Fotó: Iochom Zsolt
Pénteken egész napos szakmai konferencián értekeztek Székelyföld gazdasági lehetőségeiről a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége (SZVESZ) által szervezett gazdasági konferencia résztvevői Csíksomlyón.
2011. május 20., 23:112011. május 20., 23:11
2011. május 22., 12:452011. május 22., 12:45
A Székelyföld gazdasági lehetőségei az Európai Unióban nevet viselő konferencia hivatalos megnyitóját követően elsőként Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott előadást A magyar gazdaság válságok után címmel. „A rendszerelmélet szerint egy komplex társadalmi rendszer akkor van válságban, ha a benne felmerülő kérdések, konfliktusok száma és intenzitása tartósan meghaladja az arra adható kielégítő válaszok számát és intenzitását” – definiálta a válság fogalmát az előadó. A válságból való kilábalás patrióta gazdaságpolitikával lehetséges – fogalmazott Vereczkey Zoltán, több ilyen intézkedést is felsorolva: export-ösztönzés; a hazai vásárlóerő növelése; munkahelyek teremtése; a fekete gazdaság visszaszorítása; hatékony fellépés a gazdasági korrupció ellen; a magyar áru védelme.
Vereczkey Zoltán
Ezt követően Szakáli István Loránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei gazdasági térségért felelős főosztályának vezetője a Kárpát-medencei gazdasági stratégiát ismertette. Előadásában érintette az Új Széchenyi-tervet, bemutatva a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztő Övezet alprogramát. Fejlesztési javaslatként fogalmazta meg a mikrohitel program kiterjesztését és megerősítését, a határokon átnyuló klaszter, beszállítói együttműködés támogatását a Kárpát-medencében.
Szakáli István Loránd
Előadása végén székelyföldi javaslatokat is megfogalmazott: helyi szintű összefogás támogatása, itt említette a helyi termékek és a helyi elszámolási rendszerek fontosságát; a turizmusfejlesztést; felvetette az Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozásának ötletét; célirányos vállalkozói fórumok szervezését; valamint szak- és felnőttképzési kataszter összeállítását szorgalmazta.
Az RMDSZ gazdasági és fejlesztéspolitikai szakértői
Hogyan tovább, székelyföldi gazdaság? – erre a kérdésre kereste a választ Csutak István, Gyerkó László és Korodi Attila, az RMDSZ gazdasági, fejlesztéspolitikai szakértői. Csutak István nem szépítette a dolgokat: „Romániában a tömbmagyarok által benépesített megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagjövedelem. A népesség nagy ütemben fogy – az elöregedés, a születések csökkenése és a migráció miatt. Nem több mint tíz éven belül a munkaképes lakosok száma és aránya szignifikáns mértékben csökken!” – hívta fel a figyelmet Csutak.
Gyerkó László szenátor azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a vállalkozói szféra és a politikum között a rendszeres párbeszéd. A székelyföldi helyzetről, ennek fejlesztési lehetőségeiről kifejtette, hogy csak akkor beszélhetünk Székelyföldről, ha maga mint régió megállja a helyét az Európai Unióban. „Hogy a régiók versenyében az elsők között legyünk, mindannyiunknak tennünk kell ennek érdekében” – mondta Gyerkó, megjegyezve, hogy a verseny célja a jobb életminőség kialakítása. Előadásában ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy Székelyföld jelenleg nem egy vállalkozóbarát környezet, emiatt elég nehezen jönnek ide a vállalkozók. Ennek elsődleges okát az autópálya, az infrastruktúra hiányában látja.
Korodi Attila
„Ha a közpénz nem segít hozzá finanszírozással és vállalkozói ösztönzéssel, akkor nem lehetséges a válságból kitörni!” – véli Korodi Attila. Az az általános jellemző, hogy csak klaszterekben, szövetségekben lehet eredményeket elérni, kevés az egyéni sikertörténet. Korodi arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy ha nem teremtjük meg az infrastruktúrát városaink és falvaink között, akkor elszegényítjük és gyengítjük városaink húzóerejét. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy Csíkszereda és a legtöbb székelyföldi város – ez alól Marosvásárhely talán kivétel – a vidékből táplálkozik” – jegyezte meg Korodi Attila.
Az előadások sorát Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára folytatta. Bevezetőjében a kamarai rendszer múltját vázolta, megjegyezve, hogy az hosszú múltra tekint vissza Európában és Magyarországon egyaránt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tavaly ünnepelte fennállásának 160. évét – tudtuk meg az előadótól. Mondandójában kitért a „Szegedi Folyamatra”, annak továbbfejlesztésére a Duna Stratégia keretein belül, valamint a szakképzési rendszerek összehangolásáról, Szakképzési Klaszter létrehozásáról értekezett.
Jakabos Janka
László János, Jakabos Janka és Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági szakbizottságának vezetői a belföldi és a külföldi finanszírozási lehetőségekről tartottak előadást. A Mikó Imre-tervet az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programjaként Jakabos Janka ismertette. „Az erdélyi magyarság mint közösség a jelenlegi gazdasági struktúrában rejlő lehetőségeket sem használja ki eléggé, nem lép fel hatékonyan a gazdaság területén, és nem rendelkezik vízióval a saját és a közössége tagjainak jobblétéről” – hangzott el Jakabos Janka előadásában. A Mikó Imre-terv arra hivatott, hogy összefoglalja azokat a lehetőségeket és kitörési pontokat, amelyek mentén az erdélyi magyar közösség által lakott három nagy térség – Székelyföld, Közép-Erdély és Partium – gazdasági megerősödését szolgálja. Ilyen kitörési pontként említette az erdő- és vadgazdálkodást, az agráriumot és az élelmiszeripart, a turizmust és a vendéglátást, valamint a megújuló energiát és a kereskedelmi integrációt.
Moldován József
Ugyancsak érdekes előadásnak bizonyult Moldován József, a Román Távközlési és Információs Társadalom Minisztréium államtitkárának előadása, aki a Székelyföld és az információs társadalom kérdéskörével foglalkozott. „Románia még mindig elmarad az információs társadalom kialakulásához vezető úton, egyike a legelmaradottabb piacoknak a szélessávú internetszolgáltatás kereskedelem szempontjából” – mondta Moldován. Előadása második felében a minisztérium cselekvési területeit ismertette: beszélt az e-kormányzás, az e-kereskedelem és az e-oktatás fejlesztéséről, valamint a tudásalapú társadalom fontosságáról. „A Nemzeti eRománia Stratégia kezdeményezte a 2011-es év végéig háromszáz közszolgáltatás elektronikussá tételét, valamint a közigazgatásban a teljes digitalizálás kialakítását, hogy az közvetlenül és korlátlanul elérhetővé váljon a polgárok és a vállalkozók számára” – jegyezte meg az államtitkár.
Az előadások sorát Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület vezetője zárta. „Az Élő Erdély Egyesület Erdély fejlesztéséért tevékenykedő egyének közössége. Tagjaink Erdély különböző területein élnek, különböző szakmában dolgoznak, ami közös bennünk, hogy foglalkoztat Erdély múltja, jelene és jövője” – mutatta be az egyesületet Boda Szabolcs. Az egyesület fő célja Erdély kulturális, természeti és humán erőforrásainak feltérképezése, népszerűsítése és hatékony hasznosítása – hangzott el.
Délután szekcióülésekkel folytatódott a rendezvény, külön-külön találkoztak az élelmiszeripari, turisztikai, illetve erdő-, vadgazdálkodási és faipari szakemberek.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!