Fotó: Antal Erika
A marosvásárhelyi szecessziós építészeti örökséggel ismerkedtek a hétvégén azok, akik részt vettek a Szecesszió Világnapja alkalmából szervezett városnéző sétákon.
2018. június 11., 17:192018. június 11., 17:19
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és Maros Megyei Múzeum magyar, illetve román nyelvű sétákra hívta a lakosságot, ahol a Kultúrpalotát, a Városházát, a volt Református Kollégiumot, illetve a városközpont néhány jelentősebb épületét ismertették.
Marosvásárhelyen szombat délelőtt Oniga Erika művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa várta az érdeklődőket a főtéri virágóránál, ahol arról a stílusról beszélt, amely a 19. század legvégén, a 20. század legelején hódított teret Európában. Az irányzat Európában különféle elnevezésekkel jelent meg, amit itt szecessziónak neveztek, a román vidékeken azonban, ahol nem volt jellemző, „arta 1900” néven emlegették, az utóbbi időben áttértek az art nouveau megnevezésre.
Lechner Ödön, a magyar szecesszió meghonosítója, a magyar formanyelv kialakításáért egészen Ázsiáig utazott a magyarok gyökereit kutatva. Első munkája a budapesti Iparművészeti Múzeum, amit a Földtani Intézet, majd a Postatakarék pénztár, illetve sok más jeles épület követett. Hozzá hasonlóan mások is gyűjtőmunkát végeztek, a népművészetből merítettek, hogy saját formanyelvüket kialakítsák. Kalotaszegre járt Körösfői Krisch Aladár, aki előnevét is onnan vette, akárcsak Toroczkai Wigand Ede, akinek művésznevét ugyancsak az a vidék ihlette.
Marosvásárhelyre a tervezők Budapestről érkeztek, a kivitelezők és mesteremberek helyiek voltak. 1902 és 1913 között Bernády György polgármesternek köszönhető a vidéki kisváros kiépítése, aki a kor legtehetségesebb tervezőivel kötött szerződést hozta őket a városba, hogy azok összefogva a különböző művészekkel, és mesterekkel a legszebb épületeket hozzák létre. Róth Miksát, a korszak legjelentősebb iparművészét is sikerült megnyernie, ahogy Zsolnay Vilmost is, a pécsi kötődésű keramikust, akinek időtálló kerámiái még ma, több mint száz év elteltével is megvannak.
– ismertette Oniga Erika, aki az egykori Feigenbaum-, valamint a Vámos-házzal kezdte a tematikus sétát. Ahhoz, hogy a budapesti tervezők által megálmodott épületeket megvalósíthassák, Marosvásárhelyen állami fa- és fémipari szakiskolát alapítottak, ahonnan szakképzett mesteremberek kerültek ki.
Fotó: Antal Erika
Az egykori agrár-takarékpénztár díszítésére magyaros elemeket használtak, a kopjafához hasonló faragások, különféle virágmotívumok láthatók ma is, de az egykori, székelykapuhoz hasonló díszeket mára eltávolították a bejáratról.
A volt Református Kollégium főépületét 1909-ben építették, bár a tervezési folyamat jóval hamarabb elkezdődött – ismertette a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium szecessziós épületét a művészettörténész, aki elmondta, a város elöljárósága eredetileg marosvásárhelyi mérnökökkel akarta megterveztetni, de aztán a Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor budapesti irodájához fordult. Végül Baumgartent bízták meg a feladattal, aki 1906-ban Marosvásárhelyre utazott, tanulmányozta a helyszínt, majd Budapestről küldte a terveit. A Tornacsarnokot Nagy Győző, marosvásárhelyi mérnök tervei alapján építették.
Radó Sándor Mohácson született 1880-ban, Budapesten hunyt el 1960-ban, ám virágkorát, negyven esztendőt Marosvásárhelyen töltött – tudta meg az 50-60 fős társaság a Köteles Sámuel utcában a Radó-villa előtt. Az építész az egyetem elvégzése után rögtön a városba érkezett, ahol 1904 és 1944 között tevékenykedett, előbb mint városi építész, majd, az impériumváltás után mint tisztviselő. Az Erzsébet-ligeti teniszpavilon, a Somostetőn a sportlövölde, az Albina-bank, a Nyugdíj-palota, a Polgári Felső Leányiskola (a mai Papiu Főgimnázium), a Polgári Felső Fiúiskola (a mai Petru Maior Egyetem), a Közigazgatási Tanfolyam (a mai szakszervezetek háza) épülete, illetve több ipari létesítmény – gázgyár, villanytelep, vízüzem, csatornaház a Maros partján – kötődik a nevéhez. Anyagi gyarapodásának köszönhetően 1912-ben saját bérházat építtetett, az úgynevezett Radó-villát. Ellenben ő nem lakott benne, a közelben egy másik, szintén szecessziós stílusban épült házban élt az 1920-as évektől – mondta Oniga Erika, hozzátéve, hogy arról nincs tudomása, hogy addig hol lakott.
A Radó-villa egyik emeletét, marosvásárhelyi tartózkodása idejére Toroczkai Wigand Ede bérelte és alakította át saját ízlése szerint. A Köteles Sámuel utca végében álló sarokház – bár magán hordozza a szecesszió jegyeit, és egykori pompájának emlékét – ma már elég elhanyagolt állapotban található, nyílászárói például más-más keretet kaptak, vagy az erkélye is hozzá nem illő műanyag tetőt. Radó Sándor egykori lakóháza a közelben, a mai Művész (volt Mikszáth Kálmán) utcában ma már csak építészeti formájában emlékeztet arra, hogy valamikor szecessziós stílusban épült.
A belváros legreprezentatívabb szecessziós épületei a a Kultúrpalota és a Régi Városháza, de mellettük a Nyugdíjpalota, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara is említésre méltó, hiszen annak a tervnek a részét képezték, amely szerint a négyszög alakú teret szerették volna beépíteni Bernády polgármestersége idején és amelynek a kivitelezését megakadályozta az első világháború, valamint az 1920-as impériumváltás. Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el a Kultúrpalota tervének elkészítését, akik arra törekedtek, hogy az ország egyedülálló szecessziós épületét hozzák létre Marosvásárhelyen.
A megvalósulatlanul maradt tervek között szerepelt még egy városi múzeum, amelyet 1916-ra szerettek volna felépíteni, mintegy bezárva a teret, és amelyet Bethlen Gáborról neveztek volna el, annak emlékére, hogy 1616-ban adományozott szabad királyi jogot a városnak a fejedelem. A Városházát Lukács Katalin mutatta be, a Kultúrpalotában pedig Oniga Erika vezette a túrát. A román nyelvű érdeklődőket Kálmán Attila és Sanda Vițelar vezette a szecessziós körúton.
Alig egy hónapja óriási sikert aratott a Rádió GaGán portálunk játéka, ezen felbuzdulva pedig egy újabba vágtunk bele!
Szúnyog- és kullancsirtást végeznek Gyergyószentmiklós több pontján csütörtökön este 9 órától.
A mostani helyzet meg fogja rostálni a vállalkozókat, de arra kell figyelni, hogy a vagyon maradjon a közösségen belüli tulajdonban – fogalmazott Bíró Barna Botond. A hargitai tanácselnök szerint Parajd jelene nagyon nehéz, a jövője azonban biztató.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.
A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.
Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.
Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.
Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
szóljon hozzá!