
Javaslatok a nagyvadak eltávolítására vonatkozó törvény módosítására
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Tanács szakemberei a megye polgármestereivel konzultálva javaslatokat fogalmaztak meg a medvetörvény kiegészítésére, amit eljuttattak Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterhez. Például fontos lenne, hogy a törvény lehetőséget adjon az urbanizált külterületekre bejáró medvék eltávolítására is.
2021. október 07., 21:262021. október 07., 21:26
Maros megyét különösen súlyosan érinti a településekre bejárók medvék problémája – hívta fel a figyelmet a környzetvédelmi miniszterhez intézett levelében Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki arról is beszámolt, hogy Szovátán például naponta feltűnik a város valamelyik részében egy-egy nagyvad. Ez viszont félelemben tartja a lakókat és a turistákat is, ugyanakkor visszaveti a város gazdasági fejlődését, hiszen kevesebb turista választja emiatt Szovátát.
A Maros Megyei Tanács szakemberei, miután a megye polgármestereivel tanácskoztak, olyan gyakorlati javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek alkalmazása hatékonyabbá teheti a veszélyes medvék azonnali eltávolítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Kelemen Attila Márton, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület biológusa, tanácsadó, aki részt vett a megbeszélésen, a Székelyhon érdeklődésére elmondta,
Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy az urbanizált, de külterületnek számító területeken is lehessen beavatkozni. Ahogy a polgármesterek közül többen is megfogalmazták, számos olyan telek van, amelyeket még nem nyilvánítottak belterületté, és bár az általános rendezési tervek felújítása elkezdődött, a kérdés rendezése évekig is eltarthat. Ezért is lenne fontos a mostani jogszabály ilyen irányba történő módosítása. Ugyanakkor felmerült a csapdázás kérdése is, amelyet szintén jó lenne törvénybe foglalni.
– sorolta mindazt a szakember, amire a törvényhozóknak figyelniük kell.
Kelemen Attila Márton szerint a medvekérdést a szakmai oldalról áthelyezték a politikai oldalra. A kormányrendeletben nem tértek ki arra, hogy milyen altatóanyagot és mekkora mennyiséget használhatnak egy-egy medve elaltatásához.
– sorolta mindazt a szakember, amit belefoglaltak a javaslataikba. A medvékkel kapcsolatban általában még az állatorvosoknak is kevés tapasztalatuk van, az állatok anatómiai felépítését, az izomzatot, a zsírréteg lerakódottságát is figyelembe kell venni az altatólövedékek használatánál.
Jánosi Ferenc nagyernyei polgármester a Székelyhonnak elmondta, nagyon sok hiányossága van a törvénynek, például nem létezik infrastruktúra, a vadásztársaságok ha akarnak, szerződést kötnek a hivatallal, mert ez számukra opcionális – sorolta az elöljáró, hozzátéve, hogy a ketrecről is, amibe az elaltatott medvét helyezik, a polgármesternek kell gondoskodnia, de azt nem tudják, hogy milyen legyen, mekkora, stb.
„A Milvus Csoport adott egy ketrec-modellt, mert anélkül nem lehet hatékonyan tenni a medvék ellen. A felelősséget ránk ruházták, de további segítséget nem kapunk” – fogalmazott a nagyernyei polgármester.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás