
A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban nagyon örültek a törvénymódosításnak
Fotó: Barabás Ákos
Amire eddig esély sem volt, az hamarosan megvalósulhat: egy új jogszabálynak köszönhetően az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújítását és karbantartását az önkormányzatok is végezhetik, illetve állami költségvetésből is finanszírozhatják a munkálatokat.
2023. december 03., 16:172023. december 03., 16:17
November közepén fogadták el azt a törvénytervezetet, amely szerint az egyházi tulajdonban levő ingatlanok felújítását és karbantartását az önkormányzatok is végezhetik, illetve állami költségvetésből is finanszírozhatják. Az elfogadott törvénynek Székelyföld szerte több tanintézmény vezetősége örül, hiszen a módosítás értelmében
Az eddigiekben a székelyföldi felekezeti iskolák legnagyobbrészt magyar állami támogatásból újulhattak meg.
A törvénytervezet kidolgozását széles körű konzultáció előzte meg a kezdeményezők, a vallásügyi államtitkárság és az egyházi képviselők között – olvasható az RMDSZ erről szóló közleményében. A változtatásra nagy szükség volt, hiszen egyházi tulajdonú épületek nem kaphattak állami vagy önkormányzati finanszírozást nagyszabású felújításokra, az eddigiekben hatályos törvények ugyanis azt nem tették lehetővé.
Noha a történelmi magyar egyházaknak sincs anyagi forrásuk a régi épületek teljes körű renoválására, az elmúlt években Székelyföld-szerte több nagyberuházás is történt, amelyek révén felekezeti iskolákat újítottak fel kívül-belül az egyházak által magyar kormányzati forrásból elnyert pályázat révén.
Így újultak meg – többek között – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium épületei és Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium, illetve a Marosvásárhelyi Református Kollégium főépülete is.
Üdítő kivételek is vannak bőven, azonban még mindig sok nagy múltú, felújítást igénylő egyházi épületben zajlik oktatás ma is. Ilyen a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium is, amelynek igazgatója, Lakatos Sándor a Székelyhon kérdésére elmondta, nagyon örültek a törvénymódosításnak, hiszen korábban az általa vezetett, egyházi tulajdonban lévő ingatlanban működő iskola is sok anyagi forrástól elesett a törvény miatt.
Kiemelte, az intézménynek az iskolát létrehozó unitárius püspökséggel van lehetősége pályázni, így mindenféle infrastrukturális, illetve ingatlanfejlesztési projektet közösen határoznak meg, és az egyház mint tulajdonos nyújtja be a pályázatot.
Kérdésünkre, hogy a közeljövőben terveznek-e pályázni az iskola felújítására, elmondta, az utóbbi egy évben nagyon komoly forrásokat mozgósítottak egyházi segítséggel arra, hogy átfogó felújítási terveket hozzanak létre. Ez a terv nemsokára elkészül, és minden épületnek a teljes felújítását tartalmazza majd.
Az igazgató ugyanakkor rámutatott, tekintettel arra, hogy ezek az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok általában több száz évesek, és az utóbbi évtizedekben viszonylag kevés fejlesztési forrás állt rendelkezésre – néhány sikeres kivételtől eltekintve –, ezek az épületek mind fejlesztésre szorulnak.
„A mi iskolánk is többmilliós fejlesztésre szorulna, hiszen 50–60 éve nem volt átfogó felújítási munkálat rajta. Kisebb forrásokhoz ugyan hozzá tudott jutni az egyház, de látványos felújítást nem tudtunk véghez vinni.”
Lakatos Sándor kiemelte, ezek a felújítások egyébként jelentős fenntartási-költségcsökkentéssel is járnának hosszútávon, emiatt ugyancsak célszerű volna az ilyen ingatlanok teljes körű rendbetétele.
Élnének a lehetőséggel, ám azelőtt még van tennivalójuk
Tamási Zsolt, a hányatott sorsú marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatója is élne az új törvény adta lehetőségekkel a katolikus iskola egyházi tulajdonban lévő épületeinek felújításával kapcsolatban. Azt azonban gyorsan hozzátette,
Nekünk az első és legfontosabb lépés jelen pillanatban az intézmény jogi személyiségének a rendezése és az iskola újraindulása. Miután ez megtörtént, az újraindult iskola természetesen megpróbál élni ennek az új törvénynek a lehetőségeivel.”
Mint ismert, a 2014 óta működő katolikus iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen, az iskola ellen indított perek pedig az intézmény megszűnéséhez vezettek. A katolikus iskola osztályai 2022 őszén a Bolyai-gimnáziumba tagozódva indulhattak el, miután 2022 májusában a legfelsőbb bíróság ítélete megszüntette az intézményt. Tamási Zsolt volt igazgató jelenleg a Bolyai-gimnázium aligazgatójaként irányítja a katolikus tanintézet osztályait.
Az újonnan elfogadott törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően lép hatályba, és biztosít új lehetőségeket arra, hogy minél több patinás múltú épület megmenekülhessen az enyészettől.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!