15 éves Alit és hétfős családját is maguk alá temették a romok, egyedül a fiú élte túl a katasztrófát, érte 36 órán át küzdött a csapat, először leemelték róla édesapja holttestét, hogy kapjon levegőt, azonban a fiú lábai beszorultak. Ebben az esetben végül úgy döntöttek, átadják az esetet a nagyobb eszköztárral rendelkezőknek, így Ali megmenekült, noha egyik lábát amputálni kellett. A fiúnak és a tolmácsnak megígérték, hogy vendégül látják majd Magyarországon, hiszen egyikük sem járt még ott.
Fotó: László Ildikó
Az önkéntes elmesélt egy másik történetet is, miszerint egy másik közbeavatkozó csapat úgy ítélte, nincs több élő ember a tömbház romjai alatt, így elkezdhetik a munkagépekkel a törmelékek eltakarítását, amikor keresőkutyákkal érkezett magyar csapat, és átfésülték a területet. Kiderült, van még túlélő: egy édesanyát és kisfiát sikerült kiemelniük, az erről készült felvételek pedig körbejárták a világhálót. „Itt összesen négy percen múlott az édesanya és gyereke élete” – összegezte Bodó.
– mesélte az önkéntes.
Zárásként Bodó elmondta, mentőakciójukat szerették volna még egy nappal kitolni, azonban egy fosztogatók és hatóságiak közötti fegyveres akció után, amelynek tanúi voltak, úgy döntöttek, az előírt száz óra elteltével hazautaznak, hiszen saját testi épségük is veszélybe került, valamint egészségügyi állapotukat is kockáztatták volna, ha tovább maradnak.
A beszámoló végén a keresztúri önkéntes tűzoltóság megköszönte hősies helytállását Bodó Lászlónak, aki további szakmai jellegű képzést tartott a helyi önkénteseknek szombaton.
Emberközelben szeretne maradni az RMDSZ, ezért a politikusai Háromszék-szerte is fogadóórákat tartanak, hogy bárki elmondhassa panaszát, meglátását. Az elhangzottak alapján problématérkép készül, amely meghatározza a következő időszak munkájának fókuszát.
Hit, remény és rajzfilm címmel nyílik kiállítás Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező és grafikusművész munkáiból csütörtökön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti ítélőtáblánál annak a büntetőperének az előkészítő ülésén, amelyben Horațiu Potra zsoldosaival együtt alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház november 17-én, a koraszülöttek világnapján az idő előtt világra jött babák és szüleik találkozóját.
Ilie Bolojan kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, november 17–30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján: idén négy nőt ölt meg a saját társa vagy rokona a megyében, miközben a családon belüli erőszak regisztrált áldozatainak száma eléri a 387-et.
Hétfőtől már a tömegközelekedés részét képezik azok a gázüzemű buszok, amelyeket pénteken mutatott be a csíkszeredai városvezetés.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az Egészségügyi Felügyelet hétfőn közzétette a bukaresti fogászati klinikánál végzett ellenőrzésének eredményeit, ahol november 13-án mélyaltatásos fogászati kezelés közben meghalt egy 2 éves kislány.
szóljon hozzá!