
A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Újraindul a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozata. A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvény rögtön egy érdekfeszítő és megosztó témával indít, a szabadkőművesekkel. Kiderül, szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel, és ha igen, melyik páholyhoz tartozott.
2018. február 20., 16:472018. február 20., 16:47
2018. február 21., 12:442018. február 21., 12:44
A Teleki Téka osztályvezetője, Lázok Klára által kezdeményezett és vezetett Beszélő könyvek sorozat 2013 decemberében indult, és 2015 novemberében volt az utolsó előadás. Két év szünet után most újraindul a közkedvelt sorozat. „A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvénysorozatunkkal egyrészt be szeretnénk lopni a Teleki Tékát mint intézményt a vásárhelyi, erdélyi (főként fiatal) közönség közösségi tudatába, másrészt új kutatási irányokat villantani fel a kutatók számára” – fogalmazza meg a sorozat lényegét Lázok Klára.
A 2013-ban elkezdett beszélgetések felépítése újszerű: Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa beszélget az illető téma elismert tudományos kutatóival/kutatójával, ezt előadásbetétek vagy videobetétek támasztják alá, illetve színesítik. A beszélgetés estéjén a téma könyveiből kiállítást is megtekinthetnek a nézők.
Az elmúlt években a sorozat vendége volt többek között Deé Nagy Anikó, Benda Borbála, Fónagy Zoltán, Kőszeghy Péter, Egyed Emese, de több helyi, fiatal kutató eredményeivel is megismerkedhetett a közönség ezeken az alkalmakon (Vajda András, Imecs-Magdó Ágnes, Bíró Annamária, Novák Csaba Zoltán, Berekméri Róbert Árpád és mások).
Rögtön az első, február 23-ai előadás témája egy közérdeklődésre számot tartó, de igen megosztó téma is: a szabadkőművesség mint a másként gondolkodás egyik válfaja. „Időről időre felmerül a sajtóban a kérdés Teleki Sámuel szabadkőműves voltát illetőleg, ezt a kérdést szeretnénk tudományosan, szakszerűen körüljárni, illetve Teleki Sámuel szabadkőművességétől elindulva beszélgetni a 18. századi magyar szabadkőművesség irányzatairól” – vetíti előre a beszélgetést Lázok Klára. Hozzáteszi, a 18. században sok válfaja volt a szabadkőművességnek, az ún. „aranycsinálókon” túl voltak, akik valóban a fennálló rendet akarták felforgatni, de emellett szabadkőműves páholyok tagjai voltak mindazok a felvilágosult magyar arisztokraták is, akik belülről akarták megreformálni a társadalmat. Ilyen volt Teleki Sámuel, a Téka alapítója vagy Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár atyja is.
„Ezen a beszélgetésen fogalmakat szeretnénk tisztázni, például azt szeretnénk elérni, hogy ne mossák össze az illuminátusokat és a rózsakeresztes szabadkőműveseket a nagy közkönyvtár-alapítókkal”– mutat rá Lázok Klára, aki február 23-án 18 órától a Teleki Téka freskós termében minderről beszélget Poór János egyetemi tanárral, az ELTE Középkor- és Kora Újkor katedrájának tanszékvezetőjével.
A 18. századi szabadkőművességet tárgyaló előadás után, áprilisban Tóth G. Péter magyarországi kutatóval, a 16–18. századi boszorkányperek avatott kutatójával az erdélyi boszorkányságról beszélgetnek majd a Téka Beszélő könyvek sorozatában. A júniusi előadáson Pukánszky Béla neveléstörténésszel azt a kultúrtörténeti fordulópontot boncolgatják, amely a magyar nyelvű tudományosságot életre hívta. Az augusztusi esten Barabási-Albert Lászlóval egy merész tudománymódszertani kérdést feszegetnek majd: felhasználható-e a hálózatok tudományának módszertana a történelemkutatásban. Október végén, a reformáció évfordulójának környékén egy másfajta másként gondolkodás, a hitviták sarkalatos pontjait boncolgatják majd.
Harmadik napja folytatják a hatóságok a keresést a Moldovai Köztársaságból származó, 26 éves férfi után, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy autót lopott el Bulgáriában, amivel egészen Mehedinți megyéig jutott.
Alkoholos befolyásoltság alatt volt az a sofőr, aki diákokat szállított iskolába Temes megyében. A rendőrök megbírságolták a férfit, és ideiglenesen felfüggesztették a jogosítványát.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.
Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.
Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.
Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.
Ideiglenesen szünetel a vasúti közlekedés vasárnap este Maroshévíz és Ratosnya között, miután egy kidőlt fa ráesett a felsővezetékre és kigyulladt – közölte a vasúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CFR SA).
Tovább apadhat a Duna a következő napokban: a Báziásnál mért vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami a szeptemberi sokéves átlag mindössze 37 százaléka.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere vasárnapra virradóan a román – ukrán határ közelében.
Akár több mint egymillió eurót is nyerhet az, akire vasárnap rámosolyog a szerencse: jelentős összegek halmozódtak fel a romániai lottójátékok főbb kategóriáiban. A legnagyobb főnyeremény ezúttal a Jokeren vár gazdára.
szóljon hozzá!