
Sok gazdának már nem éri meg a krumplival vesződni. Legtöbben takarmánynövényeket vetnek helyette
Fotó: Kristó Róbert
Lassan érvényét veszíti az a régi mondás Hargita megyében, hogy „a pityóka a mi kenyerünk”. Noha értékét tekintve még mindig a burgonya a legjelentősebb termesztett növényfajta a megyében, a bevetett összterületek tekintetében a búza felkerült a fontossági lista élére: a gazdák majdnem kétszer akkora területen termesztik már, mint a krumplit.
2018. május 15., 12:192018. május 15., 12:19
Válságba került a krumplitermesztés Hargita megyében, ezért egyre kevesebb földet ültetnek be a gazdák a korábban megyeszerte legjelentősebbnek számító haszonnövénnyel. Az olcsó importkrumpli és az orosz embargó miatt
– ismertette a csökkenéshez vezető legfontosabb tényezőket Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta,
Jelenleg 7500 hektárnyi pityókaföld van a megyében, azaz 750 hektárral kevesebb, mint tavaly, és feleannyi, mint Románia EU-csatlakozása előtt, amikor még 14–15 ezer hektáron termesztettek itt burgonyát. A lista első helyét időközben a búza vette át,
A krumpliföldek csökkenése bevételkiesést eredményez a Hargita megyei mezőgazdaságban. A be nem ültetett területeket ugyan nem hagyják parlagon a gazdák, de a burgonya helyén elvetett takarmánynövények csak a kieső bevétel egy részét tudják pótolni.
Fotó: Pinti Attila
– foglalta össze a helyzetet Török Jenő.
A pityókatermesztésnek nagyok a költségei, de a haszon is jelentős, nagyobb, mint a lucerna-, búza- vagy silókukorica-termesztés bevétele – magyarázta a bevételkiesés okát a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, aki maga is krumplitermesztő. Tavalyhoz képest ő is kevesebb pityókát ültetett idén tavasszal, mustármagból vetett többet. A gazdák próbálják megtalálni az alternatívákat a kieső burgonyatermesztés pótlására, de ennek egyik negatív hozadéka az, hogy
ugyanis a növénytermesztők többsége gabonafélékkel pótolja a pityókát, így viszont nem marad kapásnövény a vetésforgóban.
Mustár a pityókaföld helyén. Török Jenő maga is kevesebb burgonyát ültetett, mint a korábbi években
Fotó: Gecse Noémi
Kevesebb krumplit eszünk
Török Jenő elmondta azt is, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem hagyott fel teljesen a krumplitermesztéssel, de egyre kisebb területeket ültetnek be vele. A kistermelők – akik korábban eladásra is termesztettek – már csak annyi pityókát ültetnek, amennyi családjuk éves ellátására elegendő. Ehhez is egyre kevesebb kell már, ugyanis megváltozott az étkezési kultúra: mint arról Török Jenő beszámolt, a Hargita megyében élők már kevesebb krumplit fogyasztanak, mint régen, és ez szintén hozzájárult a burgonyatermesztés visszaszorulásához.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!