Téli kényszerpihenőn a talajtani hivatal

Jaszenovics Miklós igazgató szerint csak átmeneti a jelenlegi állapot

Évente közel 100–150 személy keresi fel a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatalt, hogy a földmintákból elvégezzék azokat az analíziseket, amelyek mentén a talajfeljavításokat, a tápanyag-utánpótlást ésszerűsíteni lehet.

Elsősorban mezőgazdasági tárulások, nagyobb gazdák hoznak próbákat, de van példa arra, hogy kisebb termelő is rendszeresen elvégezteti az elemzéseket – mutatott rá Jaszenovics Miklós, a megyei talajtani és agrokémiai hivatal igazgatója.

Székely Sándor, mezőgazdasági vegyszereket és műtrágyát forgalmazó cég képviselője a napokban tartott szakmai előadásán arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy milyen fontos az ésszerű tápanyag-utánpótlás. Az agrárszakember szerint az ésszerű és költséghatékony vegyszerezéshez szükség van a talajpróbák elemzésére. Székely Sándor előadáss során részletesen kitért arra, milyen káros hatással van a szántóföldi kultúrára a nitrogén-túladagolás vagy a foszfor és kálium hiánya.

Nem olcsó mulatság, de megéri

A talajtani elemzések után, a javaslatok betartásával egyértelműen terménynövekedést érhetünk el – hangsúlyozta a hivatal vezetője. Jaszenovics Miklós szerint számtalan példa van arra, hogy aki ezeket a vizsgálatokat rendszeresen elvégezteti, az nagyobb hatékonysággal tud dolgozni. Az elemzések végzése nem olcsó. Egy próba után 207 lejt kell fizetni, és ezt nem minden termelő tudja megengedni magának. Az árakat Bukarestben szabják meg – hangsúlyozza az igazgató. A próbákat általában ősszel hozzák, idén azonban a nagyobb termelők sem jöttek a mintákkal, ezért is kellett a személyzetet technikai munkanélküliségre küldeni.

A válság jele? – a nagyobb gazdák sem végeztettek idén elemzéseket

A minisztérium sem fizetett ki mindent

Az érvényben lévő 2002/223 miniszteri rendelet értelmében tízévente a megye egész területét be kell vizsgálni, így a legnagyobb megrendelő éppen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium. Igaz, az előző években már volt példa arra, hogy 25 ezer hektáron végezték el a munkát, de végül az eredményeknek csak egy részét vette át a minisztérium, mert nem volt rá pénzügyi kerete.

Az intézmény teljes egészében önellátó, azonban a működéshez szükséges pénzalapot nem tudják előteremteni. A hazai rendelkezések visszásságát tükrözi az is, hogy éppen a 221-es intézkedés, amely a mezőgazdasági területek első erdősítéséről szól, kéri a pályázótól a talajtani vizsgálat elvégzését. Ezt a szabályzó szerint ingyenesen kellene elvégzeni, azonban az intézménynek nincsenek ingyenes szolgáltatásai – mutat rá az igazgató. Ebben az esetben a talaj állapotáról készült szakvéleményezés 200 lejbe kerül.

Kötelezővé kéne tenni a talajvizsgálatot

Legalább a jó agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatások esetén kötelezővé kellene tenni a talajtani vizsgálatot. Aki öt évig igénybe veszi ezt, legalább el kellene végeztesse az elemzést, hogy látni lehessen, nem hiába volt a támogatás – véli Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Meglátása szerint ez jelenthetne állandó bevételt az intézménynek, amelynek működése igen fontos. A mezőgazdasági szakember úgy véli, egy-egy olyan esős év után, mint amilyen a tavalyi is volt, igen fontos, hogy a gazdálkodó ismerje a talaj agrokémiáját.