Székelyföldi medvekérdés: az elszállítás nem megoldás

Hozzátette: ez a helybéliek életében mindennapos problémát jelent, és noha azt lehetne mondani, hogy már hozzászoktak a jelenséghez, továbbra is félnek a medvékkel való találkozástól.

Arra is kitért, hogy ezek a medvék annyira megszokták már ezt a „szocializált” életformát, hogy sohasem fognak felhagyni vele, ezért az elszállításuk is értelmetlen, hiszen akkor más településeken okoznának gondot. Így

Patthelyzet alakult ki

Csíkpálfalván is rendszeresen problémákat okozott az elmúlt időszakban egy fiatal medve. A hároméves egyed egy ideje minden éjszaka bejár a településre, ahol szárnyasokat, bárányokat és nyulakat pusztított el, illetve számos méhkaptárt is összetört. A településen eluralkodott a pánik, ezért az illetékes vadásztársaság úgy döntött, jóváhagyást kér a nagyvad kilövésére. Hadnagy Lehel, a Szilos Vadászegyesület vezetője (amelynek az ügykezelésébe tartoznak a csíkpálfalvi területek) érdeklődésünkre elmondta, pénteken adták le a nagyvad kilövésre vonatkozó igénylési kérelmet, most már a környezetvédelmi minisztériumon múlik, milyen gyorsan bírálja el azt. A medve azonban a hétvégén is gondokat okozott, több udvarra betört, sőt már a szomszédos Csobotfalván is járt, ott is kaptárokat borított fel.

A marosi megyeszékhelyen a Somostetőn gyakori vendég a nagyvad, sokan már nem mernek az erdőszéli futópályán edzeni kora hajnalban vagy szürkület után, de múlt héten az Egyesülés negyedbeli Szabadi úton lehetett medvével találkozni.

A környékbeli településeken is sok a medve: Koronka szélében rendszeresen pusztítják az állatokat, múlt héten pedig a Marosszentgyörgyhöz tartozó Csejden jelezték medve jelenlétét, de a községhez tartozó Tófalván is arra panaszkodnak a lakók, hogy sötétedés után még a saját udvarukon sem érzik biztonságban magukat. Maros megye többi részén is hasonló a helyzet: Székely-Béres Szilárd, a Cervus Vadásztársaság igazgatója szerint nagy a baj, szinte nem lehet már sétálni menni a természetbe, mert mindenhol medvékkel találkozhat az ember.

– mutatott rá a vadgazda. Az Erdőszentgyörgyöt, Bözödöt, Hármasfalut, Makfalva egy részét, Ravát és Cséjét magába foglaló 14 ezer hektáros területen Székely-Béres Szilárd elmondása szerint 58 a becsült medveállomány, pedig az optimális mindössze nyolc lenne. Ha ennyi medve lenne, akkor tudnának az állatok a saját területükön annyi élelmet találni, hogy ne kelljen lakott területen pótolni. Így a medvével való találkozások és a vadkárok is nagyon gyakoriak, a medve ugyanis mindennel táplálkozik: van, amikor a juhokat viszi el, máskor a termést dézsmálja meg. Az igazgató szerint

A nagyvad közeledésének másik oka ugyanakkor az, hogy a medve alkalmazkodó természetű állat, nem zavarja az emberi jelenlét: egy idő után megszokja, s nyugodtan él az ember közelében is. „A probléma óriási, amit véleményem szerint csak állományszabályozással lehetne megoldani. Először is le kéne venni a védett listáról, hiszen ha valami ennyire elszaporodik, akkor már nem kell védeni. A legrosszabb az egészben az, hogy nem úgy tűnik, mintha a közeljövőben megoldódna ez a kérdés” – nehezményezte a szakember.