
Főként csízeket találtak a kalitkákba
Fotó: Maros Megyei Környezetőrség
Vadon élő énekesmadarakat szabadítottak ki a ketrec fogságából Marosvásárhelyen a környezetőrség szakemberei. A Milvus madarászcsoport vezetője, Papp Tamás szerint nem tudni, hogy egyéni kezdeményezésre, vagy szervezetten fogdossák össze a madarakat. Nem csak ez az egy aggasztó tény van, ami a napokban az ornitológusokat foglalkoztatja.
2021. november 20., 11:522021. november 20., 11:52
A Maros Megyei Környezetőrség szakemberei lakossági bejelentés nyomán mentek ki az egyik városhoz közeli mezőre, ahol egy kalitkába több éneklőmadarat találtak, de több olyan ragasztóval ellátott faágat is, amellyel csapdába akarták szorítani őket. A ragasztós ágakra rászállva a madarak nem tudnak tovább repülni.
Az egészséges madarakat szabadon engedték, a kalitkákat elkobozták, a sérült madarakat átadták a Milvus madarászcsoportnak. Közleményben figyelmeztették a lakosságot, hogy szabadon élő énekesmadarakat nem szabad befogni, árulni, ezt a törvény szigorúan bünteti.
A Milvus madarászcsoport vezetője, Papp Tamás a Székelyhonnak elmondta, hogy
Mint elmondta, csaknem húsz évvel ezelőtt még az állatpiacokon is árulták kalitkába zárt, mezőn élő énekesmadarakat, de akkor ők egy tájékoztató kampányt indítottak a rendőrséggel, így ez a módszer jelentősen háttérbe szorult, ha nem is szűnt meg teljen. A ornitológus kifejtette, gond, ha valaki a megélhetése érdekében befogja, és 5–10 lejért eladja az énekesmadarakat, de ez a jelenség nem jelent komolyabb veszélyt a populációra. Az jelent gondot, ha szervezetten, egy hálózat részeként teszik ezt egyesek, s az élő madarakat vagy tetemeiket külföldi vendéglőknek adják el, jóval több pénzért – és ezerszámra. Mint Papp Tamás elmondta, fontos lenne, hogy a rendőrséggel közösen felgöngyölítsék ezt az ügyet, hogy kiderüljön, egyéni kezdeményezésekről van szó, vagy szervezett hálózat foglalkozik ezzel.
Fotó: Maros Megyei Környezetőrség
A madarakkal, madarak védelmével foglalkozó szakembereket az is aggasztja, hogy az államelnök asztalán van, aláírásra vár egy új vadászati törvény, amely, ha alkalmazzák, jelentős pusztulásokat eredményezhet a vándormadár-állományban. Mint megtudtuk, eddig meg volt szabva, hogy egy évben, országosan hány vándormadarat – vadludat, nagy liliket – lehet kilőni. Például ha a szakemberek tudomása szerint egy populáció 500 ezer példányból állt, akkor meghatározták, hogy évente ki lehet lőni 50 ezret, mert ez nem okoz jelentős kárt például a nagy lilik populációjában. Eddig minden vadásztársaságra leosztottak egy bizonyos számú kilőhető vándormadarat, és azt be kellett tartsák.
A kihirdetésre váró törvény értelmében azonban már azt határozzák meg, hogy egy-egy vadász naponta, a vadászidényben hány vándormadarat lőhet ki. Ami azt jelenti, hogy elsősorban a hazai vadászok, de a külföldről ide érkező vendégvadászok is kilőhetnek naponta egy bizonyos számú madarat.
Az is gondot jelent, hogy például a nagy lilikekkel együtt repülnek a vörösnyakú ludak is, amelyek védettek, de ha a nagy lilikeket folyamatosan lövik, akkor a vörösnyakú ludak közül is sok elpusztul. Szükség lett volna több tóból álló pihenőhelyeket kijelölni, ahol a vándormadarak megpihentetnek, ahol nem lövik le őket, de ez sem történt meg. Aggasztó mindez, és bármennyiszer felhívtuk a politikusok figyelmét erre, semmi nem történt, a vadászlobbinak engedve megszavazták az új kvótarendszert” – fejtette ki Papp Tamás.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!