
A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Újraindul a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozata. A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvény rögtön egy érdekfeszítő és megosztó témával indít, a szabadkőművesekkel. Kiderül, szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel, és ha igen, melyik páholyhoz tartozott.
2018. február 20., 16:472018. február 20., 16:47
2018. február 21., 12:442018. február 21., 12:44
A Teleki Téka osztályvezetője, Lázok Klára által kezdeményezett és vezetett Beszélő könyvek sorozat 2013 decemberében indult, és 2015 novemberében volt az utolsó előadás. Két év szünet után most újraindul a közkedvelt sorozat. „A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvénysorozatunkkal egyrészt be szeretnénk lopni a Teleki Tékát mint intézményt a vásárhelyi, erdélyi (főként fiatal) közönség közösségi tudatába, másrészt új kutatási irányokat villantani fel a kutatók számára” – fogalmazza meg a sorozat lényegét Lázok Klára.
A 2013-ban elkezdett beszélgetések felépítése újszerű: Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa beszélget az illető téma elismert tudományos kutatóival/kutatójával, ezt előadásbetétek vagy videobetétek támasztják alá, illetve színesítik. A beszélgetés estéjén a téma könyveiből kiállítást is megtekinthetnek a nézők.
Az elmúlt években a sorozat vendége volt többek között Deé Nagy Anikó, Benda Borbála, Fónagy Zoltán, Kőszeghy Péter, Egyed Emese, de több helyi, fiatal kutató eredményeivel is megismerkedhetett a közönség ezeken az alkalmakon (Vajda András, Imecs-Magdó Ágnes, Bíró Annamária, Novák Csaba Zoltán, Berekméri Róbert Árpád és mások).
Rögtön az első, február 23-ai előadás témája egy közérdeklődésre számot tartó, de igen megosztó téma is: a szabadkőművesség mint a másként gondolkodás egyik válfaja. „Időről időre felmerül a sajtóban a kérdés Teleki Sámuel szabadkőműves voltát illetőleg, ezt a kérdést szeretnénk tudományosan, szakszerűen körüljárni, illetve Teleki Sámuel szabadkőművességétől elindulva beszélgetni a 18. századi magyar szabadkőművesség irányzatairól” – vetíti előre a beszélgetést Lázok Klára. Hozzáteszi, a 18. században sok válfaja volt a szabadkőművességnek, az ún. „aranycsinálókon” túl voltak, akik valóban a fennálló rendet akarták felforgatni, de emellett szabadkőműves páholyok tagjai voltak mindazok a felvilágosult magyar arisztokraták is, akik belülről akarták megreformálni a társadalmat. Ilyen volt Teleki Sámuel, a Téka alapítója vagy Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár atyja is.
„Ezen a beszélgetésen fogalmakat szeretnénk tisztázni, például azt szeretnénk elérni, hogy ne mossák össze az illuminátusokat és a rózsakeresztes szabadkőműveseket a nagy közkönyvtár-alapítókkal”– mutat rá Lázok Klára, aki február 23-án 18 órától a Teleki Téka freskós termében minderről beszélget Poór János egyetemi tanárral, az ELTE Középkor- és Kora Újkor katedrájának tanszékvezetőjével.
A 18. századi szabadkőművességet tárgyaló előadás után, áprilisban Tóth G. Péter magyarországi kutatóval, a 16–18. századi boszorkányperek avatott kutatójával az erdélyi boszorkányságról beszélgetnek majd a Téka Beszélő könyvek sorozatában. A júniusi előadáson Pukánszky Béla neveléstörténésszel azt a kultúrtörténeti fordulópontot boncolgatják, amely a magyar nyelvű tudományosságot életre hívta. Az augusztusi esten Barabási-Albert Lászlóval egy merész tudománymódszertani kérdést feszegetnek majd: felhasználható-e a hálózatok tudományának módszertana a történelemkutatásban. Október végén, a reformáció évfordulójának környékén egy másfajta másként gondolkodás, a hitviták sarkalatos pontjait boncolgatják majd.
Mit tehetünk, amikor a táblagép és a telefon lesz a gyerekünk legjobb barátja? Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a digitális világ és a valódi gyerekkor között? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Vida Ágnes pszichológus székelyföldi előadókörútján.
A bukaresti ítélőtábla szerdán elrendelte, hogy államelnöki hivatal fizessen ki több mint 754 ezer lejt Traian Băsescu volt államfőnek az elmaradt elnöki járandóság címén arra az időszakra, amikor a juttatás folyósítását felfüggesztették.
Románia euróövezeti csatlakozása addig nem kerülhet napirendre, amíg az ország nem csökkenti tartósan a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán Berlinben.
Új szakosztályt hoztak létre a Maros Megyei Tanácsnál a gazdátlan ebek helyzetének kezelésére. A döntés nem választható opció volt: a rendőrség és az állategészségügyi hatóság szólította fel az önkormányzatot a mulasztás pótlására.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke szerint a földgáz jelenlegi kilowattóránkénti 0,31 lejes hatósági áránál alacsonyabb ajánlatok is elérhetők április elsejétől az intézmény árösszehasonlító weboldalán: 0,30 lej/kWh.
A hóolvadás miatt felgyűlt és el nem folyó víz teszi körülményessé a közlekedést és nehezíti a lakók életét a csíkszeredai Decemberi forradalom lakónegyed egyik utcájában.
Látványos szakaszához érkezett Hargita Megye Tanácsának eddigi legjelentősebb oktatási beruházása: 83 tanintézmény kap bútorzatot és csúcstechnológiás digitális felszerelést. A több mint 101 millió lej értékű projekt első eszközeit Korondon mutatták be.
A haditengerészeti búvárok szerdán 14 óra körül hatástalanították a Midia lőtér közeli partra sodródott tengeri aknát – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint február időjárása jelentős hőmérsékleti kontrasztokat hozhat: a hónap egyes időszakaiban a januárihoz hasonló hideg, máskor pedig tavaszias meleg is előfordulhat.
Büntetőeljárást indított a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság, miután alapos a gyanú, hogy szándékosan megrongálták a megyei tanács egyik szolgálati járművét.
szóljon hozzá!