
Dajka Mihály csíkszentkirályi tárogatós
Fotó: Gecse Noémi
A magyar történelmet a honfoglalástól napjainkig végigkísérő hangszeren játszó művészek, a Kárpát-medence legismertebb tárogatósai találkoznak hétvégén Csíkszentmártonban.
2019. július 17., 12:122019. július 17., 12:12
Idén Csíkszentmárton lesz a házigazdája a Kárpát-medencei Tárogatós Találkozónak, a harmadik alkalommal megszervezett eseményre tizenhat tárogatóst várnak Magyarországról, Felvidékről és Székelyföldről, köztük Kiss Gy. László klarinét és tárogatóművész, valamint Tóth József tárogatókészítőt. A rendezvény helyszíne a csíkszentmártoni sportközpont előadóterme, kezdete szombat, július 20-án 20 óra. A tárogatósok mellett fellép a székelykeresztúri Lelkes Zenekar, valamint a Csicsói Kamarazenekar. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak szombaton este Csíkszentmártonba.
Az évszázadok során a hangszer felépítése, hangja, hangszíne kisebb nagyobb változásokon ment át. A tárogató a török hódoltság idején, a 16. században különösen közkedvelt lett. Szívesen mulattak rá a végvári katonák, de felhangzott hangja a különböző főúri udvarokban és lakodalmakban is. A tárogató megbecsült hangszer volt a Rákóczi szabadságharc idején. Éles hangja parancsokat közvetített a katonák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elengedhetetlen kísérő hangszere volt.
„A tárogatón Magyarországon leginkább a 19-20. század fordulójának magyar népies dalait játsszák, ezek közül is elsősorban a lassú, kötetlen ritmusú dallamokat. Különösen kedveltek az újabb keletű, édes-bús kurucromantikával teli nóták, mint a Krasznahorka büszke vára (Gróf Andrássy Gyuláné szerzeménye, 1910.), Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába (Dankó Pista), vagy a Nagymajtényi síkon letörött a zászló (Bathó János). A repertoár valódi kuruc dalai a Te vagy a legény, Tyukodi pajtás és a Csínom Palkó. (…) A hangszer nemcsak Magyarországon, de a Bánság területén, Erdélyben, Vajdaságban is elterjedt, román és szerb muzsikusok kezén is népi hangszer lett. A leghíresebb, nemzetközileg is elismert román tárogatós, taragot-játékos Dumitru Fărcaş” – írja a Wikipédia.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!