Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:26

A magyar nemzet szövetbe hímzett története – felvatták a Nemzeti Színház díszfüggönyét

21:23

A Marosvásárhelyi VSK bírta jobban az idegek csatáját a Sepsi-SIC ellen

21:00

Tető alatt az adományokból épülő ház, de még elkel a segítség

20:30

Norvégia a vb trónjára is felült

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Gyimesfelsőlok gyöngyszeme – ünnepélyesen átadták az új SkiGyimes Hotelt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Szabadon élő énekesmadarakat fognak be és adnak el, pár lejért

Főként csízeket találtak a kalitkákba

Fotó: Maros Megyei Környezetőrség

Vadon élő énekesmadarakat szabadítottak ki a ketrec fogságából Marosvásárhelyen a környezetőrség szakemberei. A Milvus madarászcsoport vezetője, Papp Tamás szerint nem tudni, hogy egyéni kezdeményezésre, vagy szervezetten fogdossák össze a madarakat. Nem csak ez az egy aggasztó tény van, ami a napokban az ornitológusokat foglalkoztatja.

Simon Virág

2021. november 20., 11:522021. november 20., 11:52

A Maros Megyei Környezetőrség szakemberei lakossági bejelentés nyomán mentek ki az egyik városhoz közeli mezőre, ahol egy kalitkába több éneklőmadarat találtak, de több olyan ragasztóval ellátott faágat is, amellyel csapdába akarták szorítani őket. A ragasztós ágakra rászállva a madarak nem tudnak tovább repülni.

Az egészséges madarakat szabadon engedték, a kalitkákat elkobozták, a sérült madarakat átadták a Milvus madarászcsoportnak. Közleményben figyelmeztették a lakosságot, hogy szabadon élő énekesmadarakat nem szabad befogni, árulni, ezt a törvény szigorúan bünteti.

Egyéni vagy csoportos orvmadarászok?

A Milvus madarászcsoport vezetője, Papp Tamás a Székelyhonnak elmondta, hogy

nem ritka, különösen a Hidegvölgy környéki mezőkön, hogy szabadon élő énekesmadarakat fognak be és adnak el, pár lejért.

Mint elmondta, csaknem húsz évvel ezelőtt még az állatpiacokon is árulták kalitkába zárt, mezőn élő énekesmadarakat, de akkor ők egy tájékoztató kampányt indítottak a rendőrséggel, így ez a módszer jelentősen háttérbe szorult, ha nem is szűnt meg teljen. A ornitológus kifejtette, gond, ha valaki a megélhetése érdekében befogja, és 5–10 lejért eladja az énekesmadarakat, de ez a jelenség nem jelent komolyabb veszélyt a populációra. Az jelent gondot, ha szervezetten, egy hálózat részeként teszik ezt egyesek, s az élő madarakat vagy tetemeiket külföldi vendéglőknek adják el, jóval több pénzért – és ezerszámra. Mint Papp Tamás elmondta, fontos lenne, hogy a rendőrséggel közösen felgöngyölítsék ezt az ügyet, hogy kiderüljön, egyéni kezdeményezésekről van szó, vagy szervezett hálózat foglalkozik ezzel.

Fotó: Maros Megyei Környezetőrség

Veszélyben a vándormadarak

A madarakkal, madarak védelmével foglalkozó szakembereket az is aggasztja, hogy az államelnök asztalán van, aláírásra vár egy új vadászati törvény, amely, ha alkalmazzák, jelentős pusztulásokat eredményezhet a vándormadár-állományban. Mint megtudtuk, eddig meg volt szabva, hogy egy évben, országosan hány vándormadarat – vadludat, nagy liliket – lehet kilőni. Például ha a szakemberek tudomása szerint egy populáció 500 ezer példányból állt, akkor meghatározták, hogy évente ki lehet lőni 50 ezret, mert ez nem okoz jelentős kárt például a nagy lilik populációjában. Eddig minden vadásztársaságra leosztottak egy bizonyos számú kilőhető vándormadarat, és azt be kellett tartsák.

A kihirdetésre váró törvény értelmében azonban már azt határozzák meg, hogy egy-egy vadász naponta, a vadászidényben hány vándormadarat lőhet ki. Ami azt jelenti, hogy elsősorban a hazai vadászok, de a külföldről ide érkező vendégvadászok is kilőhetnek naponta egy bizonyos számú madarat.

Ez akkora pusztításokhoz vezethet, amit felmérni nem tudunk előre. Ha életbe lép a törvény, és egy év múlva kiderül – a levadászott vándormadarak számának lejelentése nyomán –, hogy teljes populációkat sodortak veszélybe, akkor már késő lesz ezen gondolkozni.

Az is gondot jelent, hogy például a nagy lilikekkel együtt repülnek a vörösnyakú ludak is, amelyek védettek, de ha a nagy lilikeket folyamatosan lövik, akkor a vörösnyakú ludak közül is sok elpusztul. Szükség lett volna több tóból álló pihenőhelyeket kijelölni, ahol a vándormadarak megpihentetnek, ahol nem lövik le őket, de ez sem történt meg. Aggasztó mindez, és bármennyiszer felhívtuk a politikusok figyelmét erre, semmi nem történt, a vadászlobbinak engedve megszavazták az új kvótarendszert” – fejtette ki Papp Tamás.