Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:20

Ha a képviselőház is elfogadja, akkor évente kell nyilatkozniuk a civil szervezeteknek a bevételeikről az ANAF-nak

19:57

Az ezüstérmes Borszéken abban reménykednek, hogy nem lesz jelentős visszaesés a fürdőváros forgalmában

19:48

A mezőgazdaságból élők számára sem lesz kötelező az e-Factura rendszer

18:49

Tompa Krisztián mindenkit lekörözött Törökországban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Táncszínházi gyerekelőadással avatják a felújított színpadot

Az aranyszőrű bárány című táncszínházi előadással avatják a felújított színpadot

Fotó: Csató Andrea

Minden cselekedetünk „ránk ragad”, ezért figyeljünk oda, hogy hogyan élünk és cselekszünk – talán ez az egyik legfontosabb üzenete az Udvarhely Néptáncműhely Az aranyszőrű bárány című előadásának, amelyet november 28-án, este 7 órától mutatnak be.

Péter Beáta

2024. november 22., 18:072024. november 22., 18:07

2024. november 22., 18:082024. november 22., 18:08

Első alkalommal tartanak táncszínházi előadást az Udvarhely Néptáncműhely ügykezelésébe került egykori Stúdió Mozi felújított színpadán. A Benedek Elek Az aranyszőrű bárány című meséje alapján készült előadást 2015-ben már láthatta az udvarhelyi közönség Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében.

Jelenet a próbáról

Fotó: Csató Andrea

Orendi István, a néptáncműhely igazgatója elmondta, több oka van annak, hogy a produkciót felújítják. „Egyrészt a néhai Nagy Kopeczky Kálmánra emlékezünk, akinek egyik utolsó darabja volt ez. De többek között azért is újítottuk fel, mert az eredeti darabnak nagy sikere volt, de sok helyszínen nem tudtuk játszani, mivel a díszletelemek trégerrel voltak felfüggesztve. Ugyanakkor egy gyerekelőadást néhány évente érdemes felújítani, mert jönnek az újabb és újabb generációk. Nem utolsó sorban,

tudjuk tesztelni is a színpadot, mert itt – technikával ellátott színpadon – nem nagyon volt még színházi előadás. Mondhatni, ezzel avatjuk fel az új színpadot.”

Az előadás koreográfusa, aki az előadás felújítását koordinálja, Antal József kiemelte, ez egy narratív jellegű gyerekelőadás, amelyben folyamatosan hallható lesz Nagy Kopeczky Kálmán hangja, amint bizonyos epizódokat megfogalmaz a meséből.

A mesében fontos tanulságokat fogalmaznak meg

Fotó: Csató Andrea

„A felújítás alatt szembesültem azzal, hogy Kálmán nagyon keményen lerakta az alapköveit ennek a darabnak. Nem is lenne etikus változtatni a rendezésen, én csak koreográfusi munkát végzek a darabon belül, amennyi szükséges a felújításhoz, mert ő olyan karakteresen megfogalmazta az előadást, hogy nem is ildomos és nem is lehet nagyon hozzányúlni.”

Hozzátette, nem a régi előadás másolatát szerették volna, igyekeztek úgy kezelni a próbafolyamat alatt, mint egy teljesen új előadást.

„A régi előadásban ugyanezek a karakterek voltak, viszont más előadók. A próbafolyamat során mindenki fel kellett építse építse a saját szerepét, de ehhez más figurasorokat, eszközöket kaptak, mint ami az előző előadásban volt.

A végeredmény ugyanaz, de a koreográfiák nagyrészben megváltoztak, azért, hogy az előadók építsék fel ezt a szerepet, és ne másoljanak.”

Újragondolt díszletben látható a felújított előadás

Fotó: Csató Andrea

A legnagyobb változás a díszletben történt, hasonló ugyan a 2015-ös előadáséhoz, de a technikai megoldások másak, és ezeknek köszönhetően akár falvak kis színpadain is játszani tudják az előadást.

A magyar népművészet, néphagyomány egy szerves, egységes egészet alkot. Nincs külön ábrázoló népművészet, külön magyar népmesekincs, külön néptánc hagyomány, folklór… Ezek a magyar néplélek különböző megnyilvánulási formái, de egy gyökérből fakadnak (…) Az aranyszőrű bárány című előadás ennek a szemléletnek az érvényesítésére tett kísérlet és

reméljük sikerül megmutatni, hogy egy kiváló magyar népmese lefordítható és érvényesen átdolgozható a néptánc nyelvére.

És sikerül megmutatnunk, hogy néphagyományaink egy soha ki nem merülő aranybánya és hogy örökérvényű értéket képviselnek. Ha nem hiszik, jöjjenek el és győződjenek meg – áll az előadás ismertetőjében.

Jelenet az egyik próbáról

Fotó: Csató Andrea

„Annak idején nagyon sokat beszélgettem Kálmánnal a mesék kapcsán, mivel ő a meséket mindig értelmezte. Ennek a mesének a tanulságát úgy fogalmazta meg, hogy az életben minden cselekedetünk egyféleképpen ránk ragad, ezért nagyon fontos, hogy hogyan élünk, mit cselekszünk” – emelte ki Orendi István.

Udvarhelyszék Színház