
Egymásra rezonálva, egymásban kiteljesedve
Fotó: Vargyasi Levente
A Szent György Napok irodalmi eseményeinek sorába illeszkedve hétfőn este közönségtalálkozót tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban: egy házaspár, két közkedvelt alkotó rajongói töltötték meg a padsorokat. És különben is: Dragomán György és Szabó T. Anna tíz éve járt utoljára Sepsiszentgyörgyön.
2024. április 23., 20:582024. április 23., 20:58
Dragomán György Marosvásárhelyen, Szabó T. Anna Kolozsváron született, kitelepülésük után Szombathelyen találkoztak egymással tizenéves korukban. Azóta termékeny szakmai éveket tudhatnak maguk mögött, Dragomán íróként, műfordítóként, Szabó T. Anna költőként, esszéíróként, műfordítóként dolgozik.
A mai magyar irodalomban meghatározó munkássággal rendelkező meghívottakat Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója mutatta be, mint akiket minden, amivel foglalkoznak, az alkotás felé irányít. Ennek megfelelően
Szabó T. Anna tavaszi verseket olvasott fel kezdésül. Mint bevallotta, a tavaszt csak azóta szereti, mióta gyermekei születtek, akkor érezte, hogy „megérkezett” – addig inkább félte és irigyelte ezt az évszakot. A Plasztika az érzékelés eufóriája, de a versekben különben is sokszor burjánoznak a botanikai megfigyelések, merthogy egy biológus lányáról beszélünk, árulta el férje, akire ez a szemléletmód nagyon inspirálón hatott, ő maga is megtanulta – Gyuri az érzékelés írója Anna szerint.
Verset írni könnyebb, állította Dragomán György, mert segít a ritmus, de igazából nem lehet elválasztani a prózát és a költészetet. Anna pedig ráhagyta, szerinte a nyelv örömét és az érzékelés gyönyörét nem lehet elválasztani, ezért ő kicsi korában azt a könyvet, amiből nagyon sok öröme származott, akkor még felolvasott versekből – Weöres Sándor Bóbita című kötetéről van szó – meg is kóstolta. Igyekezett (Babitsot parafrazálva) „szájjal, szemmel, füllel, orral felfalni a világot”.
Humor és bensőségesség jellemezte a közönségtalálkozó
Fotó: Vargyasi Levente
Dragomán Györgyre Fekete István hatott legkorábban, neki azt olvastak sokat – sokáig valóban csak olvastak, mert ő maga (vélhetően) diszlexiásként nagyon nehezen tanult meg olvasni, de miután egyszer véletlenül sikerélménye volt, átszakította a gátat az olvasás öröme.
Azóta is nagy odaadással és szigorral fordulunk egymás felé – hangzott el a vallomás. Tavasszal tudnak leginkább dolgozni, bár ez alól kivételt képez az a több mint tíz évvel ezelőtti január, amikor Anna Lackfi János versére válaszul megírta, milyen a negyvenes nő létélménye, ezzel elindítva egy „verslavinát”, mely több mint 2000 versből állt. Ezekből negyven ugyanazzal a címmel (#verslavina) kötetbe is került.
Első regényét, A fehér királyt Dragomán György 17 és 26 éves kora között írta. Mint mondta, egzisztenciális válságot okozott neki, hogy ez idő alatt idősebb lett, mint a regény főhőse. Mindketten fantáziából, látomásosságból is építkeznek, követve azt az Anna által megfogalmazott útmutatót, hogy Indulj ki a tényekből, exponálj, transzponálj!
Az unitárius templom megtelt a rajongókkal
Fotó: Vargyasi Levente
Dragomán György legtöbbször fehér fal előtt ülve ír, arra vetíti ki saját mozifilmjét, azt, amiről ír, árulta el Anna. Beleéléssel tud írni olyasmiről is, amit soha nem tapasztalt meg, így már elhitték róla, hogy volt kapus, volt dzsesszdobos, vagy hogy mesterszakácsként főz olyasmit, amit igazából még nem is főzött.
A házas- és alkotótársak a címadásban is együttműködnek, „tettestársak”, a megjelent kötetek címe is közös munka eredménye. A nagy sikerű Főzőskönyv tulajdonképpen munkacím, amíg készült a kötet, így beszéltek róla, így rá is ragadt. Folytatását – pedig, ami Adjuk meg a módját! címmel jelent meg, éppen egy címről szóló töprengésükből kiragadott mondat fémjelzi.
Végül a szerzőházaspár mesélt egy első látogatásról is, aminek túrósbatyu illata volt, bár azt történetesen épp nem szerette az Annához látogató Dragomán... Szó esett kenyérről, kenyérillatú otthonról. Közismert, hogy
A közvetlen, derűs hangulatú találkozó versek és regényrészlet felolvasásával ért véget, majd a résztvevők dedikáltatták a magukkal hozott köteteket.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!