Tolvajos-patak (Hargitafürdő alatt)

A patak igen savas (pH=3.16), a vízben oldott alumínium koncentrációja (amely igen káros az élővilágra) 8.9 mg/L (a megengedett érték 200 ug/kg, tehát a túllépés több mint negyvenszeres), kicsit a határérték felett van az oldott bróm és nikkel, valamint sok benne a kolloidális (igen finom szemcsés) vörös vasoxid. A patak hordalékában az arzén koncentrációja 153 ug/kg (a megengedett érték 15 ug/kg, tahát a túllépés tízszeres).

Büdösfürdő (a szentimrei úti „alsó” bánya környéke)

A Nagypatak savas (pH=4.81), az alsó bánya pataka a semlegeshez közeli (pH=6.51). Az oldott alumínium koncentrációja a Nagypatakban a megengedett érték háromszorosa. A patak hordalékában a higany, a szelén és a bróm koncentrációja hatérérték feletti, az arzén mennyisége aggasztó (254 mg/kg, a határérték 15 mg/kg). Az egyik bányaiszap mintában 8.51 mg/kg higanykoncentrációt mértek, ami a megengedett érték (0.5 mg/kg) több mint tizenhatszorosa, és az arzén töménysége is a határérték feletti.

Balánbánya – központi bánya

Ennek a bezárt bányának a vize tisztítás nélkül folyik az ott még csak nagyobb patak méretű Olt folyóba. A pH szerencsére közel semleges (6.5), a vízhozam elég nagy, és szörnyen néz ki a helyszín, amint a mellékelt fotón is látszik. A szulfátion koncentrációja 1840 mg/L, ami a megengedett érték több mint hétszerese, de sokkal nagyobb gond hogy az oldott kobalt koncentrációja (166 ug/L) a megengedett érték (20 ug/L) nyolcszorosa. A nikkel töménysége határérték feletti, de szerencsére a rézé nem az.

Balánbánya – olti bánya

„Ennek a bányának a vize a várost ellátó víztározóba folyik, ezért jó ötlet volna onnan elvezetni, még ha normál esetben igen kicsi is a vízhozama, és a vizében nem találtunk határérték túllépést. A hordalékban viszont több elem koncentrációja (As, Ba, Ni, Zn) is határérték fölötti, a hordalék pedig nagyobb esőzések alkalmával felkavarodhat, és adott körülmények között akár vissza is oldódhat” – mutatott rá a kutató.

Hantz Péter csapata, puszta kíváncsiságból, megvizsgálta az Apor lányok feredőjét Bálványoson, a Gyilkostóba ömlő, olykor vörös színű Likas-patak és Vereskő-patak vizét és hordalékát, valamint a tó vizét és iszapját is. A bálványosi minta iszapjában a higany koncentrációja volt, természetes okok miatt, határérték feletti, a Gyilkostóba ömlő, olykor vörös vasoxid-kolloidot hordozó patakokban és a tó több vízmintájában a bróm, az iszapjában pedig a bróm és cink töménysége volt, szintén természetes okok miatt, picit magasabb.

A kutatásokat végző csapat köszönettel tartozik a Bálint Analitika KFT.-nek a minták ICP-MS módszerrel történő elemzéséért. Az adatok ide kattintva érhetőek el, az oldal legalján.