
Fotó: Facebook/Szent Kereszt Megtalálása Plébánia, Zetelaka
Száz éve szentelték fel a templomot Zetelakán, a Kisboldogasszony napján tartott búcsús ünnepen erre is emlékeztek a falubeliek, az egyházi és politikai elöljárók.
2023. szeptember 09., 19:502023. szeptember 09., 19:50
A centenáriumi ünnepet a Kisboldogasszony tiszteletére épített kápolna búcsújával együtt tartották pénteken Zetelakán, amelyen számos egyházi elöljáró is részt vett, többen közülük Zetelakán is teljesítettek papi szolgálatot.
Zsúfolásig megtelt a templom a fél egykor kezdődő szentmisén, amelyet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrált. Prédikációjában Kisboldogasszony napjához fűződő üzenetét fogalmazta meg, kiemelve, napjainkban sem feledkezhetünk meg arról, hogy
Az ő példáját követve, az ő közbenjárását kérve pedig megtapasztalhatjuk gondoskodását életünkben.
Az ünnepségen Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere köszönetét fejezte ki a mindenkori papságnak, hogy az elmúlt száz évben dolgoztak a templom szépítésén, karbantartásán, és reméli, az elkövetkezendő időkben is hasonlóképpen ünnepelhetnek az utódok is. A polgármestert követően Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Lóránt szenátor, valamint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is megosztotta gondolatait az ünneplőkkel.
A templom története
A szentmise végén a templom történetének rövid ismertetője is elhangzott: a huszadik század elejére megnövekedett számú egyházközösségi tagoknak az előző templom szűkösnek bizonyult, ezért egy nagyobb, háromezer fő befogadására alkalmas templom építését tervezte az akkori plébános. A templomot az ismert székelyudvarhelyi Haberstumpf Károly tervei alapján végül 1912-ben kezdték el építeni a szintén székelyudvarhelyi Fekete Béni építész vezetésével. A munkálatokhoz csatlakoztak a helyiek is, akik harminc napnyi munkát ajánlottak fel fejenként. 1916-ra szűkös berendezéssel már használhatóvá vált a templom, de majd csak évek múltán sikerült a festett ablakokat, a berendezést és a padlózatot kivitelezni, végül 1923-ban szentelték fel a templomot. Hogy ma is rendezett az épület, az a Zetelakán szolgáló papok munkájának eredménye. Egyébként idén fejezték be a külső és belső festést, amelyet több forrásból, megyei és helyi önkormányzatok, illetve a helyi közbirtokosság támogatásából, valamint a hívek adományaiból finanszírozták.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
2 hozzászólás