
A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Újraindul a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozata. A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvény rögtön egy érdekfeszítő és megosztó témával indít, a szabadkőművesekkel. Kiderül, szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel, és ha igen, melyik páholyhoz tartozott.
2018. február 20., 16:472018. február 20., 16:47
2018. február 21., 12:442018. február 21., 12:44
A Teleki Téka osztályvezetője, Lázok Klára által kezdeményezett és vezetett Beszélő könyvek sorozat 2013 decemberében indult, és 2015 novemberében volt az utolsó előadás. Két év szünet után most újraindul a közkedvelt sorozat. „A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvénysorozatunkkal egyrészt be szeretnénk lopni a Teleki Tékát mint intézményt a vásárhelyi, erdélyi (főként fiatal) közönség közösségi tudatába, másrészt új kutatási irányokat villantani fel a kutatók számára” – fogalmazza meg a sorozat lényegét Lázok Klára.
A 2013-ban elkezdett beszélgetések felépítése újszerű: Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa beszélget az illető téma elismert tudományos kutatóival/kutatójával, ezt előadásbetétek vagy videobetétek támasztják alá, illetve színesítik. A beszélgetés estéjén a téma könyveiből kiállítást is megtekinthetnek a nézők.
Az elmúlt években a sorozat vendége volt többek között Deé Nagy Anikó, Benda Borbála, Fónagy Zoltán, Kőszeghy Péter, Egyed Emese, de több helyi, fiatal kutató eredményeivel is megismerkedhetett a közönség ezeken az alkalmakon (Vajda András, Imecs-Magdó Ágnes, Bíró Annamária, Novák Csaba Zoltán, Berekméri Róbert Árpád és mások).
Rögtön az első, február 23-ai előadás témája egy közérdeklődésre számot tartó, de igen megosztó téma is: a szabadkőművesség mint a másként gondolkodás egyik válfaja. „Időről időre felmerül a sajtóban a kérdés Teleki Sámuel szabadkőműves voltát illetőleg, ezt a kérdést szeretnénk tudományosan, szakszerűen körüljárni, illetve Teleki Sámuel szabadkőművességétől elindulva beszélgetni a 18. századi magyar szabadkőművesség irányzatairól” – vetíti előre a beszélgetést Lázok Klára. Hozzáteszi, a 18. században sok válfaja volt a szabadkőművességnek, az ún. „aranycsinálókon” túl voltak, akik valóban a fennálló rendet akarták felforgatni, de emellett szabadkőműves páholyok tagjai voltak mindazok a felvilágosult magyar arisztokraták is, akik belülről akarták megreformálni a társadalmat. Ilyen volt Teleki Sámuel, a Téka alapítója vagy Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár atyja is.
„Ezen a beszélgetésen fogalmakat szeretnénk tisztázni, például azt szeretnénk elérni, hogy ne mossák össze az illuminátusokat és a rózsakeresztes szabadkőműveseket a nagy közkönyvtár-alapítókkal”– mutat rá Lázok Klára, aki február 23-án 18 órától a Teleki Téka freskós termében minderről beszélget Poór János egyetemi tanárral, az ELTE Középkor- és Kora Újkor katedrájának tanszékvezetőjével.
A 18. századi szabadkőművességet tárgyaló előadás után, áprilisban Tóth G. Péter magyarországi kutatóval, a 16–18. századi boszorkányperek avatott kutatójával az erdélyi boszorkányságról beszélgetnek majd a Téka Beszélő könyvek sorozatában. A júniusi előadáson Pukánszky Béla neveléstörténésszel azt a kultúrtörténeti fordulópontot boncolgatják, amely a magyar nyelvű tudományosságot életre hívta. Az augusztusi esten Barabási-Albert Lászlóval egy merész tudománymódszertani kérdést feszegetnek majd: felhasználható-e a hálózatok tudományának módszertana a történelemkutatásban. Október végén, a reformáció évfordulójának környékén egy másfajta másként gondolkodás, a hitviták sarkalatos pontjait boncolgatják majd.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombatra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Miközben több térségben 36 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, az ország nyugati és északi részén viharos időjárás is várható.
Robbanóanyagot tartalmazó dróndarabot ártalmatlanítottak pénteken a haditengerészet tűzszerészei a Sulina-ág bejáratától mintegy öt tengeri mérföldre keletre.
Három ember meghalt, kettő pedig megsérült pénteken egy közlekedési balesetben az Olt megyei Priseaca település közelében – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly büntetőügyének hátterében. A védőügyvéd Kolozsváron mutatta be az elmúlt tizennégy évet.
Lejárt szavatosságú fertőtlenítőszereket találtak a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) ellenőrei a maroshévízi városi kórházban. Az intézményt megbírságolták, a termékek használatát megtiltották – közölte a DSP vezetője, Tar Gyöngyi.
Közel száz paptestvére, népviseletbe öltözött malomfalvi hívei és több száz helyi és távolról érkező gyászoló kísérte utolsó útjára pénteken a szerdán elhunyt Daniel Ernő plébánost.
Romániában jegyezték a legnagyobb éves visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban az Európai Unióban 2026 júliusában – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a pénteken közzétett adataiból.
Egy drón szárnyát sodorták partra a hullámok pénteken a konstancai Modern strandon.
Több mint 700 ezer gyermek részesült a 2025–2026-os tanévben az 500 lejes oktatási támogatásból. A program a következő tanévben is folytatódik, a jogosult családoknak azonban időben be kell nyújtaniuk a kérelmet.
Csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. A 2026–2027-es tanév 36 tanítási hétből áll, a vakációk időpontjai pedig már hivatalosak – egy februári szünetről viszont a megyei tanfelügyelőségek döntenek.
szóljon hozzá!