Székelyföld gazdasági fejlődéséhez a recept: újra fel kell találnunk magunkat és jól reklámozni!

Székelyföld gazdasági fejlődéséhez a recept: újra fel kell találnunk magunkat és jól reklámozni!

Antal Lóránt szenátor (középen) az iparosítás híve

Fotó: Bodor Tünde

Noha belülről nézve a székelyföldi gazdaság nem bríllírozik, és a székelyek nagy többségének életszínvonala nem ad okot túlzott optimizmusra, az, amit Miklós Zoltán képviselő és Antal Lóránt szenátor beszélgetéséből e témában kiszűrtűnk a hétvégén lezajlott Tabakó fesztiválon, mérsékelt derűlátásra ad okot. Ám nagyon kitartónak kell lennünk, mert csak hosszútávon változhat jobbra a helyzet.

Bodor Tünde

2023. szeptember 05., 19:382023. szeptember 05., 19:38

2023. szeptember 05., 20:012023. szeptember 05., 20:01

Épülő gazdasági erőtér: Székelyföld hova tovább? címmel szerepelt a Nappali üzem programjában a két RMDSZ-politikus beszélgetése, amelyet Székely Balázs moderált. Antal Lóránt a szenátus gazdasági bizottságának tagjaként, a szenátus energetikai és altalajkincsek kitermelésével foglalkozó bizottságának elnökeként, Miklós Zoltán pedig közgazdászként a képviselőház gazdasági bizottságában szerzett rálátást a témára. A párbeszéd szereplői

a múlt-jelen-jövő síkjaiban vették górcső alá a székelyföldi gazdaságot.

Antal Lóránt székelyudvarhelyiként értékelte, hogy a rendszerváltozás után ott nem árusították ki ócskavasnak, hanem privatizálták a nagyvállalatokat, így az iparváros tovább fejlődhetett és most is jelentős magánvállalkozások működnek, különösen a fémipari ágazatban. Ezt tükrözik a számok is,

a Hargita megyei cégek teljes árbevételét jelentő 1,3 milliárd lej 70 százalékát az udvarhelyiek mutatták fel,

és romániai, sőt világszínvonalon is jelentős – bár nem eléggé mediatizált – cégek is működnek a városban, ezt a cernavodai erőműnek szállító vagy a Sydney-i olimpiai stadion fémszerkezeteit gyártó vállalkozásokkal példázta.

Mint mondta, ő az iparosítás híve, bár Székelyföld nem igazán alkalmas arra, hogy ezt nagyüzemi méretekben valósítsák meg, de fontos lenne, hogy 10–20 alkalmazottat foglalkoztató, kézzelfogható terméket előállító cégek működjenek a térségben.

Ahhoz, hogy egy régió vagy város gazdasági versenyképességét mérhetővé tegyék, megbízható paraméterek is kellenek, ezek viszont a romániai rendszer miatt erősen torzítanak a Székelyföld tekintetében – taglalta Miklós Zoltán. A papíron helyben megvalósított bruttó nemzeti összterméknél (GDP-nél) reálisan sokkal nagyobb lehet az érték, hiszen a bukaresti székhelyű, de más megyében bejegyzett munkaponttal rendelkező cégek, többek között a jól adózó, nagy forgalmat megvalósító multik bevétele a bukaresti statisztikákban jelenik meg, és ugyanez a helyzet a foglalkoztatottságot vagy az átlagjövedelmet mutató számokkal is.

A sepsiszentgyörgyi Miklós Zoltán Háromszék gazdaságának látleletét nyújtotta: a múltban erőltetett iparosítás eredményeképpen és az akkori nagyvállalatok megszűnésével nehéz helyzetbe került több település.

Nehéz újragombolni a kabátot

– mondta, annál is inkább, hogy a rendszerváltás után virágzó könnyűipar, amit több nadrággyár képviselt a környéken, most már leépülni látszik: a megnövekedett minimálbérek már nem teszik kifizetődővé, hiszen

eddig is csak az olcsó munkaerő miatt érte meg a lohn-rendszerben dolgoztató befektetőknek Háromszékre települni.

Annak ellenére tehát, hogy „nagyon sokat kell tenni a régió versenyképességéért”, Miklós határozottan cáfolta, hogy Háromszék ne tudna akár autonóm gazdaságként működni.

Infrastruktúrát kell építeni!

