ezért kell bevezetni a többlettanórákat, amelyeket a felzárkóztatni kívánt gyerekek tanítóinak, illetve tanárainak kellene megtartaniuk.

Hivatalosan még semmilyen tájékoztatást nem kaptak erre vonatkozóan az oktatási minisztériumtól, a tervről egyelőre csak annyit tudnak, ami a sajtóban megjelent – közölte megkeresésünkre Görbe Péter. A Hargita megyei főtanfelügyelő hozzátette, az oktatási miniszter ötletének még törvényes formát kell öltenie, ezért szerinte

Van jó oldala is a javaslatnak, de számos kérdés is felmerült már a bejelentéssel kapcsolatban, például az, hogy milyen kritériumok alapján döntik el, „ki az, aki bírja az iramot, és ki az, aki nem” – mondta a főtanfelügyelő. „Én azt látnám helyesebbnek, hogy legyen egy after-school program – támogatásból vagy szülői hozzájárulásokból –, ahol ebédet is kap a gyerek, még két órát ott marad az iskolában, és segítjük, hogy megírja a leckét, bepótolja a lemaradást. Ez tőlünk nyugatabbra már sok helyen működik” – fogalmazott Görbe Péter. Pedagógusok lennének, akik megtarthatnák ezeket az órákat, de ha ezek többletórák volnának, azok többletnormákat eredményeznének, amiket ki is kellene fizetni – jegyezte meg a főtanfelügyelő.

Komolytalan dolog a tervezet januári, februári bevezetése, és reméli, vannak annyira józan gondolkodásúak az illetékesek, hogy tanév közben nem vezetnek be ilyen változásokat – vélekedett megkeresésünkre Gábos Anna iskolaigazgató. Ha mégis többletórákat vezetnek be, akkor mindenképpen alkalmazásokra lesz szükség, és azt a munkát ki is kell fizetni, de

– fogalmazott a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola vezetője. Emlékeztetett, hogy egészen az utóbbi időkig folyt a „cirkusz” a magyar tanítók román tanórák jelentette négy többletórájának kifizetéséről. Egyébként a cél, tehát a gyengébbek felzárkóztatásának terve nem rossz, de mindenkinek kialakult programja van már a tanévre, a gyerekek számos iskolán kívüli tevékenységre járnak, ezért ha a felzárkóztatás opcionális és nem kötelező lesz, akkor biztosan nem fog működni – véli a pedagógus.

A többletórák ellen szól ugyanakkor az is, hogy

sokat ülnek, ezért ő legfeljebb a tornaórák számának növelését tartaná észszerű döntésnek. Másrészt a felzárkóztatás jelenleg is működik már minden iskolában, ezt a fejlesztőpedagógusok végzik, akik egyénileg foglalkoznak a gyengébben teljesítő diákokkal a tanórák alatt – emlékeztetett Gábos Anna, aki azért sem hisz a kiegészítő tanórák második félévtől történő bevezetésében, mert éppen az a terv, hogy a következő tanévtől csökkentik a tanórák számát az 5–8., illetve 9–12. osztályban.