
Fotó: Facebook/Szent Kereszt Megtalálása Plébánia, Zetelaka
Száz éve szentelték fel a templomot Zetelakán, a Kisboldogasszony napján tartott búcsús ünnepen erre is emlékeztek a falubeliek, az egyházi és politikai elöljárók.
2023. szeptember 09., 19:502023. szeptember 09., 19:50
A centenáriumi ünnepet a Kisboldogasszony tiszteletére épített kápolna búcsújával együtt tartották pénteken Zetelakán, amelyen számos egyházi elöljáró is részt vett, többen közülük Zetelakán is teljesítettek papi szolgálatot.
Zsúfolásig megtelt a templom a fél egykor kezdődő szentmisén, amelyet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrált. Prédikációjában Kisboldogasszony napjához fűződő üzenetét fogalmazta meg, kiemelve, napjainkban sem feledkezhetünk meg arról, hogy
Az ő példáját követve, az ő közbenjárását kérve pedig megtapasztalhatjuk gondoskodását életünkben.
Az ünnepségen Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere köszönetét fejezte ki a mindenkori papságnak, hogy az elmúlt száz évben dolgoztak a templom szépítésén, karbantartásán, és reméli, az elkövetkezendő időkben is hasonlóképpen ünnepelhetnek az utódok is. A polgármestert követően Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Lóránt szenátor, valamint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is megosztotta gondolatait az ünneplőkkel.
A templom története
A szentmise végén a templom történetének rövid ismertetője is elhangzott: a huszadik század elejére megnövekedett számú egyházközösségi tagoknak az előző templom szűkösnek bizonyult, ezért egy nagyobb, háromezer fő befogadására alkalmas templom építését tervezte az akkori plébános. A templomot az ismert székelyudvarhelyi Haberstumpf Károly tervei alapján végül 1912-ben kezdték el építeni a szintén székelyudvarhelyi Fekete Béni építész vezetésével. A munkálatokhoz csatlakoztak a helyiek is, akik harminc napnyi munkát ajánlottak fel fejenként. 1916-ra szűkös berendezéssel már használhatóvá vált a templom, de majd csak évek múltán sikerült a festett ablakokat, a berendezést és a padlózatot kivitelezni, végül 1923-ban szentelték fel a templomot. Hogy ma is rendezett az épület, az a Zetelakán szolgáló papok munkájának eredménye. Egyébként idén fejezték be a külső és belső festést, amelyet több forrásból, megyei és helyi önkormányzatok, illetve a helyi közbirtokosság támogatásából, valamint a hívek adományaiból finanszírozták.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
2 hozzászólás