
Főként csízeket találtak a kalitkákba
Fotó: Maros Megyei Környezetőrség
Vadon élő énekesmadarakat szabadítottak ki a ketrec fogságából Marosvásárhelyen a környezetőrség szakemberei. A Milvus madarászcsoport vezetője, Papp Tamás szerint nem tudni, hogy egyéni kezdeményezésre, vagy szervezetten fogdossák össze a madarakat. Nem csak ez az egy aggasztó tény van, ami a napokban az ornitológusokat foglalkoztatja.
2021. november 20., 11:522021. november 20., 11:52
A Maros Megyei Környezetőrség szakemberei lakossági bejelentés nyomán mentek ki az egyik városhoz közeli mezőre, ahol egy kalitkába több éneklőmadarat találtak, de több olyan ragasztóval ellátott faágat is, amellyel csapdába akarták szorítani őket. A ragasztós ágakra rászállva a madarak nem tudnak tovább repülni.
Az egészséges madarakat szabadon engedték, a kalitkákat elkobozták, a sérült madarakat átadták a Milvus madarászcsoportnak. Közleményben figyelmeztették a lakosságot, hogy szabadon élő énekesmadarakat nem szabad befogni, árulni, ezt a törvény szigorúan bünteti.
A Milvus madarászcsoport vezetője, Papp Tamás a Székelyhonnak elmondta, hogy
Mint elmondta, csaknem húsz évvel ezelőtt még az állatpiacokon is árulták kalitkába zárt, mezőn élő énekesmadarakat, de akkor ők egy tájékoztató kampányt indítottak a rendőrséggel, így ez a módszer jelentősen háttérbe szorult, ha nem is szűnt meg teljen. A ornitológus kifejtette, gond, ha valaki a megélhetése érdekében befogja, és 5–10 lejért eladja az énekesmadarakat, de ez a jelenség nem jelent komolyabb veszélyt a populációra. Az jelent gondot, ha szervezetten, egy hálózat részeként teszik ezt egyesek, s az élő madarakat vagy tetemeiket külföldi vendéglőknek adják el, jóval több pénzért – és ezerszámra. Mint Papp Tamás elmondta, fontos lenne, hogy a rendőrséggel közösen felgöngyölítsék ezt az ügyet, hogy kiderüljön, egyéni kezdeményezésekről van szó, vagy szervezett hálózat foglalkozik ezzel.
Fotó: Maros Megyei Környezetőrség
A madarakkal, madarak védelmével foglalkozó szakembereket az is aggasztja, hogy az államelnök asztalán van, aláírásra vár egy új vadászati törvény, amely, ha alkalmazzák, jelentős pusztulásokat eredményezhet a vándormadár-állományban. Mint megtudtuk, eddig meg volt szabva, hogy egy évben, országosan hány vándormadarat – vadludat, nagy liliket – lehet kilőni. Például ha a szakemberek tudomása szerint egy populáció 500 ezer példányból állt, akkor meghatározták, hogy évente ki lehet lőni 50 ezret, mert ez nem okoz jelentős kárt például a nagy lilik populációjában. Eddig minden vadásztársaságra leosztottak egy bizonyos számú kilőhető vándormadarat, és azt be kellett tartsák.
A kihirdetésre váró törvény értelmében azonban már azt határozzák meg, hogy egy-egy vadász naponta, a vadászidényben hány vándormadarat lőhet ki. Ami azt jelenti, hogy elsősorban a hazai vadászok, de a külföldről ide érkező vendégvadászok is kilőhetnek naponta egy bizonyos számú madarat.
Az is gondot jelent, hogy például a nagy lilikekkel együtt repülnek a vörösnyakú ludak is, amelyek védettek, de ha a nagy lilikeket folyamatosan lövik, akkor a vörösnyakú ludak közül is sok elpusztul. Szükség lett volna több tóból álló pihenőhelyeket kijelölni, ahol a vándormadarak megpihentetnek, ahol nem lövik le őket, de ez sem történt meg. Aggasztó mindez, és bármennyiszer felhívtuk a politikusok figyelmét erre, semmi nem történt, a vadászlobbinak engedve megszavazták az új kvótarendszert” – fejtette ki Papp Tamás.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
szóljon hozzá!