Székelyföldi medvekérdés: az elszállítás nem megoldás

Tusnádfürdőre napi rendszerességgel több medve is bejár, az utcákon bárhol találkozhatnak velük a helybéliek és a turisták. A nagyvadak jelentette veszély azonban terjed, hiszen az eddig szinte csak Tusnádfürdőre jellemző jelenséget egyre több településen lehet megfigyelni Hargita és Maros megyében egyaránt.

Az elmúlt években sokszor elhangzott már az a szállóigévé vált kijelentés, miszerint Tusnádfürdőn lassan nagyobb gyakorisággal tűnik fel egy-egy medve, mint más városokban egy kóbor kutya. A nagyvadak okozta probléma pedig egyre csak fokozódik a fürdővárosban, hiszen az állományszabályozó kilövési kvóta 2016-os eltörlése óta megsokszorozódott a településre bejáró egyedek száma. Ezt Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere is megerősítette, elmondása szerint

idén még a tavalyi évhez képest is jóval több nagyvad fordul meg napi szinten a város utcáin, közöttük több bocsos anyamedve is.

Hozzátette: ez a helybéliek életében mindennapos problémát jelent, és noha azt lehetne mondani, hogy már hozzászoktak a jelenséghez, továbbra is félnek a medvékkel való találkozástól.

Arra is kitért, hogy ezek a medvék annyira megszokták már ezt a „szocializált” életformát, hogy sohasem fognak felhagyni vele, ezért az elszállításuk is értelmetlen, hiszen akkor más településeken okoznának gondot. Így

csakis a kilövés jelenthet megoldást a polgármester szerint: nem arról van szó, hogy az összeset el kell távolítani az állományból, de szerinte mindenképp csökkenteni kellene a számukat.

Csíkpálfalván is rendszeresen problémákat okozott az elmúlt időszakban egy fiatal medve. A hároméves egyed egy ideje minden éjszaka bejár a településre, ahol szárnyasokat, bárányokat és nyulakat pusztított el, illetve számos méhkaptárt is összetört. A településen eluralkodott a pánik, ezért az illetékes vadásztársaság úgy döntött, jóváhagyást kér a nagyvad kilövésére. Hadnagy Lehel, a Szilos Vadászegyesület vezetője (amelynek az ügykezelésébe tartoznak a csíkpálfalvi területek) érdeklődésünkre elmondta, pénteken adták le a nagyvad kilövésre vonatkozó igénylési kérelmet, most már a környezetvédelmi minisztériumon múlik, milyen gyorsan bírálja el azt. A medve azonban a hétvégén is gondokat okozott, több udvarra betört, sőt már a szomszédos Csobotfalván is járt, ott is kaptárokat borított fel.

A medvék elszaporodása és viselkedésük megváltozása egyébként nem csak Csíkszéken, hanem egész Székelyföldön és országos szinten is gondokat okoz. Hadnagy Lehel szerint a probléma gyökerét a kilövési kvóták 2016-os eltörlése képezi, amely bevezetésekor arra hivatkozott a minisztérium, hogy rosszak az állománybecsléshez használt módszerek, ezért nem lehet tudni, pontosan hány medve él az országban.

„Az lett volna a logikus, hogy jöjjenek egy másik javaslattal, és ne egy olyan drasztikus megoldást alkalmazzanak, hogy egyik napról a másikra leállítják az állományszabályozást. Ha már rossznak ítélték a módszertant, azt kellett volna mondaniuk, hogy abban az évben jobb híján még a régi szerint járunk el, időközben pedig kidolgoznak egy újat, és visszakerül minden a megszokott kerékvágásba. Ez azonban azóta sem történt meg. Tavaly kidolgoztak ugyan egy akciótervet, amelyben konkrét lépések szerepelnek arra vonatkozóan, hogy mit kellene tenni a medvekérdés rendezése érdekében, de mégsem történt semmi. Patthelyzet alakult ki, az állományt nem lehet szabályozni, csak akkor lehet beavatkozni, ha már megtörténik a kár” – nehezményezte a szakember.

Hadnagy Lehel szerint szemmel látható, hogy megnövekedett az állomány, hiszen egyre több a kár, egyre több medve jár be a településekre. Eddig voltak olyan domb- vagy síkvidéki területek, ahol medvét sohasem láttak, most azonban már ezeken a területeken is megjelentek. Olyan sem fordult elő korábban soha, hogy városban kelljen kilőni egy medvét, tavaly azonban erre is sor került Csíkszeredában. Mindez azt jelenti Hadnagy szerint, hogy látványosan nő a medvék száma.

