
Antal Lóránt szenátor (középen) az iparosítás híve
Fotó: Bodor Tünde
Noha belülről nézve a székelyföldi gazdaság nem bríllírozik, és a székelyek nagy többségének életszínvonala nem ad okot túlzott optimizmusra, az, amit Miklós Zoltán képviselő és Antal Lóránt szenátor beszélgetéséből e témában kiszűrtűnk a hétvégén lezajlott Tabakó fesztiválon, mérsékelt derűlátásra ad okot. Ám nagyon kitartónak kell lennünk, mert csak hosszútávon változhat jobbra a helyzet.
2023. szeptember 05., 19:382023. szeptember 05., 19:38
2023. szeptember 05., 20:012023. szeptember 05., 20:01
Épülő gazdasági erőtér: Székelyföld hova tovább? címmel szerepelt a Nappali üzem programjában a két RMDSZ-politikus beszélgetése, amelyet Székely Balázs moderált. Antal Lóránt a szenátus gazdasági bizottságának tagjaként, a szenátus energetikai és altalajkincsek kitermelésével foglalkozó bizottságának elnökeként, Miklós Zoltán pedig közgazdászként a képviselőház gazdasági bizottságában szerzett rálátást a témára. A párbeszéd szereplői
Antal Lóránt székelyudvarhelyiként értékelte, hogy a rendszerváltozás után ott nem árusították ki ócskavasnak, hanem privatizálták a nagyvállalatokat, így az iparváros tovább fejlődhetett és most is jelentős magánvállalkozások működnek, különösen a fémipari ágazatban. Ezt tükrözik a számok is,
és romániai, sőt világszínvonalon is jelentős – bár nem eléggé mediatizált – cégek is működnek a városban, ezt a cernavodai erőműnek szállító vagy a Sydney-i olimpiai stadion fémszerkezeteit gyártó vállalkozásokkal példázta.
Mint mondta, ő az iparosítás híve, bár Székelyföld nem igazán alkalmas arra, hogy ezt nagyüzemi méretekben valósítsák meg, de fontos lenne, hogy 10–20 alkalmazottat foglalkoztató, kézzelfogható terméket előállító cégek működjenek a térségben.
Ahhoz, hogy egy régió vagy város gazdasági versenyképességét mérhetővé tegyék, megbízható paraméterek is kellenek, ezek viszont a romániai rendszer miatt erősen torzítanak a Székelyföld tekintetében – taglalta Miklós Zoltán. A papíron helyben megvalósított bruttó nemzeti összterméknél (GDP-nél) reálisan sokkal nagyobb lehet az érték, hiszen a bukaresti székhelyű, de más megyében bejegyzett munkaponttal rendelkező cégek, többek között a jól adózó, nagy forgalmat megvalósító multik bevétele a bukaresti statisztikákban jelenik meg, és ugyanez a helyzet a foglalkoztatottságot vagy az átlagjövedelmet mutató számokkal is.
A sepsiszentgyörgyi Miklós Zoltán Háromszék gazdaságának látleletét nyújtotta: a múltban erőltetett iparosítás eredményeképpen és az akkori nagyvállalatok megszűnésével nehéz helyzetbe került több település.
– mondta, annál is inkább, hogy a rendszerváltás után virágzó könnyűipar, amit több nadrággyár képviselt a környéken, most már leépülni látszik: a megnövekedett minimálbérek már nem teszik kifizetődővé, hiszen
Annak ellenére tehát, hogy „nagyon sokat kell tenni a régió versenyképességéért”, Miklós határozottan cáfolta, hogy Háromszék ne tudna akár autonóm gazdaságként működni.
A sepsiszentgyörgyi ipari park, amelynek Miklós Zoltán sokáig vezetője volt, azért jött létre, hogy nagyobb fizetéseket nyújtó vállalkozások települjenek meg benne, hangzott el. Bár jelenlegi 32 hektáros területe már jórészt foglalt, és azt 80 hektárosra szeretnék növelni, egyelőre még sok dolog van azzal, hogy vonzó legyen az infrastruktúra, amelyet kínálni tud.
