Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:14

Balázs K. Attila: (zsákutca 51)

19:58

Háromszázzal több család jut vezetékes vízhez Kovásznán

19:40

Bajor lencsés káposzta

18:26

Kőbe zárt menedék: a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony vártemplom | Templomtúra

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

Lemondott Daniel David tanügyminiszter

Tíz év alatt felére csökkent a burgonyával beültetett területek mérete Hargita megyében

Sok gazdának már nem éri meg a krumplival vesződni. Legtöbben takarmánynövényeket vetnek helyette

Fotó: Kristó Róbert

Lassan érvényét veszíti az a régi mondás Hargita megyében, hogy „a pityóka a mi kenyerünk”. Noha értékét tekintve még mindig a burgonya a legjelentősebb termesztett növényfajta a megyében, a bevetett összterületek tekintetében a búza felkerült a fontossági lista élére: a gazdák majdnem kétszer akkora területen termesztik már, mint a krumplit.

Széchely István

2018. május 15., 12:192018. május 15., 12:19

Válságba került a krumplitermesztés Hargita megyében, ezért egyre kevesebb földet ültetnek be a gazdák a korábban megyeszerte legjelentősebbnek számító haszonnövénnyel. Az olcsó importkrumpli és az orosz embargó miatt

az elmúlt három évben csökkent a kereslet a Hargita megyei pityóka iránt, a rekordtermések miatt pedig a termény is olcsóbb lett

– ismertette a csökkenéshez vezető legfontosabb tényezőket Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta,

tavalyhoz képest idén tavasszal mintegy tíz százalékkal kevesebb földet ültettek be a gazdák burgonyával.

Jelenleg 7500 hektárnyi pityókaföld van a megyében, azaz 750 hektárral kevesebb, mint tavaly, és feleannyi, mint Románia EU-csatlakozása előtt, amikor még 14–15 ezer hektáron termesztettek itt burgonyát. A lista első helyét időközben a búza vette át,

a gabonafélét már több mint 13 ezer hektárnyi területen termesztik a gazdák Hargita megyében.

A krumpliföldek csökkenése bevételkiesést eredményez a Hargita megyei mezőgazdaságban. A be nem ültetett területeket ugyan nem hagyják parlagon a gazdák, de a burgonya helyén elvetett takarmánynövények csak a kieső bevétel egy részét tudják pótolni.

Fotó: Pinti Attila

Pontos értékben nem tudom kifejezni, hogy mennyit jelent, de van veszteség. Valamikor az volt a mondás főként Csíkban és Gyergyóban, hogy a pityóka a mi kenyerünk. Ez azt jelentette, hogy ez volt a növénytermesztők legfőbb jövedelmi forrása. Ma már sokan elfordulnak tőle

– foglalta össze a helyzetet Török Jenő.

A pityókatermesztésnek nagyok a költségei, de a haszon is jelentős, nagyobb, mint a lucerna-, búza- vagy silókukorica-termesztés bevétele – magyarázta a bevételkiesés okát a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, aki maga is krumplitermesztő. Tavalyhoz képest ő is kevesebb pityókát ültetett idén tavasszal, mustármagból vetett többet. A gazdák próbálják megtalálni az alternatívákat a kieső burgonyatermesztés pótlására, de ennek egyik negatív hozadéka az, hogy

a krumpli visszaszorulása miatt romlott a vetésforgó szerkezete,

ugyanis a növénytermesztők többsége gabonafélékkel pótolja a pityókát, így viszont nem marad kapásnövény a vetésforgóban.

Mustár a pityókaföld helyén. Török Jenő maga is kevesebb burgonyát ültetett, mint a korábbi években

Fotó: Gecse Noémi

Kevesebb krumplit eszünk

Török Jenő elmondta azt is, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem hagyott fel teljesen a krumplitermesztéssel, de egyre kisebb területeket ültetnek be vele. A kistermelők – akik korábban eladásra is termesztettek – már csak annyi pityókát ültetnek, amennyi családjuk éves ellátására elegendő. Ehhez is egyre kevesebb kell már, ugyanis megváltozott az étkezési kultúra: mint arról Török Jenő beszámolt, a Hargita megyében élők már kevesebb krumplit fogyasztanak, mint régen, és ez szintén hozzájárult a burgonyatermesztés visszaszorulásához.