Hirdetés
Hirdetés

Szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel?

A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív •  Fotó: Boda L. Gergely

A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív

Fotó: Boda L. Gergely

Újraindul a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozata. A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvény rögtön egy érdekfeszítő és megosztó témával indít, a szabadkőművesekkel. Kiderül, szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel, és ha igen, melyik páholyhoz tartozott.

Szász Cs. Emese

2018. február 20., 16:472018. február 20., 16:47

2018. február 21., 12:442018. február 21., 12:44

A Teleki Téka osztályvezetője, Lázok Klára által kezdeményezett és vezetett Beszélő könyvek sorozat 2013 decemberében indult, és 2015 novemberében volt az utolsó előadás. Két év szünet után most újraindul a közkedvelt sorozat. „A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvénysorozatunkkal egyrészt be szeretnénk lopni a Teleki Tékát mint intézményt a vásárhelyi, erdélyi (főként fiatal) közönség közösségi tudatába, másrészt új kutatási irányokat villantani fel a kutatók számára” – fogalmazza meg a sorozat lényegét Lázok Klára.

Beszélgetés és kiállítás

A 2013-ban elkezdett beszélgetések felépítése újszerű: Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa beszélget az illető téma elismert tudományos kutatóival/kutatójával, ezt előadásbetétek vagy videobetétek támasztják alá, illetve színesítik. A beszélgetés estéjén a téma könyveiből kiállítást is megtekinthetnek a nézők.

Hirdetés

Az elmúlt években a sorozat vendége volt többek között Deé Nagy Anikó, Benda Borbála, Fónagy Zoltán, Kőszeghy Péter, Egyed Emese, de több helyi, fiatal kutató eredményeivel is megismerkedhetett a közönség ezeken az alkalmakon (Vajda András, Imecs-Magdó Ágnes, Bíró Annamária, Novák Csaba Zoltán, Berekméri Róbert Árpád és mások).

A 2018-as évad hat előadása a másság és tudományosság, másként gondolkodás fogalmait, ezek viszonyát, egymásra gyakorolt hatásait járja körül.

Rögtön az első, február 23-ai előadás témája egy közérdeklődésre számot tartó, de igen megosztó téma is: a szabadkőművesség mint a másként gondolkodás egyik válfaja. „Időről időre felmerül a sajtóban a kérdés Teleki Sámuel szabadkőműves voltát illetőleg, ezt a kérdést szeretnénk tudományosan, szakszerűen körüljárni, illetve Teleki Sámuel szabadkőművességétől elindulva beszélgetni a 18. századi magyar szabadkőművesség irányzatairól” – vetíti előre a beszélgetést Lázok Klára. Hozzáteszi, a 18. században sok válfaja volt a szabadkőművességnek, az ún. „aranycsinálókon” túl voltak, akik valóban a fennálló rendet akarták felforgatni, de emellett szabadkőműves páholyok tagjai voltak mindazok a felvilágosult magyar arisztokraták is, akik belülről akarták megreformálni a társadalmat. Ilyen volt Teleki Sámuel, a Téka alapítója vagy Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár atyja is.

Ugyancsak szabadkőművesek voltak azok az értelmiségiek, írók, művészek, akik a nyelvművelés (Kazinczy és Aranka György), illetve a magyar nemzeti irodalom alakítása által hatottak a századforduló művelődésének fejlődésére.

„Ezen a beszélgetésen fogalmakat szeretnénk tisztázni, például azt szeretnénk elérni, hogy ne mossák össze az illuminátusokat és a rózsakeresztes szabadkőműveseket a nagy közkönyvtár-alapítókkal”– mutat rá Lázok Klára, aki február 23-án 18 órától a Teleki Téka freskós termében minderről beszélget Poór János egyetemi tanárral, az ELTE Középkor- és Kora Újkor katedrájának tanszékvezetőjével.

