Hirdetés
Hirdetés

Tíz év alatt felére csökkent a burgonyával beültetett területek mérete Hargita megyében

Sok gazdának már nem éri meg a krumplival vesződni. Legtöbben takarmánynövényeket vetnek helyette •  Fotó: Kristó Róbert

Sok gazdának már nem éri meg a krumplival vesződni. Legtöbben takarmánynövényeket vetnek helyette

Fotó: Kristó Róbert

Lassan érvényét veszíti az a régi mondás Hargita megyében, hogy „a pityóka a mi kenyerünk”. Noha értékét tekintve még mindig a burgonya a legjelentősebb termesztett növényfajta a megyében, a bevetett összterületek tekintetében a búza felkerült a fontossági lista élére: a gazdák majdnem kétszer akkora területen termesztik már, mint a krumplit.

Széchely István

2018. május 15., 12:192018. május 15., 12:19

Válságba került a krumplitermesztés Hargita megyében, ezért egyre kevesebb földet ültetnek be a gazdák a korábban megyeszerte legjelentősebbnek számító haszonnövénnyel. Az olcsó importkrumpli és az orosz embargó miatt

az elmúlt három évben csökkent a kereslet a Hargita megyei pityóka iránt, a rekordtermések miatt pedig a termény is olcsóbb lett

– ismertette a csökkenéshez vezető legfontosabb tényezőket Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta,

tavalyhoz képest idén tavasszal mintegy tíz százalékkal kevesebb földet ültettek be a gazdák burgonyával.

Hirdetés

Jelenleg 7500 hektárnyi pityókaföld van a megyében, azaz 750 hektárral kevesebb, mint tavaly, és feleannyi, mint Románia EU-csatlakozása előtt, amikor még 14–15 ezer hektáron termesztettek itt burgonyát. A lista első helyét időközben a búza vette át,

a gabonafélét már több mint 13 ezer hektárnyi területen termesztik a gazdák Hargita megyében.

A krumpliföldek csökkenése bevételkiesést eredményez a Hargita megyei mezőgazdaságban. A be nem ültetett területeket ugyan nem hagyják parlagon a gazdák, de a burgonya helyén elvetett takarmánynövények csak a kieső bevétel egy részét tudják pótolni.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Pontos értékben nem tudom kifejezni, hogy mennyit jelent, de van veszteség. Valamikor az volt a mondás főként Csíkban és Gyergyóban, hogy a pityóka a mi kenyerünk. Ez azt jelentette, hogy ez volt a növénytermesztők legfőbb jövedelmi forrása. Ma már sokan elfordulnak tőle

– foglalta össze a helyzetet Török Jenő.

A pityókatermesztésnek nagyok a költségei, de a haszon is jelentős, nagyobb, mint a lucerna-, búza- vagy silókukorica-termesztés bevétele – magyarázta a bevételkiesés okát a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, aki maga is krumplitermesztő. Tavalyhoz képest ő is kevesebb pityókát ültetett idén tavasszal, mustármagból vetett többet. A gazdák próbálják megtalálni az alternatívákat a kieső burgonyatermesztés pótlására, de ennek egyik negatív hozadéka az, hogy

a krumpli visszaszorulása miatt romlott a vetésforgó szerkezete,

ugyanis a növénytermesztők többsége gabonafélékkel pótolja a pityókát, így viszont nem marad kapásnövény a vetésforgóban.

Mustár a pityókaföld helyén. Török Jenő maga is kevesebb burgonyát ültetett, mint a korábbi években •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Mustár a pityókaföld helyén. Török Jenő maga is kevesebb burgonyát ültetett, mint a korábbi években

Fotó: Gecse Noémi

Kevesebb krumplit eszünk

Török Jenő elmondta azt is, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem hagyott fel teljesen a krumplitermesztéssel, de egyre kisebb területeket ültetnek be vele. A kistermelők – akik korábban eladásra is termesztettek – már csak annyi pityókát ültetnek, amennyi családjuk éves ellátására elegendő. Ehhez is egyre kevesebb kell már, ugyanis megváltozott az étkezési kultúra: mint arról Török Jenő beszámolt, a Hargita megyében élők már kevesebb krumplit fogyasztanak, mint régen, és ez szintén hozzájárult a burgonyatermesztés visszaszorulásához.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 23., péntek

Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak – egyre többen emlékeznek meg Marosvásárhelyen is az ötvenhatosokról

Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.

Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak – egyre többen emlékeznek meg Marosvásárhelyen is az ötvenhatosokról
Hirdetés
2026. október 23., péntek

A szabadság és a megmaradás üzenetével emlékeztek 1956-ra Székelyudvarhelyen

Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.

A szabadság és a megmaradás üzenetével emlékeztek 1956-ra Székelyudvarhelyen
2026. október 23., péntek

Posztumusz Pro Urbe díjjal tünteti ki a csíkszeredai városvezetés Basa Jánost

Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

Posztumusz Pro Urbe díjjal tünteti ki a csíkszeredai városvezetés Basa Jánost
2026. október 23., péntek

Gyertyákkal és közös emlékezéssel tisztelegtek 1956 hősei előtt Csíkszeredában

Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.

Gyertyákkal és közös emlékezéssel tisztelegtek 1956 hősei előtt Csíkszeredában
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Emléküket, harcukat és hitüket vinnünk kell tovább – az 56-os hősökre emlékeztek Sepsiszentgyörgyön

Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.

Emléküket, harcukat és hitüket vinnünk kell tovább – az 56-os hősökre emlékeztek Sepsiszentgyörgyön
2026. október 23., péntek

Fidesz-KDNP: meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének

Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.

Fidesz-KDNP: meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének
2026. október 23., péntek

A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az a pillanat, amikor valami fontosabbá válik a félelmünknél

Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.

A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az a pillanat, amikor valami fontosabbá válik a félelmünknél
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Intézkedik a miniszter, növelni fogják a börtönkapacitásokat év végéig

Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.

Intézkedik a miniszter, növelni fogják a börtönkapacitásokat év végéig
2026. október 23., péntek

Életfogytiglani börtönbüntetést kapott az urziceni-i véres összecsapás két embert lelövő résztvevője

Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.

Életfogytiglani börtönbüntetést kapott az urziceni-i véres összecsapás két embert lelövő résztvevője
2026. október 23., péntek

Fiatal juhászra támadt a medve Maros megyében

Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.

Fiatal juhászra támadt a medve Maros megyében
Hirdetés