
Fotó: RMDSZ
Közel fél éve szorították ki az RMDSZ-t a bukaresti kormányból. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan hosszútávú reformintézkedésekkel zárta mandátumát Tánczos Barna, mint a most induló betétdíjas rendszer, a medvekérdésre vonatkozó intézkedéscsomag, valamint a Zöld ház program, amelynek keretében 90 ezer család pályázott sikeresen napelemekre. Az RMDSZ szenátora úgy látja, lelassult vagy megtorpant az általa indított reformok gyakorlatba ültetése, utódja nem meri felvállalni a kényes döntéseket. A medvekérdést így a parlamentben próbálják rendezni, miközben a választási évhez közeledve a törvényhozásban is felerősödtek a magyarellenes hangok.
2023. november 29., 12:002023. november 29., 12:00
– Indul az italcsomagolások visszaváltó rendszere, amit még az ön környezetvédelmi miniszteri mandátuma idején készítettek elő. Miért fontos ez?
– A betétdíjas rendszer az utóbbi évtizedek legnagyobb környezetvédelmi-logisztikai projektje Romániában. Évente mintegy hétmilliárd palackozott italt értékesítenek Romániában.
Sajnos az utóbbi hónapokban lelassult a rendszer előkészítése, a kiskereskedők felkészítése is hiányos volt, ráadásul az utolsó száz méteren a jelenlegi liberális miniszter olyan döntéseket hozott, amely a termelők számára sem volt egyértelmű. Így az első időszakban kevés betétdíjas italcsomagolást láthatunk majd a polcokon, de a lényeg, hogy a rendszer elindul.
– A medvék túlszaporodásának problémáját szintén prioritásként kezelték mandátuma alatt, de a populációszabályozást végül megvétózta az utódja. Sikerül rendezni ezt a kérdést a parlamentben, ellenzékből?
– Az RMDSZ prioritása változatlan ezen a téren: az ember-medve együttélésének megnyugtató módon való rendezése, és a szakmai alapú vadgazdálkodás visszavezetése. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan intézkedéscsomagot hagytunk hátra, amely tartalmazza az azonnali beavatkozás szabályozását, a vadkárok méltányos megtérítését, a villanypásztorokra vonatkozó támogatási programot, lakossági tájékoztató programot és tudományos populációbecslést, amely alapján megelőzési kvótákat állapítottunk meg.
Ezért az RMDSZ a parlamentet kérte fel arra, hogy hozzon döntést a környezetvédelmi miniszter helyett, és jól halad az ügyünk. A szenátus már megszavazta a megelőzési vadászati kvótákat és bízok abban, hogy néhány héten belül döntő házként a képviselőház is hasonlóan jár majd el. Sajnos azt látjuk, hogy hasonlóképpen megtorpantak a villanypásztoros és a Zöld ház programokkal.
– A parlamentben most egyszerre kell az RMDSZ-nek a kormány önkormányzatokat érintő döntéseit kezelnie és a felerősödő magyarellenes hangokkal szembenéznie, amilyen például Diana Șoșoaca szenátor asszony Székelyföld elleni kirohanása volt néhány hete. Mit tudnak tenni ezekben az ügyekben?
– Ellenzékből is tudunk eredményeket elérni, természetesen sokkal nehezebb, mint ha kormányon lennénk. Számunkra elfogadhatatlan településeink fejlesztésének leállítása, precedens nélküli az, ahogy Bukarest beletenyerel az önkormányzati autonómiába, leállítja a beruházásokat. Problémát megoldani járunk hetente Bukarestbe. Ha nem lett volna elég eddig, generált a kormány eleget az utóbbi időben. A parlamentben olyan módosító indítványokat nyújtottunk be a költségcsökkentő rendeletek ellen, amelyek egy részét a többség is elfogadta. Ugyanígy
A szenátus plénumában is elmondtam, Székelyföld zászlaját továbbra is használni fogjuk, bárkit zavarjon ez, mert ez hozzátartozik identitásunkhoz. A parlamentben és minden fórumon megvédjük a magyar emberek érdekeit és szimbólumainkat, akkor is, amikor szélsőséges hangulatkeltők méltatlan viselkedéssel támadnak minket.
– Tagadhatatlanul érződik, hogy közeleg a választási év. Mi a tét 2024-ben a magyar közösség számára?
– Ez az első számú feladat jövőre: ott kell lenni a szavazáson. Látjuk, hogy mit művelnek az Úzvölgyében, és látjuk azokat a támadásokat, amelyektől nem riad vissza sem az AUR, sem a Șoșoaca-féle tábor, sem a kormánypártok egyes képviselői. Tehát ahhoz, hogy képviselve legyünk, továbbra is legyen, aki megvédi az érdekeinket, aki támogatást, fejlesztési alapokat hoz Székelyföldnek, ott kell lenni azokban az intézményekben, Brüsszelben, Bukarestben és a helyi önkormányzatokban is, ahol rólunk döntenek.
és ott kell lenni a szavazáson.
Fizetett tartalom
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.