Hirdetés
Hirdetés

Tíz év alatt felére csökkent a burgonyával beültetett területek mérete Hargita megyében

Sok gazdának már nem éri meg a krumplival vesződni. Legtöbben takarmánynövényeket vetnek helyette •  Fotó: Kristó Róbert

Sok gazdának már nem éri meg a krumplival vesződni. Legtöbben takarmánynövényeket vetnek helyette

Fotó: Kristó Róbert

Lassan érvényét veszíti az a régi mondás Hargita megyében, hogy „a pityóka a mi kenyerünk”. Noha értékét tekintve még mindig a burgonya a legjelentősebb termesztett növényfajta a megyében, a bevetett összterületek tekintetében a búza felkerült a fontossági lista élére: a gazdák majdnem kétszer akkora területen termesztik már, mint a krumplit.

Széchely István

2018. május 15., 12:192018. május 15., 12:19

Válságba került a krumplitermesztés Hargita megyében, ezért egyre kevesebb földet ültetnek be a gazdák a korábban megyeszerte legjelentősebbnek számító haszonnövénnyel. Az olcsó importkrumpli és az orosz embargó miatt

az elmúlt három évben csökkent a kereslet a Hargita megyei pityóka iránt, a rekordtermések miatt pedig a termény is olcsóbb lett

– ismertette a csökkenéshez vezető legfontosabb tényezőket Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta,

tavalyhoz képest idén tavasszal mintegy tíz százalékkal kevesebb földet ültettek be a gazdák burgonyával.

Hirdetés

Jelenleg 7500 hektárnyi pityókaföld van a megyében, azaz 750 hektárral kevesebb, mint tavaly, és feleannyi, mint Románia EU-csatlakozása előtt, amikor még 14–15 ezer hektáron termesztettek itt burgonyát. A lista első helyét időközben a búza vette át,

a gabonafélét már több mint 13 ezer hektárnyi területen termesztik a gazdák Hargita megyében.

A krumpliföldek csökkenése bevételkiesést eredményez a Hargita megyei mezőgazdaságban. A be nem ültetett területeket ugyan nem hagyják parlagon a gazdák, de a burgonya helyén elvetett takarmánynövények csak a kieső bevétel egy részét tudják pótolni.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Pontos értékben nem tudom kifejezni, hogy mennyit jelent, de van veszteség. Valamikor az volt a mondás főként Csíkban és Gyergyóban, hogy a pityóka a mi kenyerünk. Ez azt jelentette, hogy ez volt a növénytermesztők legfőbb jövedelmi forrása. Ma már sokan elfordulnak tőle

– foglalta össze a helyzetet Török Jenő.

A pityókatermesztésnek nagyok a költségei, de a haszon is jelentős, nagyobb, mint a lucerna-, búza- vagy silókukorica-termesztés bevétele – magyarázta a bevételkiesés okát a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, aki maga is krumplitermesztő. Tavalyhoz képest ő is kevesebb pityókát ültetett idén tavasszal, mustármagból vetett többet. A gazdák próbálják megtalálni az alternatívákat a kieső burgonyatermesztés pótlására, de ennek egyik negatív hozadéka az, hogy

a krumpli visszaszorulása miatt romlott a vetésforgó szerkezete,

ugyanis a növénytermesztők többsége gabonafélékkel pótolja a pityókát, így viszont nem marad kapásnövény a vetésforgóban.