Miklós Zoltán (balról): minél nagyobb feldolgozottságú termékeket kell előállítani
Fotó: Bodor Tünde
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat ugyan többféle formában is kedvezményeket nyújt az itt megtelepedett cégeknek (nem kell ingatlanadót fizessenek, de minimis támogatást kapnak) és épül a terelőút, a kibővített ipari park megfelelő közművesítése, energetikai ellátásának biztosítása egy hosszú, idő- és pénzigényes feladat, és nemcsak az önkormányzaton múlik, hanem a villamos és gázenergiát szolgáltató, elosztó cégeken is. De ez az elsődleges cél, mert
A befektetőknek a legfontosabb az áruk szabad forgalma, ami adott, ezt követően azonban a leginkább az infrastrukturális adottságok számítanak, ebben is az energiával való ellátottság, a fontossági sorrendben csak ezután következik a jó úthálózat – magyarázta Antal Lóránt. Csak ha ezek megvannak, akkor lehet nagy léptékben gondolkodni.
Székelyudvarhelyen már nincs szabad hely, ahol új cég telepedhetne meg, de a városon kívül, a környező falvakban nem lehet terjeszkedni, mert nincs energetikai struktúra. „Ez viszont az elosztó vállalatok sara, mert nekik a profit az elsődleges szempontjuk és azt nézik, egy km villamosenergia-vonal építéséhez lesz-e annyi fogyasztó, amennyivel megtérül a befektetés. No meg számukra nem a háztartások jelentik a jó fogyasztókat...
Nehéz helyzetben vagyunk, mert számos kérdést kell megoldanunk egy mandátum alatt, amit elmulasztottak az előző időszakban: a gáz- és villanyhálózatot meg kell erősíteni. Emellett pedig egy
– állította Antal Lóránt. Erről egy amerikai útja során is meggyőzte tárgyalópartnere, mondván, „jöjjenek, győzzenek meg, miért érdemes befektetni, milyen kedvezményeket adnak, hogy pont Romániába fektessenek be az amerikaiak”.
A Székelyföldön pedig éppúgy képesek kell legyünk arra, hogy meghatározzuk lehetőségeinket, előnyeinket és egy vonzó csomaggal házaljunk – summázott Antal, azt is célként határozva meg, hogy „legyen bátorságunk túltekinteni Budapesten, Európa felé, mert vannak olyan tevékenységi körök, amelyek nem a magyarországi vállalkozók erősségei”.
Miklós Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy
Országos szinten pedig a bruttó össztermék tekintetében Székelyföld az erős középmezőnyben van, a 25–26. helyen, erősítette meg a régió gazdasági potenciáljára vonatkozó pozitív nézetet.
„Szükséges lenne viszont, hogy a magasabb versenyképességet jelentő ágazatokra koncentráljunk, magas feldolgozottságú termékeket értékesítsünk” – jelentette ki a képviselő. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD-hez) és a schengeni övezethez való csatlakozás és az infrastruktúraépítés is kötelező.
Újra fel kell találnunk önmagunkat! – mondta Antal Lóránt. Az RMKT 2017-ben végzett egy alapos kutatást Székelyföldön, beazonosította minden régió, város erősségét, és kitűnt, Székelyudvarhely a fémipar fellegvára.
„Nem a mezőgazdaságot kell fejleszteni ott, ahol a fémipar az erős, meg kell nézni, hogy ami gyengébb, azt hogyan tudjuk éltetni vagy integrálni az erősségeinkbe” – fogalmazta meg a tennivalókat a Tabakó meghívottja.
Országszerte károkat okozott az éjszakai szélvihar: huszonnégy megye nyolcvanegy településén riasztották a tűzoltókat, miután fákat és villanyoszlopokat döntött ki az erős szél, épületeket rongált meg.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben kijelentette, Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
2027 végén megszűnik a Romániában is elérhető SkyShowtime streamingplatform. A több mint húsz országban működő szolgáltatás bezárásáról szerdán tájékoztatták az alkalmazottakat – számolt be a The Hollywood Reporter.
Kidőlt fák miatt teljesen lezárták a Parajd és Gyergyószentmiklós közötti 13B jelzésű országutat, a viharos szél több Hargita megyei útszakaszon is gondokat okoz. A Bucsinon délelőtt tíz óráig próbálják felszabadítani az utat.
Befejeződtek a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtér kifutópályájának felújítási munkálatai, így november 22-én, vasárnap 19 órától újraindulhat a légi forgalom.
Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.
A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.
Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.
szóljon hozzá!