Az év további tervei

A 18. századi szabadkőművességet tárgyaló előadás után, áprilisban Tóth G. Péter magyarországi kutatóval, a 16–18. századi boszorkányperek avatott kutatójával az erdélyi boszorkányságról beszélgetnek majd a Téka Beszélő könyvek sorozatában. A júniusi előadáson Pukánszky Béla neveléstörténésszel azt a kultúrtörténeti fordulópontot boncolgatják, amely a magyar nyelvű tudományosságot életre hívta. Az augusztusi esten Barabási-Albert Lászlóval egy merész tudománymódszertani kérdést feszegetnek majd: felhasználható-e a hálózatok tudományának módszertana a történelemkutatásban. Október végén, a reformáció évfordulójának környékén egy másfajta másként gondolkodás, a hitviták sarkalatos pontjait boncolgatják majd.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Nicușor Dan bejelentette, hogy részt vesz a Béketanács első ülésén Washingtonban

Nicușor Dan államfő vasárnap bejelentette, hogy elfogadja Donald Trump amerikai elnök meghívását és részt vesz a Béketanács jövő heti washingtoni ülésén.

Nicușor Dan bejelentette, hogy részt vesz a Béketanács első ülésén Washingtonban
Hirdetés
2026. február 15., vasárnap

Friss adat: a háromezer lejt sem éri el az átlagnyugdíj

Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár vasárnap közzétett adataiból.

Friss adat: a háromezer lejt sem éri el az átlagnyugdíj
2026. február 15., vasárnap

Milliókra büntettek a szombati rendőrségi Blokád-akcióban

Több mint hatszáz járművezetőnek vonták be a jogosítványát az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések során, 96-nak gyorshajtás, 170-nek alkohol hatása alatti vezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.

Milliókra büntettek a szombati rendőrségi Blokád-akcióban
2026. február 15., vasárnap

Helyszínelők a lezárt udvaron: zajlik a nyomozás a volt olténiai alpolgármester hétvégi meggyilkolásának ügyében – videóval

Otthonában ölték meg egy fejszével az olténiai Vela község 56 éves, liberális párti (PNL) helyi tanácsosát, korábbi alpolgármesterét. A gyilkosság fő gyanúsítottja egy helybéli fiatalember, aki az áldozat farmján dolgozott.

Helyszínelők a lezárt udvaron: zajlik a nyomozás a volt olténiai alpolgármester hétvégi meggyilkolásának ügyében – videóval
Hirdetés
2026. február 15., vasárnap

A föld is beleremegett az időjárás-változásba

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 1 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

A föld is beleremegett az időjárás-változásba
2026. február 15., vasárnap

Szikladarabokkal tartják távol az autókat az egyik erdélyi városban – videóval

Szikladarabokat helyeztek ki Temesvár egyes utcáiban a járda szélén lévő zöldterületekre, hogy megakadályozzák a parkolást. Vannak, akik kifogásolják az intézkedést.

Szikladarabokkal tartják távol az autókat az egyik erdélyi városban – videóval
2026. február 14., szombat

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván

Alsósófalva utcái zeneszótól és tánctól voltak hangosak szombaton. Csattogtak az ostorok, perdültek a szoknyák, idősek és fiatalok maskarába bújva űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Idén a szentegyházi csoportot kísértük el.

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap

Öt megyében, közöttük Maros és Hargita megyében is közúti ellenőrzést tartanak a rendőrök vasárnap a 15-ös országúton.

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap
2026. február 14., szombat

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti

Nyersen felvágva vagy árnyékos helyen szárítva, továbbá olajként vagy ecetként egyaránt használják, mifelénk főként pityóka- és bárány(fej)levesek készítésekor. A tárkonyról lesz szó, ha már azt tartjuk a legautentikusabb zöldfűszerünknek. De az is!

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti
2026. február 14., szombat

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett

Több mentőegységet riasztottak, köztük egy mentőhelikoptert is Marosvásárhelyről, miután szénabála zuhant egy hétéves gyermekre a Szeben megyei Szászivánfalván.

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett
Hirdetés