Mustár a pityókaföld helyén. Török Jenő maga is kevesebb burgonyát ültetett, mint a korábbi években •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Mustár a pityókaföld helyén. Török Jenő maga is kevesebb burgonyát ültetett, mint a korábbi években

Fotó: Gecse Noémi

Kevesebb krumplit eszünk

Török Jenő elmondta azt is, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem hagyott fel teljesen a krumplitermesztéssel, de egyre kisebb területeket ültetnek be vele. A kistermelők – akik korábban eladásra is termesztettek – már csak annyi pityókát ültetnek, amennyi családjuk éves ellátására elegendő. Ehhez is egyre kevesebb kell már, ugyanis megváltozott az étkezési kultúra: mint arról Török Jenő beszámolt, a Hargita megyében élők már kevesebb krumplit fogyasztanak, mint régen, és ez szintén hozzájárult a burgonyatermesztés visszaszorulásához.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 19., szerda

Rövid szünet után ismét visszatér a kánikula Székelyföldre is

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán hőségre és kelletlen hőérzetre vonatkozó figyelmeztetéseket adott ki, amelyek csütörtöktől az ország nagy részére érvényesek lesznek.

Rövid szünet után ismét visszatér a kánikula Székelyföldre is
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Továbbra is a történelmi mélypont közelében marad a Duna vízhozama

A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő három napban várhatóan másodpercenként 1300 köbméter körül stagnál, majd enyhén nő, és augusztus 25-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként.

Továbbra is a történelmi mélypont közelében marad a Duna vízhozama
2026. augusztus 19., szerda

Kétszer is rengett a föld az éjszaka

Két, a Richter-skála szerint 3,3-as, illetve 2,9-es erősségű földrengés történt az elmúlt 12 órában Buzău és Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Kétszer is rengett a föld az éjszaka
Kétszer is rengett a föld az éjszaka
2026. augusztus 19., szerda

Kétszer is rengett a föld az éjszaka

2026. augusztus 19., szerda

Augusztus 20-án újraindul a Híradó az M1-en

Új fejezet kezdődik a közmédia történetében augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén elindul a független és hiteles Híradó – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.

Augusztus 20-án újraindul a Híradó az M1-en
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Mától Baka András Magyarország köztársasági elnöke

Szerdán lép államfői hivatalába Baka András. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg köztársasági elnöknek a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt.

 

Mától Baka András Magyarország köztársasági elnöke
2026. augusztus 18., kedd

Kijött az előzetes a Száz év magány sorozatadaptációjának utolsó részéhez

Közeledik a Száz év magány sorozatfeldolgozásának lezárása, a Netflix pedig közzétette a Grand Finale néven futó utolsó epizód előzetesét.

Kijött az előzetes a Száz év magány sorozatadaptációjának utolsó részéhez
2026. augusztus 18., kedd

Bolojan: nem szabad a törvényalkotást politikai bosszúra használni

Nem szabad a törvényalkotást politikai bosszúra, az ellenfelek elleni támadásra használni - hangoztatta Ilie Bolojan, Románia ügyvivő miniszterelnöke kedden.

Bolojan: nem szabad a törvényalkotást politikai bosszúra használni
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

A város arculatát és magánszférájukat féltik egy kézdivásárhelyi ingatlanberuházás ellenzői

Egy tervezett ingatlanberuházás miatt tartottak közvitát kedden Kézdivásárhelyen, miután az elképzeléssel nem értenek egyet az érintett utca lakói. A felek végül is nem jutottak közös nevezőre, a végső döntés a helyi képviselő-testület kezében van.

A város arculatát és magánszférájukat féltik egy kézdivásárhelyi ingatlanberuházás ellenzői
2026. augusztus 18., kedd

Villamosenergia-tároló beruházásokra ad pénzt a kormány

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a Hivatalos Közlönyben hétfőn közzétették a Pályázati útmutatót az önálló akkumulátoros villamosenergia-tároló beruházásokhoz, amelyeket a Modernizációs Alapból finanszíroznak.

Villamosenergia-tároló beruházásokra ad pénzt a kormány
2026. augusztus 18., kedd

Nicușor Dan megalapozottnak tartja a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos beadványát

Nicușor Dan államelnök kedden az alkotmánybíróság feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos hétfői döntésére reagálva kijelentette, várja a testület indoklását.

Nicușor Dan megalapozottnak tartja a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos beadványát
Hirdetés