
Képkocka a Moszkva tér című filmből
Fotó: Filmtett Egyesület
Friss magyar nagyjátékfilmek, nemzetközi díjakat nyert rövidek, kiváló egészestés dokumentumfilmek, közönségtalálkozók és egyéb kísérőprogramok várják a 24. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle közönségét éppen három hét múlva, október 2. és 6. között Kolozsváron és további 16 erdélyi és partiumi településen – adják hírül közleményben a szervezők.
2024. szeptember 11., 20:212024. szeptember 11., 20:21
2024. szeptember 11., 20:262024. szeptember 11., 20:26
Mint írják fesztivál központja továbbra is Kolozsváron lesz, de egy új helyszín is van: Szentegyháza. A filmeket román felirattal, a legtöbb helyszínen idén is ingyenesen vetítik. Lesz a filmek között olyan, amelynek témája és alkotócsapata erdélyi, és lesz egy rövidfilmes blokk – a Filmgalopp versenyén kívül –, amely csupa erdélyi rendező munkája.
A 24. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle nyitófilmje nagyjából egyidős a Filmtettel: a Moszkva tér 2000-ben forgott, bemutatója 2001-ben volt, restaurálása a közelmúltban zajlott.
Barátaival a címbeli Moszkván találkoznak, aztán buliról bulira járnak. A ballagást később kaotikus érettségi követi.
A vetítés után a film rendezője, Török Ferenc mesél majd a film forgatásának körülményeiről akkori és későbbi fogadtatásáról. A belépés ingyenes.
A közelmúlt magyar játékfilmjeit olyan alkotások képviselik, mint a Locarnóban három díjjal elismert Fekete pont (r. Szimler Bálint), a Velencében bemutatott Január 2. (r. Szilágyi Zsófia) – mindkettőnek a Filmtettfeszten lesz a romániai premierje –, a Junior Prima-díjas Boross Martin Nyersanyag című első nagyjátékfilmje, a Mesterjátszma című, '56-os témájú thriller, és a Fazakas-Köbli alkotópáros legújabb filmje, a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjáték szintén hazai premierként, fontosabb szerepeiben
A Romániában korábban már bemutatott, most újranézhető vagy bepótolható alkotások között is van olyan, amelynek az ősbemutatója a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon volt: a Magyarázat mindenre (r. Reisz Gábor) című filmdráma tavaly elnyerte az Orizzonti szekció fődíját. Függetlenfilmként, szűkös költségvetéssel készült, éles és bátor hangú, optimista végkicsengésű társadalomkritika.
Az Elfogy a levegő sem csupán azért figyelemre méltó, mert tavaly sikerrel szerepelt több nagy nemzetközi filmfesztiválon (torontói ősbemutatója után díjazták Varsóban, Arrasban, Thesszalonikiben és Mannheimban): rendezője, Moldovai Katalin és színészi gárdájának java része erdélyi, ráadásul egy Tordán megtörtént eset szolgál története kiindulópontjaként.
A programot három vígjáték egészíti ki: a humor (ön)iróniával és társadalomkritikával árnyalódik a Kálmán-napban (r. Hajdu Szabolcs), családi drámába van oltva a Lefkovicsék gyászolnak-ban (r. Breier Ádám) és romantikával keveredik a Cicaverzumban (r. Szeleczki Rozália).
A Filmtettfeszt helyi versenyprogramjában fiatal erdélyi alkotók mérettetnek meg egymással: a Filmgalopp szekció 12 filmje idén sapientiás és BBTE-s filmszakosok vizsgamunkáiból állt össze. A két blokkban műsorra kerülő válogatáson kívül a program egy további erdélyi rövidfilmes blokkot is magába foglal; utóbbi Lázár-Prezsmer Endre, Tompa Eszter, Benkő Claudia és Magyari Zsolt, valamint Visky Sámuel egy-egy közelmúltban készült rövidfilmjéből áll össze.
A belépés szokás szerint ingyenes a Filmtettfeszt szinte minden vetítési helyszínén.
A Filmtettfeszt 24. kiadásának teljes programja elérhetővé válik a következő hetekben a fesztivál hivatalos honlapján a filmtettfeszt.ro oldalon.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!