A sepsiszentgyörgyi ipari park, amelynek Miklós Zoltán sokáig vezetője volt, azért jött létre, hogy nagyobb fizetéseket nyújtó vállalkozások települjenek meg benne, hangzott el. Bár jelenlegi 32 hektáros területe már jórészt foglalt, és azt 80 hektárosra szeretnék növelni, egyelőre még sok dolog van azzal, hogy vonzó legyen az infrastruktúra, amelyet kínálni tud.

Galéria

Miklós Zoltán (balról): minél nagyobb feldolgozottságú termékeket kell előállítani

Fotó: Bodor Tünde

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat ugyan többféle formában is kedvezményeket nyújt az itt megtelepedett cégeknek (nem kell ingatlanadót fizessenek, de minimis támogatást kapnak) és épül a terelőút, a kibővített ipari park megfelelő közművesítése, energetikai ellátásának biztosítása egy hosszú, idő- és pénzigényes feladat, és nemcsak az önkormányzaton múlik, hanem a villamos és gázenergiát szolgáltató, elosztó cégeken is. De ez az elsődleges cél, mert

a tőke odamegy, ahol infrastruktúra van.

A befektetőknek a legfontosabb az áruk szabad forgalma, ami adott, ezt követően azonban a leginkább az infrastrukturális adottságok számítanak, ebben is az energiával való ellátottság, a fontossági sorrendben csak ezután következik a jó úthálózat – magyarázta Antal Lóránt. Csak ha ezek megvannak, akkor lehet nagy léptékben gondolkodni.

Az elektromos és gázhálózatokkal rosszul állunk

Székelyudvarhelyen már nincs szabad hely, ahol új cég telepedhetne meg, de a városon kívül, a környező falvakban nem lehet terjeszkedni, mert nincs energetikai struktúra. „Ez viszont az elosztó vállalatok sara, mert nekik a profit az elsődleges szempontjuk és azt nézik, egy km villamosenergia-vonal építéséhez lesz-e annyi fogyasztó, amennyivel megtérül a befektetés. No meg számukra nem a háztartások jelentik a jó fogyasztókat...

Nehéz helyzetben vagyunk, mert számos kérdést kell megoldanunk egy mandátum alatt, amit elmulasztottak az előző időszakban: a gáz- és villanyhálózatot meg kell erősíteni. Emellett pedig egy

Idézet
régióimázst kell összeállítani, és lobbizni kell a befektetők bevonzása, meggyőzése végett”

– állította Antal Lóránt. Erről egy amerikai útja során is meggyőzte tárgyalópartnere, mondván, „jöjjenek, győzzenek meg, miért érdemes befektetni, milyen kedvezményeket adnak, hogy pont Romániába fektessenek be az amerikaiak”.

A Székelyföldön pedig éppúgy képesek kell legyünk arra, hogy meghatározzuk lehetőségeinket, előnyeinket és egy vonzó csomaggal házaljunk – summázott Antal, azt is célként határozva meg, hogy „legyen bátorságunk túltekinteni Budapesten, Európa felé, mert vannak olyan tevékenységi körök, amelyek nem a magyarországi vállalkozók erősségei”.

Miklós Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy

az 1990-es szinthez képest, amikor is a romániai GDP az uniós átlag negyede volt, most pedig már 70 százaléka, 2030-ra el kell érni a 90 százalékot.

Országos szinten pedig a bruttó össztermék tekintetében Székelyföld az erős középmezőnyben van, a 25–26. helyen, erősítette meg a régió gazdasági potenciáljára vonatkozó pozitív nézetet.

„Szükséges lenne viszont, hogy a magasabb versenyképességet jelentő ágazatokra koncentráljunk, magas feldolgozottságú termékeket értékesítsünk” – jelentette ki a képviselő. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD-hez) és a schengeni övezethez való csatlakozás és az infrastruktúraépítés is kötelező.

Újra fel kell találnunk önmagunkat! – mondta Antal Lóránt. Az RMKT 2017-ben végzett egy alapos kutatást Székelyföldön, beazonosította minden régió, város erősségét, és kitűnt, Székelyudvarhely a fémipar fellegvára.

„Nem a mezőgazdaságot kell fejleszteni ott, ahol a fémipar az erős, meg kell nézni, hogy ami gyengébb, azt hogyan tudjuk éltetni vagy integrálni az erősségeinkbe” – fogalmazta meg a tennivalókat a Tabakó meghívottja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 23., csütörtök

Egyszer ennek is vége lesz: akadozó közlekedés Székelyudvarhely ki- és bejáratainál

Kikerekedett az autósok szeme kedden reggel, amikor Szejkefürdőnél, a Székelyudvarhely felé vezető egyetlen, korlátozásoktól mentes útvonalon is dugó alakult ki. Utánajártunk, hogy még milyen forgalomkorlátozásokra kell számítani.

