
A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban nagyon örültek a törvénymódosításnak
Fotó: Barabás Ákos
Amire eddig esély sem volt, az hamarosan megvalósulhat: egy új jogszabálynak köszönhetően az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújítását és karbantartását az önkormányzatok is végezhetik, illetve állami költségvetésből is finanszírozhatják a munkálatokat.
2023. december 03., 16:172023. december 03., 16:17
November közepén fogadták el azt a törvénytervezetet, amely szerint az egyházi tulajdonban levő ingatlanok felújítását és karbantartását az önkormányzatok is végezhetik, illetve állami költségvetésből is finanszírozhatják. Az elfogadott törvénynek Székelyföld szerte több tanintézmény vezetősége örül, hiszen a módosítás értelmében
Az eddigiekben a székelyföldi felekezeti iskolák legnagyobbrészt magyar állami támogatásból újulhattak meg.
A törvénytervezet kidolgozását széles körű konzultáció előzte meg a kezdeményezők, a vallásügyi államtitkárság és az egyházi képviselők között – olvasható az RMDSZ erről szóló közleményében. A változtatásra nagy szükség volt, hiszen egyházi tulajdonú épületek nem kaphattak állami vagy önkormányzati finanszírozást nagyszabású felújításokra, az eddigiekben hatályos törvények ugyanis azt nem tették lehetővé.
Noha a történelmi magyar egyházaknak sincs anyagi forrásuk a régi épületek teljes körű renoválására, az elmúlt években Székelyföld-szerte több nagyberuházás is történt, amelyek révén felekezeti iskolákat újítottak fel kívül-belül az egyházak által magyar kormányzati forrásból elnyert pályázat révén.
Így újultak meg – többek között – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium épületei és Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium, illetve a Marosvásárhelyi Református Kollégium főépülete is.
Üdítő kivételek is vannak bőven, azonban még mindig sok nagy múltú, felújítást igénylő egyházi épületben zajlik oktatás ma is. Ilyen a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium is, amelynek igazgatója, Lakatos Sándor a Székelyhon kérdésére elmondta, nagyon örültek a törvénymódosításnak, hiszen korábban az általa vezetett, egyházi tulajdonban lévő ingatlanban működő iskola is sok anyagi forrástól elesett a törvény miatt.
Kiemelte, az intézménynek az iskolát létrehozó unitárius püspökséggel van lehetősége pályázni, így mindenféle infrastrukturális, illetve ingatlanfejlesztési projektet közösen határoznak meg, és az egyház mint tulajdonos nyújtja be a pályázatot.
Kérdésünkre, hogy a közeljövőben terveznek-e pályázni az iskola felújítására, elmondta, az utóbbi egy évben nagyon komoly forrásokat mozgósítottak egyházi segítséggel arra, hogy átfogó felújítási terveket hozzanak létre. Ez a terv nemsokára elkészül, és minden épületnek a teljes felújítását tartalmazza majd.
Az igazgató ugyanakkor rámutatott, tekintettel arra, hogy ezek az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok általában több száz évesek, és az utóbbi évtizedekben viszonylag kevés fejlesztési forrás állt rendelkezésre – néhány sikeres kivételtől eltekintve –, ezek az épületek mind fejlesztésre szorulnak.
„A mi iskolánk is többmilliós fejlesztésre szorulna, hiszen 50–60 éve nem volt átfogó felújítási munkálat rajta. Kisebb forrásokhoz ugyan hozzá tudott jutni az egyház, de látványos felújítást nem tudtunk véghez vinni.”
Lakatos Sándor kiemelte, ezek a felújítások egyébként jelentős fenntartási-költségcsökkentéssel is járnának hosszútávon, emiatt ugyancsak célszerű volna az ilyen ingatlanok teljes körű rendbetétele.
Élnének a lehetőséggel, ám azelőtt még van tennivalójuk
Tamási Zsolt, a hányatott sorsú marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatója is élne az új törvény adta lehetőségekkel a katolikus iskola egyházi tulajdonban lévő épületeinek felújításával kapcsolatban. Azt azonban gyorsan hozzátette,
Nekünk az első és legfontosabb lépés jelen pillanatban az intézmény jogi személyiségének a rendezése és az iskola újraindulása. Miután ez megtörtént, az újraindult iskola természetesen megpróbál élni ennek az új törvénynek a lehetőségeivel.”
Mint ismert, a 2014 óta működő katolikus iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen, az iskola ellen indított perek pedig az intézmény megszűnéséhez vezettek. A katolikus iskola osztályai 2022 őszén a Bolyai-gimnáziumba tagozódva indulhattak el, miután 2022 májusában a legfelsőbb bíróság ítélete megszüntette az intézményt. Tamási Zsolt volt igazgató jelenleg a Bolyai-gimnázium aligazgatójaként irányítja a katolikus tanintézet osztályait.
Az újonnan elfogadott törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően lép hatályba, és biztosít új lehetőségeket arra, hogy minél több patinás múltú épület megmenekülhessen az enyészettől.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!