
Fotó: RMDSZ
Közel fél éve szorították ki az RMDSZ-t a bukaresti kormányból. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan hosszútávú reformintézkedésekkel zárta mandátumát Tánczos Barna, mint a most induló betétdíjas rendszer, a medvekérdésre vonatkozó intézkedéscsomag, valamint a Zöld ház program, amelynek keretében 90 ezer család pályázott sikeresen napelemekre. Az RMDSZ szenátora úgy látja, lelassult vagy megtorpant az általa indított reformok gyakorlatba ültetése, utódja nem meri felvállalni a kényes döntéseket. A medvekérdést így a parlamentben próbálják rendezni, miközben a választási évhez közeledve a törvényhozásban is felerősödtek a magyarellenes hangok.
2023. november 29., 12:002023. november 29., 12:00
– Indul az italcsomagolások visszaváltó rendszere, amit még az ön környezetvédelmi miniszteri mandátuma idején készítettek elő. Miért fontos ez?
– A betétdíjas rendszer az utóbbi évtizedek legnagyobb környezetvédelmi-logisztikai projektje Romániában. Évente mintegy hétmilliárd palackozott italt értékesítenek Romániában.
Sajnos az utóbbi hónapokban lelassult a rendszer előkészítése, a kiskereskedők felkészítése is hiányos volt, ráadásul az utolsó száz méteren a jelenlegi liberális miniszter olyan döntéseket hozott, amely a termelők számára sem volt egyértelmű. Így az első időszakban kevés betétdíjas italcsomagolást láthatunk majd a polcokon, de a lényeg, hogy a rendszer elindul.
– A medvék túlszaporodásának problémáját szintén prioritásként kezelték mandátuma alatt, de a populációszabályozást végül megvétózta az utódja. Sikerül rendezni ezt a kérdést a parlamentben, ellenzékből?
– Az RMDSZ prioritása változatlan ezen a téren: az ember-medve együttélésének megnyugtató módon való rendezése, és a szakmai alapú vadgazdálkodás visszavezetése. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan intézkedéscsomagot hagytunk hátra, amely tartalmazza az azonnali beavatkozás szabályozását, a vadkárok méltányos megtérítését, a villanypásztorokra vonatkozó támogatási programot, lakossági tájékoztató programot és tudományos populációbecslést, amely alapján megelőzési kvótákat állapítottunk meg.
Ezért az RMDSZ a parlamentet kérte fel arra, hogy hozzon döntést a környezetvédelmi miniszter helyett, és jól halad az ügyünk. A szenátus már megszavazta a megelőzési vadászati kvótákat és bízok abban, hogy néhány héten belül döntő házként a képviselőház is hasonlóan jár majd el. Sajnos azt látjuk, hogy hasonlóképpen megtorpantak a villanypásztoros és a Zöld ház programokkal.
– A parlamentben most egyszerre kell az RMDSZ-nek a kormány önkormányzatokat érintő döntéseit kezelnie és a felerősödő magyarellenes hangokkal szembenéznie, amilyen például Diana Șoșoaca szenátor asszony Székelyföld elleni kirohanása volt néhány hete. Mit tudnak tenni ezekben az ügyekben?
– Ellenzékből is tudunk eredményeket elérni, természetesen sokkal nehezebb, mint ha kormányon lennénk. Számunkra elfogadhatatlan településeink fejlesztésének leállítása, precedens nélküli az, ahogy Bukarest beletenyerel az önkormányzati autonómiába, leállítja a beruházásokat. Problémát megoldani járunk hetente Bukarestbe. Ha nem lett volna elég eddig, generált a kormány eleget az utóbbi időben. A parlamentben olyan módosító indítványokat nyújtottunk be a költségcsökkentő rendeletek ellen, amelyek egy részét a többség is elfogadta. Ugyanígy
A szenátus plénumában is elmondtam, Székelyföld zászlaját továbbra is használni fogjuk, bárkit zavarjon ez, mert ez hozzátartozik identitásunkhoz. A parlamentben és minden fórumon megvédjük a magyar emberek érdekeit és szimbólumainkat, akkor is, amikor szélsőséges hangulatkeltők méltatlan viselkedéssel támadnak minket.
– Tagadhatatlanul érződik, hogy közeleg a választási év. Mi a tét 2024-ben a magyar közösség számára?
– Ez az első számú feladat jövőre: ott kell lenni a szavazáson. Látjuk, hogy mit művelnek az Úzvölgyében, és látjuk azokat a támadásokat, amelyektől nem riad vissza sem az AUR, sem a Șoșoaca-féle tábor, sem a kormánypártok egyes képviselői. Tehát ahhoz, hogy képviselve legyünk, továbbra is legyen, aki megvédi az érdekeinket, aki támogatást, fejlesztési alapokat hoz Székelyföldnek, ott kell lenni azokban az intézményekben, Brüsszelben, Bukarestben és a helyi önkormányzatokban is, ahol rólunk döntenek.
és ott kell lenni a szavazáson.
Fizetett tartalom
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.