
A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban nagyon örültek a törvénymódosításnak
Fotó: Barabás Ákos
Amire eddig esély sem volt, az hamarosan megvalósulhat: egy új jogszabálynak köszönhetően az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújítását és karbantartását az önkormányzatok is végezhetik, illetve állami költségvetésből is finanszírozhatják a munkálatokat.
2023. december 03., 16:172023. december 03., 16:17
November közepén fogadták el azt a törvénytervezetet, amely szerint az egyházi tulajdonban levő ingatlanok felújítását és karbantartását az önkormányzatok is végezhetik, illetve állami költségvetésből is finanszírozhatják. Az elfogadott törvénynek Székelyföld szerte több tanintézmény vezetősége örül, hiszen a módosítás értelmében
Az eddigiekben a székelyföldi felekezeti iskolák legnagyobbrészt magyar állami támogatásból újulhattak meg.
A törvénytervezet kidolgozását széles körű konzultáció előzte meg a kezdeményezők, a vallásügyi államtitkárság és az egyházi képviselők között – olvasható az RMDSZ erről szóló közleményében. A változtatásra nagy szükség volt, hiszen egyházi tulajdonú épületek nem kaphattak állami vagy önkormányzati finanszírozást nagyszabású felújításokra, az eddigiekben hatályos törvények ugyanis azt nem tették lehetővé.
Noha a történelmi magyar egyházaknak sincs anyagi forrásuk a régi épületek teljes körű renoválására, az elmúlt években Székelyföld-szerte több nagyberuházás is történt, amelyek révén felekezeti iskolákat újítottak fel kívül-belül az egyházak által magyar kormányzati forrásból elnyert pályázat révén.
Így újultak meg – többek között – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium épületei és Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium, illetve a Marosvásárhelyi Református Kollégium főépülete is.
Üdítő kivételek is vannak bőven, azonban még mindig sok nagy múltú, felújítást igénylő egyházi épületben zajlik oktatás ma is. Ilyen a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium is, amelynek igazgatója, Lakatos Sándor a Székelyhon kérdésére elmondta, nagyon örültek a törvénymódosításnak, hiszen korábban az általa vezetett, egyházi tulajdonban lévő ingatlanban működő iskola is sok anyagi forrástól elesett a törvény miatt.
Kiemelte, az intézménynek az iskolát létrehozó unitárius püspökséggel van lehetősége pályázni, így mindenféle infrastrukturális, illetve ingatlanfejlesztési projektet közösen határoznak meg, és az egyház mint tulajdonos nyújtja be a pályázatot.
Kérdésünkre, hogy a közeljövőben terveznek-e pályázni az iskola felújítására, elmondta, az utóbbi egy évben nagyon komoly forrásokat mozgósítottak egyházi segítséggel arra, hogy átfogó felújítási terveket hozzanak létre. Ez a terv nemsokára elkészül, és minden épületnek a teljes felújítását tartalmazza majd.
Az igazgató ugyanakkor rámutatott, tekintettel arra, hogy ezek az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok általában több száz évesek, és az utóbbi évtizedekben viszonylag kevés fejlesztési forrás állt rendelkezésre – néhány sikeres kivételtől eltekintve –, ezek az épületek mind fejlesztésre szorulnak.
„A mi iskolánk is többmilliós fejlesztésre szorulna, hiszen 50–60 éve nem volt átfogó felújítási munkálat rajta. Kisebb forrásokhoz ugyan hozzá tudott jutni az egyház, de látványos felújítást nem tudtunk véghez vinni.”
Lakatos Sándor kiemelte, ezek a felújítások egyébként jelentős fenntartási-költségcsökkentéssel is járnának hosszútávon, emiatt ugyancsak célszerű volna az ilyen ingatlanok teljes körű rendbetétele.
Élnének a lehetőséggel, ám azelőtt még van tennivalójuk
Tamási Zsolt, a hányatott sorsú marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatója is élne az új törvény adta lehetőségekkel a katolikus iskola egyházi tulajdonban lévő épületeinek felújításával kapcsolatban. Azt azonban gyorsan hozzátette,
Nekünk az első és legfontosabb lépés jelen pillanatban az intézmény jogi személyiségének a rendezése és az iskola újraindulása. Miután ez megtörtént, az újraindult iskola természetesen megpróbál élni ennek az új törvénynek a lehetőségeivel.”
Mint ismert, a 2014 óta működő katolikus iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen, az iskola ellen indított perek pedig az intézmény megszűnéséhez vezettek. A katolikus iskola osztályai 2022 őszén a Bolyai-gimnáziumba tagozódva indulhattak el, miután 2022 májusában a legfelsőbb bíróság ítélete megszüntette az intézményt. Tamási Zsolt volt igazgató jelenleg a Bolyai-gimnázium aligazgatójaként irányítja a katolikus tanintézet osztályait.
Az újonnan elfogadott törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően lép hatályba, és biztosít új lehetőségeket arra, hogy minél több patinás múltú épület megmenekülhessen az enyészettől.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
szóljon hozzá!