
Fotó: Szíjjártó Péter/Facebook
Továbbra is folytatódni fog a határon túli magyar közösségek támogatása Erdélyben és Székelyföldön, amennyiben az emberek újra bizalmat szavaznak a kormánynak az április 3-i választáson – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Sepsiszentgyörgyön.
2022. február 14., 15:302022. február 14., 15:30
2022. február 14., 17:292022. február 14., 17:29
Magyarország külgazdasági és külügyminisztere erdélyi látogatása sepsiszentgyörgyi állomásán önkormányzati vezetőkkel egyeztetett a városházán, majd Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Antal Árpád polgármester társaságában meglátogatta a Gyöngyvirág utcai református templomot, a magyar kormányzati támogatással épülő idősek otthonát és a Sepsi OSK labdarúgóklub szintén magyarországi támogatással épített stadionját.
Szijjártó Péter rámutatott, az 1867-ig visszakeresett bejegyzések tanúsága szerint
A magyar kormány támogatásával épülő sok száz erdélyi létesítmény a magyar közösség, az identitás megőrzését szolgálja – szögezte le Szijjártó Péter. Emlékeztetett, hogy 2010 előtt az akkori magyar kormány ellenséges és lekicsinylő hozzáállást tanúsított a határon túli magyarok iránt, azután következett be a fordulópont a nemzetpolitikában, amelynek fókuszába a határon túli közösségek megerősítése és támogatása került.
A választáson való részvételnek a jogszabályi és technikai feltételei adottak, biztosított a lehetőség, hogy egyetlen szavazat se vesszen el – szögezte le a magyar diplomácia vezetője. Kifejtette, ennek érdekében mind a három, Románia területén működő magyar diplomáciai képviseleten március 19-től reggel hattól este tízig nyitva tartanak, az itt élő magyar állampolgárok személyesen leadhatják a szavazataikat.
Jöjjenek magyarországi vállalkozások Erdélybe, Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyre!
Magyarország külügyminisztere gratulált Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek az RMDSZ Románia belpolitikájában betöltött stabilizáló szerepéért. Hangsúlyozta, az RMDSZ fontos szerepet játszik Magyarország és Románia államközi kapcsolataiban, kormányzati szerepvállalása pozitív hatással van a magyar–román együttműködésre.
Fotó: Szíjjártó Péter/Facebook
A folyamatos párbeszéd fontosságát emelte ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, hangsúlyozva, hogy a Kárpát-medencében nemcsak a magyarok, hanem az itt élő népek érdekei is közösek, és most olyan időket élünk, hogy ez még inkább felerősödött.
Antal Árpád Orbán Viktor magyar miniszterelnököt idézte: a következő évek egyik legnagyobb feladata lesz, hogy a magyarországi vállalkozások annyi profitot termeljenek és vigyenek haza külföldről, mint amennyit Magyarországról kivisznek a külföldi cégek. Erről egyeztettek Szijjártó Péterrel is, akit arra kért, hogy az elmúlt években elindított folyamatot felerősítve tegyenek meg mindent, hogy
Újságírói kérdésre Magyarország külügyminisztere hangsúlyozta, ha a közösségeket gazdaságilag megerősítik, nagymértékben elősegíti a hosszú távú megmaradásukat. Ezért támogatják sok tízmilliárd forinttal a határon túli magyar közösségeket, és a magyar vállalatok határon túli beruházásait.
Az elmúlt években sokat javult, de még nem vagyunk ott, ahol szeretnénk – szögezte le a magyar–román kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter. Kifejtette, amióta az RMDSZ a bukaresti kormánykoalíció tagja, a kétoldalú kapcsolatok fontos kérdésekben gördülékenyebbé váltak. Az európai jövőt meghatározó stratégiai kérdésekben egy oldalra tudott helyezkedni a két ország, az emberek mindennapi élete szempontjából is fontos sikertörténeteket tudtak építeni, sorolta a külügyminiszter. Példaként említette a gazdasági együttműködést, hangsúlyozva, hogy
„Az itt létrejövő magyar beruházások munkahelyeket teremtenek, adóbevételt generálnak, hozzájárulnak a román gazdaság növekedéséhez, ami az itt élő magyar nemzetközösségnek is jó” – szögezte le a miniszter. Hozzátette, kiemelt fontosságúnak tartja a határkeresztező infrastruktúra további fejlesztését, és reméli, hogy a következő időszakban a két ország energiaellátásának biztonsága tekintetében is tudnak kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötni.
A magyar–román közös kormányülésre vonatkozó kérdésünkre Kelemen Hunor leszögezte, szakpolitikai oldalon gyakoriak az egyeztetések,
a gazdaság, az oktatás, a kultúra vagy a szociális tevékenységek terén. „A közös kormányülést nem szabad üres gesztussá lefokozni. Jó úton vagyunk, hogy erre belátható időn belül sor kerüljön, most mindenki a magyarországi választásokra koncentrál” – szögezte le Kelemen Hunor.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
A bukaresti ítélőtábla két bírája kedden nem tudott egyezségre jutni a kiszabandó kényszerintézkedésekről Călin Georgescu ügyében.
2 hozzászólás