
A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Újraindul a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozata. A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvény rögtön egy érdekfeszítő és megosztó témával indít, a szabadkőművesekkel. Kiderül, szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel, és ha igen, melyik páholyhoz tartozott.
2018. február 20., 16:472018. február 20., 16:47
2018. február 21., 12:442018. február 21., 12:44
A Teleki Téka osztályvezetője, Lázok Klára által kezdeményezett és vezetett Beszélő könyvek sorozat 2013 decemberében indult, és 2015 novemberében volt az utolsó előadás. Két év szünet után most újraindul a közkedvelt sorozat. „A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvénysorozatunkkal egyrészt be szeretnénk lopni a Teleki Tékát mint intézményt a vásárhelyi, erdélyi (főként fiatal) közönség közösségi tudatába, másrészt új kutatási irányokat villantani fel a kutatók számára” – fogalmazza meg a sorozat lényegét Lázok Klára.
A 2013-ban elkezdett beszélgetések felépítése újszerű: Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa beszélget az illető téma elismert tudományos kutatóival/kutatójával, ezt előadásbetétek vagy videobetétek támasztják alá, illetve színesítik. A beszélgetés estéjén a téma könyveiből kiállítást is megtekinthetnek a nézők.
Az elmúlt években a sorozat vendége volt többek között Deé Nagy Anikó, Benda Borbála, Fónagy Zoltán, Kőszeghy Péter, Egyed Emese, de több helyi, fiatal kutató eredményeivel is megismerkedhetett a közönség ezeken az alkalmakon (Vajda András, Imecs-Magdó Ágnes, Bíró Annamária, Novák Csaba Zoltán, Berekméri Róbert Árpád és mások).
Rögtön az első, február 23-ai előadás témája egy közérdeklődésre számot tartó, de igen megosztó téma is: a szabadkőművesség mint a másként gondolkodás egyik válfaja. „Időről időre felmerül a sajtóban a kérdés Teleki Sámuel szabadkőműves voltát illetőleg, ezt a kérdést szeretnénk tudományosan, szakszerűen körüljárni, illetve Teleki Sámuel szabadkőművességétől elindulva beszélgetni a 18. századi magyar szabadkőművesség irányzatairól” – vetíti előre a beszélgetést Lázok Klára. Hozzáteszi, a 18. században sok válfaja volt a szabadkőművességnek, az ún. „aranycsinálókon” túl voltak, akik valóban a fennálló rendet akarták felforgatni, de emellett szabadkőműves páholyok tagjai voltak mindazok a felvilágosult magyar arisztokraták is, akik belülről akarták megreformálni a társadalmat. Ilyen volt Teleki Sámuel, a Téka alapítója vagy Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár atyja is.
„Ezen a beszélgetésen fogalmakat szeretnénk tisztázni, például azt szeretnénk elérni, hogy ne mossák össze az illuminátusokat és a rózsakeresztes szabadkőműveseket a nagy közkönyvtár-alapítókkal”– mutat rá Lázok Klára, aki február 23-án 18 órától a Teleki Téka freskós termében minderről beszélget Poór János egyetemi tanárral, az ELTE Középkor- és Kora Újkor katedrájának tanszékvezetőjével.
A 18. századi szabadkőművességet tárgyaló előadás után, áprilisban Tóth G. Péter magyarországi kutatóval, a 16–18. századi boszorkányperek avatott kutatójával az erdélyi boszorkányságról beszélgetnek majd a Téka Beszélő könyvek sorozatában. A júniusi előadáson Pukánszky Béla neveléstörténésszel azt a kultúrtörténeti fordulópontot boncolgatják, amely a magyar nyelvű tudományosságot életre hívta. Az augusztusi esten Barabási-Albert Lászlóval egy merész tudománymódszertani kérdést feszegetnek majd: felhasználható-e a hálózatok tudományának módszertana a történelemkutatásban. Október végén, a reformáció évfordulójának környékén egy másfajta másként gondolkodás, a hitviták sarkalatos pontjait boncolgatják majd.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
szóljon hozzá!