Délről érkezhettek a meleg, száraz éghajlatot kedvelő rovarok
Fotó: Lukács Géza
Hüvelykujjnyi rovarok sokaságáról számolnak be azok, akik Gyergyó térségében a ditrói–güdüci zónában, illetve Vasláb és Katorzsa között jártak a napokban. Nem a sokat rettegett sáskajárás ez, minden bizonnyal szöcskeinvázióról van szó – állítják szakemberek.
2018. május 25., 14:002018. május 25., 14:00
2018. május 29., 14:172018. május 29., 14:17
„A cikória szárát úgy csemmegteti, mint a spagettit” – számol be a szemrevételezett szöcske tevékenységéről egy gazdálkodó. Abban reménykedik, hogy a nagyszámú populáció nem vándorol át a kaszálókról a termesztett növényekre, mert akkor óriási károk keletkezhetnek.
Arra emlékeznek az idősebbek, hogy Remetén, amikor sok volt a sáska, mint hajtóvadászatra, úgy sorakoztak fel az emberek, és botokkal ütötték a talajt. Azt is tudják, hogy a múlt rendszerben minden ilyen probléma megoldására a permetezést javasolták, ám a vegyszerek nem válogattak az élőlények között.
Ferencz Lehel kertészmérnök a rovarokról készült felvételeket látva elmondta, nagy valószínűséggel nyerges szöcskéről (Ephippigera ephippiger) beszélhetünk, olyan fajtáról, amelyet Romániában eddig nem írt le senki. Tudni lehet e fajról, hogy
és főként növényevő, ami azt jelenti, hogy kisebb rovarok fogyasztása is része étrendjének. A kertészmérnök hozzátette, megtörténhet, hogy valamilyen kultúrnövénnyel lett behozva erre a vidékre, és a kedvező klimatikus körülmények vezettek elszaporodásához, de rovarszakértő megkérdezését ajánlotta pontos részletekért.
Fotó: Lukács Géza
Balog Albert, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, aki a rovarok kutatását tekinti hivatásának, ebből írta doktori disszertációját is, lapunk kérdésére elmondta: valószínűleg délről érkezett, itt elszaporodott rovarokról van szó, a déli meghatározás akár mediterrán térséget is fedhet. Nem ritkaság az, hogy a melegebb időjárási körülmények lehetővé teszik mediterrán, szubmediterrán térségre jellemző fajok megjelenését térségünkben, nem feltétlenül nagy egyedszámban, de jelenlétüket komolyabb rovarcsapdázási módszerrel igazolni lehet. Az invázió a rovarvilágban nem ritka, például 3–4 évente a cserebogarak populációja nő meg, viszont ezen rovarok, nagytestűek lévén, nagyobb ijedtséget kelthetnek. Nem alaptalan a félelem, hiszen rágó szájszervük révén nagy populáció esetén jelentős károkat tehetnek a termesztett növényekben. Ennek ellenére a szakember mégsem borúlátó.
Komoly vizsgálatok híján nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, milyen módon kerülhettek ide a szöcskék, a tojások jutottak-e ide, a lárvák-e vagy ivarérett egyedek, „az biztos, hogy ezek melegkedvelő fajok, és ha a térség időjárását figyeljük az elmúlt hónapokban, akkor kedvező faktorról beszélhetünk, mely hozzájárulhatott, hogy akár kis populációból is nagy szaporulat, riadalmat keltő probléma jelenhessen meg. Tudni kell ugyanis, hogy a felnőtt egyedek, az imágók képesek repülni, és ennek látványa riasztó lehet, helyváltoztatásuk is gyors, hiszen akár kilométerekre is tudnak repülni.”
Azt is közölte, hogy ő nem járt a napokban ebben a térségben, ez az első értesítés, ami hozzá eljutott, várhatóan kollégáival hamarosan hozzálátnak e jelenség vizsgálatához.
– fogalmazott Balog Albert.
Mi a teendőnk, ha a kultúrnövényeken is rágás jeleit látjuk? A szakember úgy véli, ha komoly károk keletkeznek a termesztett növényeken, akkor vélhetőleg a gazdák permetezéshez folyamodnak. Annak ellenére, hogy veszélye közismert, minden rovarra azonos módon hat, bevett szokás a permetezés. A kitinszintézist gátló szerek is közismertek, melyek meggátolják a felnőtt egyeddé válást. Tény, hogy ezek a védekezési módozatok hatással vannak minden más fajra is. A szakember éppen ezért nem biztatná elhamarkodott lépésre a gazdákat, türelemre inti, hogy kiderüljön, van-e szükség védekezésre, képződhetnek-e jelentős károk. Ő az ellenkezőjében bízik:
Alex Calbează személyében közösen indít polgármesterjelöltet a PNL és a PSD Gyergyószentmiklóson, és közös listával is készülnek a június 9-i választásokra.
Kovászna Megye Tanácsa februárban hirdette meg a civil szervezeteknek és az egyházközségeknek szóló pályázatait. A beérkező projekteket elbírálták, a nyertesek listáját a csütörtöki tanácsülésen fogadta el a megyei önkormányzat.
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék elutasította azt a rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, amelyet tavaly nyújtott be a Hargita megyei önkormányzat a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt.
A legfrissebb hivatalos egészségügyi adatközlés alapján Kovászna megye a nem kívánatos második helyre került Romániában a kanyarós fertőződések, megbetegedések számarányát illetően. Ezt a helyet korábban Maros megye foglalta el.
Az idén hatodik kiadásához érkező VIBE Fesztivál két olyan pályázatot is hirdetett, mely kifejezetten az erdélyi fiatal tehetségeket szólítja meg, lehetőséget nyújtva nekik az erdélyi nagyközönség előtti bemutatkozásra.
Két legyet üt egy csapásra a munkaerő-elhelyező ügynökség új platformja: összehozza a háztartási munkát elvállalókat a munkaadókkal, és kifehéríti a tevékenységet. A foglalkoztatók utalványokkal fizetnek a munkavállalóknak.
Töretlen az érdeklődés Csíkszereda városszépítő mozgalma iránt, idén még többen jelentkeztek, mint egy évvel korábban.
Idén is sor került a tavaszi erdei nagytakarításra, amelyet a Bálványos Resort most már rendhagyó módon évente megszervez a Föld Napja alkalmából.
A Szent György Napok hétfő óta zajló programja az előttünk álló hétvégén csúcsosodik. Üzembe lép a két nagyszínpad, de emellett többek között kézműves- és termelői vásár, gyermekváros, ifjúsági bázis és borudvar várja az érdeklődőket.
Amikor 2004-ben először szervezte meg a Salamon Ernő Gimnázium a hagyományőrző napját még nem túl sokan, de a 2024-es kiadáson 514-ből 505 diák és a tanáraik is népviseletben érkeztek ez alkalomból az iskolába. A körtáncot az eső ellenére is eljárták.
1 hozzászólás