Fotó: Antal Erika
A marosvásárhelyi szecessziós építészeti örökséggel ismerkedtek a hétvégén azok, akik részt vettek a Szecesszió Világnapja alkalmából szervezett városnéző sétákon.
2018. június 11., 17:192018. június 11., 17:19
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és Maros Megyei Múzeum magyar, illetve román nyelvű sétákra hívta a lakosságot, ahol a Kultúrpalotát, a Városházát, a volt Református Kollégiumot, illetve a városközpont néhány jelentősebb épületét ismertették.
Marosvásárhelyen szombat délelőtt Oniga Erika művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa várta az érdeklődőket a főtéri virágóránál, ahol arról a stílusról beszélt, amely a 19. század legvégén, a 20. század legelején hódított teret Európában. Az irányzat Európában különféle elnevezésekkel jelent meg, amit itt szecessziónak neveztek, a román vidékeken azonban, ahol nem volt jellemző, „arta 1900” néven emlegették, az utóbbi időben áttértek az art nouveau megnevezésre.
Lechner Ödön, a magyar szecesszió meghonosítója, a magyar formanyelv kialakításáért egészen Ázsiáig utazott a magyarok gyökereit kutatva. Első munkája a budapesti Iparművészeti Múzeum, amit a Földtani Intézet, majd a Postatakarék pénztár, illetve sok más jeles épület követett. Hozzá hasonlóan mások is gyűjtőmunkát végeztek, a népművészetből merítettek, hogy saját formanyelvüket kialakítsák. Kalotaszegre járt Körösfői Krisch Aladár, aki előnevét is onnan vette, akárcsak Toroczkai Wigand Ede, akinek művésznevét ugyancsak az a vidék ihlette.
Marosvásárhelyre a tervezők Budapestről érkeztek, a kivitelezők és mesteremberek helyiek voltak. 1902 és 1913 között Bernády György polgármesternek köszönhető a vidéki kisváros kiépítése, aki a kor legtehetségesebb tervezőivel kötött szerződést hozta őket a városba, hogy azok összefogva a különböző művészekkel, és mesterekkel a legszebb épületeket hozzák létre. Róth Miksát, a korszak legjelentősebb iparművészét is sikerült megnyernie, ahogy Zsolnay Vilmost is, a pécsi kötődésű keramikust, akinek időtálló kerámiái még ma, több mint száz év elteltével is megvannak.
– ismertette Oniga Erika, aki az egykori Feigenbaum-, valamint a Vámos-házzal kezdte a tematikus sétát. Ahhoz, hogy a budapesti tervezők által megálmodott épületeket megvalósíthassák, Marosvásárhelyen állami fa- és fémipari szakiskolát alapítottak, ahonnan szakképzett mesteremberek kerültek ki.
Fotó: Antal Erika
Az egykori agrár-takarékpénztár díszítésére magyaros elemeket használtak, a kopjafához hasonló faragások, különféle virágmotívumok láthatók ma is, de az egykori, székelykapuhoz hasonló díszeket mára eltávolították a bejáratról.
A volt Református Kollégium főépületét 1909-ben építették, bár a tervezési folyamat jóval hamarabb elkezdődött – ismertette a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium szecessziós épületét a művészettörténész, aki elmondta, a város elöljárósága eredetileg marosvásárhelyi mérnökökkel akarta megterveztetni, de aztán a Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor budapesti irodájához fordult. Végül Baumgartent bízták meg a feladattal, aki 1906-ban Marosvásárhelyre utazott, tanulmányozta a helyszínt, majd Budapestről küldte a terveit. A Tornacsarnokot Nagy Győző, marosvásárhelyi mérnök tervei alapján építették.
Radó Sándor Mohácson született 1880-ban, Budapesten hunyt el 1960-ban, ám virágkorát, negyven esztendőt Marosvásárhelyen töltött – tudta meg az 50-60 fős társaság a Köteles Sámuel utcában a Radó-villa előtt. Az építész az egyetem elvégzése után rögtön a városba érkezett, ahol 1904 és 1944 között tevékenykedett, előbb mint városi építész, majd, az impériumváltás után mint tisztviselő. Az Erzsébet-ligeti teniszpavilon, a Somostetőn a sportlövölde, az Albina-bank, a Nyugdíj-palota, a Polgári Felső Leányiskola (a mai Papiu Főgimnázium), a Polgári Felső Fiúiskola (a mai Petru Maior Egyetem), a Közigazgatási Tanfolyam (a mai szakszervezetek háza) épülete, illetve több ipari létesítmény – gázgyár, villanytelep, vízüzem, csatornaház a Maros partján – kötődik a nevéhez. Anyagi gyarapodásának köszönhetően 1912-ben saját bérházat építtetett, az úgynevezett Radó-villát. Ellenben ő nem lakott benne, a közelben egy másik, szintén szecessziós stílusban épült házban élt az 1920-as évektől – mondta Oniga Erika, hozzátéve, hogy arról nincs tudomása, hogy addig hol lakott.
A Radó-villa egyik emeletét, marosvásárhelyi tartózkodása idejére Toroczkai Wigand Ede bérelte és alakította át saját ízlése szerint. A Köteles Sámuel utca végében álló sarokház – bár magán hordozza a szecesszió jegyeit, és egykori pompájának emlékét – ma már elég elhanyagolt állapotban található, nyílászárói például más-más keretet kaptak, vagy az erkélye is hozzá nem illő műanyag tetőt. Radó Sándor egykori lakóháza a közelben, a mai Művész (volt Mikszáth Kálmán) utcában ma már csak építészeti formájában emlékeztet arra, hogy valamikor szecessziós stílusban épült.
A belváros legreprezentatívabb szecessziós épületei a a Kultúrpalota és a Régi Városháza, de mellettük a Nyugdíjpalota, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara is említésre méltó, hiszen annak a tervnek a részét képezték, amely szerint a négyszög alakú teret szerették volna beépíteni Bernády polgármestersége idején és amelynek a kivitelezését megakadályozta az első világháború, valamint az 1920-as impériumváltás. Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el a Kultúrpalota tervének elkészítését, akik arra törekedtek, hogy az ország egyedülálló szecessziós épületét hozzák létre Marosvásárhelyen.
A megvalósulatlanul maradt tervek között szerepelt még egy városi múzeum, amelyet 1916-ra szerettek volna felépíteni, mintegy bezárva a teret, és amelyet Bethlen Gáborról neveztek volna el, annak emlékére, hogy 1616-ban adományozott szabad királyi jogot a városnak a fejedelem. A Városházát Lukács Katalin mutatta be, a Kultúrpalotában pedig Oniga Erika vezette a túrát. A román nyelvű érdeklődőket Kálmán Attila és Sanda Vițelar vezette a szecessziós körúton.
A székelykeresztúri Berde Mózes utcában három medve miatt riasztották a lakosságot a Ro-Alerten keresztül kedden este.
Nép- és könnyűzenei énekversenyen csillogtathatják meg rátermettségüket a gyerekek és ifjú művészek az idén első alkalommal megszervezett Erdővidéki Tehetségkutatón.
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott magyar állami kitüntetéseket adták át Csíkszeredában kedden azoknak az erdélyieknek, akik tehetségükkel és szorgalmukkal, példamutató életükkel szolgálták Magyarországot, a magyar nemzetet.
Tíz kilométeres megyei útszakasz korszerűsítésére pályázott Kovászna Megye Tanácsa az Anghel Saligny fejlesztési kormányprogram keretében.
Előválasztási kampányeseményre készült Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere, ám végül egy rögtönzött köztéri vita alakult ki, mivel egy helyi vállalkozó is megosztotta a meglátásait a polgármester terveivel kapcsolatban.
Az európai parlamenti és önkormányzati választásokat megelőző időszak eseménynaptára volt Ráduly István háromszéki prefektus havi sajtótájékoztatójának egyik kiemelt témája, tekintettel arra, hogy azt nemrég hagyta jóvá a kormány.
Az RMDSZ Csíkszeredai Szervezetét működtető VKT elnöke és négy elnökségi tagja – Korodi Attila (elnök), Bors Béla, Sógor Enikő, Ábrahám Előd és Szikszai Tamás – reagált az előválasztást követelő négy önkormányzati képviselő korábbi nyílt levelére.
Gazdasági és karrierfejlesztési, vidékfejlesztési, műszaki és innováció, illetve egészségtudományi oktatási intézeteket hozott létre a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK), hogy magasabb szintű, hatékonyabb munkát végezhessenek.
Tűzoltósági gyakorlatot tartanak a 13A jelzésű országút korondi szakaszán március 28-án, csütörtökön délelőtt 11 órától – hívja fel a lakosság figyelmét a korondi polgármesteri hivatal Facebook-bejegyzésben.
Elkezdik az új hulladéklerakó kialakítását Székelyudvarhelyen, ahová a lakosság önkéntesen viheti majd leadásra a szelektíven gyűjtött szemetet. A kivitelezési határidő ez év vége – olvasható a polgármesteri hivatal oldalán.
szóljon hozzá!