Egyszer ennek is vége lesz: akadozó közlekedés Székelyudvarhely ki- és bejáratainál
2024. május 23., csütörtök

Ömlik az uniós pénz a marosvásárhelyi reptérbe

Háromszázan dolgoznak a marosvásárhelyi Transilvania Nemzetközi Repülőtér új utastermináljának építésén, amely előreláthatóan augusztusra készül el. Az infrastrukturális beruházások egyik fontos célja a repülőjáratok számának növelése.

Ömlik az uniós pénz a marosvásárhelyi reptérbe
2024. május 23., csütörtök

Jó nyomon jártak: megtalálták a lopott áru egy részét

Három Fehér megyei gyanúsítottnál tartottak házkutatást a marosludasi ügyészség és rendőrség munkatársai: őrizetbe vettek két nőt, akiket Maros megyében elkövetett bolti lopásokkal gyanúsítanak.

Jó nyomon jártak: megtalálták a lopott áru egy részét
2024. május 23., csütörtök

Elkezdődött a 3. SepsiBook

Szavak nélkül mesélnek, nyelvi korlátokat küzdenek le a harmadik SepsiBook megnyitóját megelőző könyvkiállításon bemutatott Csupa-kép könyvek, amelyekben ugyan háttérbe szorul a szöveg, de kibontakozik a képzelet.

Elkezdődött a 3. SepsiBook
Elkezdődött a 3. SepsiBook
2024. május 23., csütörtök

Elkezdődött a 3. SepsiBook

2024. május 23., csütörtök

Hargita Megyéért Díjat kapott Burus-Siklódi Botond

Hargita Megyéért Díjjal tüntették ki Burus-Siklódi Botondot, a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnökét, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza korábbi vezetőjét a megyei önkormányzat csütörtöki dísztanácsülésén.

Hargita Megyéért Díjat kapott Burus-Siklódi Botond
2024. május 23., csütörtök

Utolsó rendes tanácsülését tartotta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a választások előtt

Régebbi projekteket vettek elő újra a gyergyószentmiklósi képviselő-testület májusi rendes ülésén csütörtökön: például a Csiky-kert fejlesztését, vagy az inkubátorház létrehozását az egykori öntöde irodaépületében.

Utolsó rendes tanácsülését tartotta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a választások előtt
2024. május 23., csütörtök

Végleg elaludt az anyamedve, elárvult bocsa egyedül siratja az erdőben

A Grand Hotelnél megjelenő hárombocsos anyamedvéhez riasztották szerdán a bálványosi bizottságot, amely hasonló esetekben a medvék sorsáról ítél. Jelen esetben a cél az áthelyezés lett volna, de probléma adódott.

Végleg elaludt az anyamedve, elárvult bocsa egyedül siratja az erdőben
2024. május 23., csütörtök

Formát kezd ölteni a sepsiszentgyörgyi állomási tó

Még messze vagyunk az átadás időpontjától – 2024 vége reális előrejelzésnek tűnik –, de már világos kép rajzolódik ki a sepsiszentgyörgyi Állomás-negyedben újratervezett tó megcélzott állapotáról: a tó és környéke egy szabadidőközponttá alakulhat.

Formát kezd ölteni a sepsiszentgyörgyi állomási tó
2024. május 23., csütörtök

Súlyos baleset miatt áll a forgalom Görgényszentimrén

Súlyos baleset miatt riasztották csütörtök délután a szászrégeni tűzoltóság munkatársait Görgényszentimrére. Mikrobusz és személyautó ütközött, két embert kellett kiszabadítani a roncsok közül.

Súlyos baleset miatt áll a forgalom Görgényszentimrén
2024. május 23., csütörtök

Csipetnyi jövőkép: ilyen kell legyen egy autóbusz-végállomás

Új és tágas helyszínre költözött, váróteremmel és illemhellyel ellátott Marosvásárhelyen a Jeddi úti autóbusz-végállomás, amelyet csütörtökön mutattak be. Az Egyesülés negyedben és a vegyipari kombinátnál is készülnek a hasonló állomások.

Csipetnyi jövőkép: ilyen kell legyen egy autóbusz-végállomás
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!