„A hegyvidéki élőhelyeik megteltek, emiatt a kisebb, gyengébb egyedek vándorlásra kényszerülnek, és olyan helyeket kell keresniük, ahol nyugalomban tudnak élni. Ez nagyrészt lakott területeket jelent, ahol könnyebben juthatnak élelemhez. Mindez azonban már egy nagyon veszélyes állapot több szempontból is. Egyrészt károkat okoznak a gazdaságokban, veszélyeztetik a lakosságot, másrészt a medveállomány minősége is romlik” – emelte ki.

Magyarázatként azt is elmondta, hogy

azok az új-generációs medvebocsok, amelyeknek az anyja bejárt például Tusnádfürdőre kukázni, és magával vitte a kicsiket is, már ezt tanulták meg, ez természetes számukra. Így két év múlva, mikor az anyamedve elűzi őket magától, vissza fognak járni. Még egy évre rá pedig, amikor saját bocsaik lesznek, ugyanúgy beviszik őket a lakott területre.

„Ha nem lesz előrelépés, ez a probléma csak fokozódni fog, ezért sürgősen változásra lenne szükség. A döntés a környezetvédelmi minisztérium kezében van, és nagy szükség lenne már valamilyen lépésre, amely feloldaná ezt a patthelyzetet. Lassan vissza kellene vezetni az állományszabályozási kvótát, ehhez pedig gyorsan ki kellene dolgozni egy eredményes módszert a medvepopuláció felmérésére” – zárta Hadnagy.

Bár sokan azt hiszik, Hargita megye sajátossága a medveprobléma, valójában

Maros megye nagy részén, de még a 130 ezres lakosságú Marosvásárhelyen is egyre gyakrabban téma a medve és a vele való találkozás.

A marosi megyeszékhelyen a Somostetőn gyakori vendég a nagyvad, sokan már nem mernek az erdőszéli futópályán edzeni kora hajnalban vagy szürkület után, de múlt héten az Egyesülés negyedbeli Szabadi úton lehetett medvével találkozni.

A környékbeli településeken is sok a medve: Koronka szélében rendszeresen pusztítják az állatokat, múlt héten pedig a Marosszentgyörgyhöz tartozó Csejden jelezték medve jelenlétét, de a községhez tartozó Tófalván is arra panaszkodnak a lakók, hogy sötétedés után még a saját udvarukon sem érzik biztonságban magukat. Maros megye többi részén is hasonló a helyzet: Székely-Béres Szilárd, a Cervus Vadásztársaság igazgatója szerint nagy a baj, szinte nem lehet már sétálni menni a természetbe, mert mindenhol medvékkel találkozhat az ember.

– mutatott rá a vadgazda. Az Erdőszentgyörgyöt, Bözödöt, Hármasfalut, Makfalva egy részét, Ravát és Cséjét magába foglaló 14 ezer hektáros területen Székely-Béres Szilárd elmondása szerint 58 a becsült medveállomány, pedig az optimális mindössze nyolc lenne. Ha ennyi medve lenne, akkor tudnának az állatok a saját területükön annyi élelmet találni, hogy ne kelljen lakott területen pótolni. Így a medvével való találkozások és a vadkárok is nagyon gyakoriak, a medve ugyanis mindennel táplálkozik: van, amikor a juhokat viszi el, máskor a termést dézsmálja meg. Az igazgató szerint

csak ezután jön a kukoricatermés időszaka, és azzal a medvetámadások ideje is.

A nagyvad közeledésének másik oka ugyanakkor az, hogy a medve alkalmazkodó természetű állat, nem zavarja az emberi jelenlét: egy idő után megszokja, s nyugodtan él az ember közelében is. „A probléma óriási, amit véleményem szerint csak állományszabályozással lehetne megoldani. Először is le kéne venni a védett listáról, hiszen ha valami ennyire elszaporodik, akkor már nem kell védeni. A legrosszabb az egészben az, hogy nem úgy tűnik, mintha a közeljövőben megoldódna ez a kérdés” – nehezményezte a szakember.

140 medve kilövését engedélyezte a környezetvédelmi miniszter

140 egyed kilövését engedélyezte a beavatkozási kvóta keretében a környezetvédelmi miniszter, mert egyre több medvetámadás történik – közölte hétfőn Graţiela Gavrilescu. Hozzátette, utasította a környezetőrséget, hogy bírságolja meg azokat, akik törvénytelenül etetik a medvéket.