
Antal Lóránt szenátor (középen) az iparosítás híve
Fotó: Bodor Tünde
Noha belülről nézve a székelyföldi gazdaság nem bríllírozik, és a székelyek nagy többségének életszínvonala nem ad okot túlzott optimizmusra, az, amit Miklós Zoltán képviselő és Antal Lóránt szenátor beszélgetéséből e témában kiszűrtűnk a hétvégén lezajlott Tabakó fesztiválon, mérsékelt derűlátásra ad okot. Ám nagyon kitartónak kell lennünk, mert csak hosszútávon változhat jobbra a helyzet.
2023. szeptember 05., 19:382023. szeptember 05., 19:38
2023. szeptember 05., 20:012023. szeptember 05., 20:01
Épülő gazdasági erőtér: Székelyföld hova tovább? címmel szerepelt a Nappali üzem programjában a két RMDSZ-politikus beszélgetése, amelyet Székely Balázs moderált. Antal Lóránt a szenátus gazdasági bizottságának tagjaként, a szenátus energetikai és altalajkincsek kitermelésével foglalkozó bizottságának elnökeként, Miklós Zoltán pedig közgazdászként a képviselőház gazdasági bizottságában szerzett rálátást a témára. A párbeszéd szereplői
Antal Lóránt székelyudvarhelyiként értékelte, hogy a rendszerváltozás után ott nem árusították ki ócskavasnak, hanem privatizálták a nagyvállalatokat, így az iparváros tovább fejlődhetett és most is jelentős magánvállalkozások működnek, különösen a fémipari ágazatban. Ezt tükrözik a számok is,
és romániai, sőt világszínvonalon is jelentős – bár nem eléggé mediatizált – cégek is működnek a városban, ezt a cernavodai erőműnek szállító vagy a Sydney-i olimpiai stadion fémszerkezeteit gyártó vállalkozásokkal példázta.
Mint mondta, ő az iparosítás híve, bár Székelyföld nem igazán alkalmas arra, hogy ezt nagyüzemi méretekben valósítsák meg, de fontos lenne, hogy 10–20 alkalmazottat foglalkoztató, kézzelfogható terméket előállító cégek működjenek a térségben.
Ahhoz, hogy egy régió vagy város gazdasági versenyképességét mérhetővé tegyék, megbízható paraméterek is kellenek, ezek viszont a romániai rendszer miatt erősen torzítanak a Székelyföld tekintetében – taglalta Miklós Zoltán. A papíron helyben megvalósított bruttó nemzeti összterméknél (GDP-nél) reálisan sokkal nagyobb lehet az érték, hiszen a bukaresti székhelyű, de más megyében bejegyzett munkaponttal rendelkező cégek, többek között a jól adózó, nagy forgalmat megvalósító multik bevétele a bukaresti statisztikákban jelenik meg, és ugyanez a helyzet a foglalkoztatottságot vagy az átlagjövedelmet mutató számokkal is.
A sepsiszentgyörgyi Miklós Zoltán Háromszék gazdaságának látleletét nyújtotta: a múltban erőltetett iparosítás eredményeképpen és az akkori nagyvállalatok megszűnésével nehéz helyzetbe került több település.
– mondta, annál is inkább, hogy a rendszerváltás után virágzó könnyűipar, amit több nadrággyár képviselt a környéken, most már leépülni látszik: a megnövekedett minimálbérek már nem teszik kifizetődővé, hiszen
Annak ellenére tehát, hogy „nagyon sokat kell tenni a régió versenyképességéért”, Miklós határozottan cáfolta, hogy Háromszék ne tudna akár autonóm gazdaságként működni.
A sepsiszentgyörgyi ipari park, amelynek Miklós Zoltán sokáig vezetője volt, azért jött létre, hogy nagyobb fizetéseket nyújtó vállalkozások települjenek meg benne, hangzott el. Bár jelenlegi 32 hektáros területe már jórészt foglalt, és azt 80 hektárosra szeretnék növelni, egyelőre még sok dolog van azzal, hogy vonzó legyen az infrastruktúra, amelyet kínálni tud.
Miklós Zoltán (balról): minél nagyobb feldolgozottságú termékeket kell előállítani
Fotó: Bodor Tünde
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat ugyan többféle formában is kedvezményeket nyújt az itt megtelepedett cégeknek (nem kell ingatlanadót fizessenek, de minimis támogatást kapnak) és épül a terelőút, a kibővített ipari park megfelelő közművesítése, energetikai ellátásának biztosítása egy hosszú, idő- és pénzigényes feladat, és nemcsak az önkormányzaton múlik, hanem a villamos és gázenergiát szolgáltató, elosztó cégeken is. De ez az elsődleges cél, mert
A befektetőknek a legfontosabb az áruk szabad forgalma, ami adott, ezt követően azonban a leginkább az infrastrukturális adottságok számítanak, ebben is az energiával való ellátottság, a fontossági sorrendben csak ezután következik a jó úthálózat – magyarázta Antal Lóránt. Csak ha ezek megvannak, akkor lehet nagy léptékben gondolkodni.
Székelyudvarhelyen már nincs szabad hely, ahol új cég telepedhetne meg, de a városon kívül, a környező falvakban nem lehet terjeszkedni, mert nincs energetikai struktúra. „Ez viszont az elosztó vállalatok sara, mert nekik a profit az elsődleges szempontjuk és azt nézik, egy km villamosenergia-vonal építéséhez lesz-e annyi fogyasztó, amennyivel megtérül a befektetés. No meg számukra nem a háztartások jelentik a jó fogyasztókat...
Nehéz helyzetben vagyunk, mert számos kérdést kell megoldanunk egy mandátum alatt, amit elmulasztottak az előző időszakban: a gáz- és villanyhálózatot meg kell erősíteni. Emellett pedig egy
– állította Antal Lóránt. Erről egy amerikai útja során is meggyőzte tárgyalópartnere, mondván, „jöjjenek, győzzenek meg, miért érdemes befektetni, milyen kedvezményeket adnak, hogy pont Romániába fektessenek be az amerikaiak”.
A Székelyföldön pedig éppúgy képesek kell legyünk arra, hogy meghatározzuk lehetőségeinket, előnyeinket és egy vonzó csomaggal házaljunk – summázott Antal, azt is célként határozva meg, hogy „legyen bátorságunk túltekinteni Budapesten, Európa felé, mert vannak olyan tevékenységi körök, amelyek nem a magyarországi vállalkozók erősségei”.
Miklós Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy
Országos szinten pedig a bruttó össztermék tekintetében Székelyföld az erős középmezőnyben van, a 25–26. helyen, erősítette meg a régió gazdasági potenciáljára vonatkozó pozitív nézetet.
„Szükséges lenne viszont, hogy a magasabb versenyképességet jelentő ágazatokra koncentráljunk, magas feldolgozottságú termékeket értékesítsünk” – jelentette ki a képviselő. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD-hez) és a schengeni övezethez való csatlakozás és az infrastruktúraépítés is kötelező.
Újra fel kell találnunk önmagunkat! – mondta Antal Lóránt. Az RMKT 2017-ben végzett egy alapos kutatást Székelyföldön, beazonosította minden régió, város erősségét, és kitűnt, Székelyudvarhely a fémipar fellegvára.
„Nem a mezőgazdaságot kell fejleszteni ott, ahol a fémipar az erős, meg kell nézni, hogy ami gyengébb, azt hogyan tudjuk éltetni vagy integrálni az erősségeinkbe” – fogalmazta meg a tennivalókat a Tabakó meghívottja.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
szóljon hozzá!