
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A 2023/2024-es tanév szeptember 11-én kezdődik, június 21-én ér véget, és 36 hétből áll, amelyeket öt modulra osztanak – derül ki az oktatási miniszter tervezetéből.
2023. január 27., 13:112023. január 27., 13:11
A közvitára bocsátott dokumentum értelmében a tanintézetek eldönthetik, hogy a 2023. szeptember 11-e és 2024. április 12-e közötti időszakban mikor tartják meg az Iskola másként hetet és a Zöldhetet.
2023. szeptember 11. – 2023. október 27. – tanítás
2023. október 28. – 2023. november 5. – vakáció
2023. november 6. – 2023. december 22. – tanítás
2023. december 23. – 2024. január 7. – vakáció
2024. január 8. – 2024. február 9. vagy 16. vagy 23. (a megyei tanfelügyelőségek döntésének függvényében) – tanítás
a 2024. február 12. és 2024. március 3. közötti időszakban – egy hét vakáció
2024. február 19. vagy 26. március 4. (a megyei tanfelügyelőségek döntésének függvényében) – 2024. április 12. – tanítás
2024. április 13. – 2024. április 21. – vakáció
2024. április 22. – 2024. június 21. – tanítás
2024. június 22. – 2024. szeptember 8. – vakáció.
Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, illetve a hivatalos munkaszüneti napokon nem lesz tanítás.
A tervezettel kapcsolatos javaslatokat február 10-éig várják a mihaela.alexandru@edu.gov.ro e-mail címre.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
1 hozzászólás