Hirdetés
Hirdetés

Szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel?

A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív •  Fotó: Boda L. Gergely

A Teleki Tékában. Izgalmas kérdésekre keresnek tudományos választ. Archív

Fotó: Boda L. Gergely

Újraindul a Teleki Téka Beszélő könyvek sorozata. A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvény rögtön egy érdekfeszítő és megosztó témával indít, a szabadkőművesekkel. Kiderül, szabadkőműves volt-e Teleki Sámuel, és ha igen, melyik páholyhoz tartozott.

Szász Cs. Emese

2018. február 20., 16:472018. február 20., 16:47

2018. február 21., 12:442018. február 21., 12:44

A Teleki Téka osztályvezetője, Lázok Klára által kezdeményezett és vezetett Beszélő könyvek sorozat 2013 decemberében indult, és 2015 novemberében volt az utolsó előadás. Két év szünet után most újraindul a közkedvelt sorozat. „A Mindentudás Egyeteme-hangvételű, kultúrtörténeti-könyvtörténeti rendezvénysorozatunkkal egyrészt be szeretnénk lopni a Teleki Tékát mint intézményt a vásárhelyi, erdélyi (főként fiatal) közönség közösségi tudatába, másrészt új kutatási irányokat villantani fel a kutatók számára” – fogalmazza meg a sorozat lényegét Lázok Klára.

Beszélgetés és kiállítás

A 2013-ban elkezdett beszélgetések felépítése újszerű: Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa beszélget az illető téma elismert tudományos kutatóival/kutatójával, ezt előadásbetétek vagy videobetétek támasztják alá, illetve színesítik. A beszélgetés estéjén a téma könyveiből kiállítást is megtekinthetnek a nézők.

Hirdetés

Az elmúlt években a sorozat vendége volt többek között Deé Nagy Anikó, Benda Borbála, Fónagy Zoltán, Kőszeghy Péter, Egyed Emese, de több helyi, fiatal kutató eredményeivel is megismerkedhetett a közönség ezeken az alkalmakon (Vajda András, Imecs-Magdó Ágnes, Bíró Annamária, Novák Csaba Zoltán, Berekméri Róbert Árpád és mások).

A 2018-as évad hat előadása a másság és tudományosság, másként gondolkodás fogalmait, ezek viszonyát, egymásra gyakorolt hatásait járja körül.

Rögtön az első, február 23-ai előadás témája egy közérdeklődésre számot tartó, de igen megosztó téma is: a szabadkőművesség mint a másként gondolkodás egyik válfaja. „Időről időre felmerül a sajtóban a kérdés Teleki Sámuel szabadkőműves voltát illetőleg, ezt a kérdést szeretnénk tudományosan, szakszerűen körüljárni, illetve Teleki Sámuel szabadkőművességétől elindulva beszélgetni a 18. századi magyar szabadkőművesség irányzatairól” – vetíti előre a beszélgetést Lázok Klára. Hozzáteszi, a 18. században sok válfaja volt a szabadkőművességnek, az ún. „aranycsinálókon” túl voltak, akik valóban a fennálló rendet akarták felforgatni, de emellett szabadkőműves páholyok tagjai voltak mindazok a felvilágosult magyar arisztokraták is, akik belülről akarták megreformálni a társadalmat. Ilyen volt Teleki Sámuel, a Téka alapítója vagy Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár atyja is.

Ugyancsak szabadkőművesek voltak azok az értelmiségiek, írók, művészek, akik a nyelvművelés (Kazinczy és Aranka György), illetve a magyar nemzeti irodalom alakítása által hatottak a századforduló művelődésének fejlődésére.

„Ezen a beszélgetésen fogalmakat szeretnénk tisztázni, például azt szeretnénk elérni, hogy ne mossák össze az illuminátusokat és a rózsakeresztes szabadkőműveseket a nagy közkönyvtár-alapítókkal”– mutat rá Lázok Klára, aki február 23-án 18 órától a Teleki Téka freskós termében minderről beszélget Poór János egyetemi tanárral, az ELTE Középkor- és Kora Újkor katedrájának tanszékvezetőjével.

Az év további tervei

A 18. századi szabadkőművességet tárgyaló előadás után, áprilisban Tóth G. Péter magyarországi kutatóval, a 16–18. századi boszorkányperek avatott kutatójával az erdélyi boszorkányságról beszélgetnek majd a Téka Beszélő könyvek sorozatában. A júniusi előadáson Pukánszky Béla neveléstörténésszel azt a kultúrtörténeti fordulópontot boncolgatják, amely a magyar nyelvű tudományosságot életre hívta. Az augusztusi esten Barabási-Albert Lászlóval egy merész tudománymódszertani kérdést feszegetnek majd: felhasználható-e a hálózatok tudományának módszertana a történelemkutatásban. Október végén, a reformáció évfordulójának környékén egy másfajta másként gondolkodás, a hitviták sarkalatos pontjait boncolgatják majd.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 16., kedd

Csoma Botond: Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök

Az álláspontok rugalmasabbá válására számít az RMDSZ, de a jelenlegi politikai helyzetben „Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök” – jelentette ki a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi ülése után Csoma Botond.

Csoma Botond: Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kilőtték a svájci turistára támadó medvét

Kilőttek azt a medvét, amelyik megtámadott hétfőn egy svájci turistát a Transzfogarasi úton.

Kilőtték a svájci turistára támadó medvét
2026. június 16., kedd

Döntött az RMDSZ: nem vesznek részt Veștea kormányában

A RMDSZ úgy döntött, hogy nem vesz részt Adrian Veștea esetleges kormányában - jelentette be Csoma Botond szóvivő, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Döntött az RMDSZ: nem vesznek részt Veștea kormányában
2026. június 16., kedd

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Nyilvánosságra hozta az ellene készült vádiratot Barti Tihamér, aki kedden részletesen beszélt az ellene zajló büntetőeljárásról. A politikus ügyét tárgyaló alapfokú eljárás még nem indult el. Arra számít, hogy az eljárás hosszú évekig elhúzódhat.

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Marosvásárhelyre vitték az élet-halál között lévő 12 éves lányt, akit a járdán gázolt el egy autó

A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.

Marosvásárhelyre vitték az élet-halál között lévő 12 éves lányt, akit a járdán gázolt el egy autó
2026. június 16., kedd

Egyre több Hargita megyei települést érintenek a medveriasztások

Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.

Egyre több Hargita megyei települést érintenek a medveriasztások
2026. június 16., kedd

„Megyünk előre” – figyelmen kívül hagyta pártja ultimátumát Adrian Veștea

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.

„Megyünk előre” – figyelmen kívül hagyta pártja ultimátumát Adrian Veștea
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Két székelyföldi megye teljes területére érvényes a holnapi időjárás-riasztás

Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.

Két székelyföldi megye teljes területére érvényes a holnapi időjárás-riasztás
2026. június 16., kedd

Mikor köszönt be a kánikula? – ezt mutatja a négyhetes előrejelzés

Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.

Mikor köszönt be a kánikula? – ezt mutatja a négyhetes előrejelzés
2026. június 16., kedd

Tragédia Moldvában: a kórházba menet is küzdöttek a két méterrel a felszín alatt megtalált fiú életéért

Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.

Tragédia Moldvában: a kórházba menet is küzdöttek a két méterrel a felszín alatt megtalált fiú életéért
Hirdetés