Sürgős reformintézkedésekkel lehetne emelni a romániai diákok átlag alatti teljesítményén

A nemzetközi diákteljesítmény-mérési program, a PISA a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya, amely háromévente értékeli az oktatási rendszerek teljesítményét, világszerte több ezer 15 éves diák tudását tesztelve. A legutóbbi, a napokban nyilvánosságra hozott jelentés kétségbeejtő képet mutat a romániai diákok teljesítményéről: mindhárom vizsgált területen – alkalmazott matematika, természettudományok, szövegértés –

a világátlag alatti értéket mutat a romániai diákok teljesítménye.

Ráadásul szinte minden tekintetben romlottak a romániai eredmények, amelyek szerint a funkcionális analfabetizmus mértéke átlagosan 44 százalékos, és növekvő tendenciát mutat.

A Tanügyi Szabad Szakszervezet közleményben oktatási reformot sürget, ugyanakkor egy oktatási, gazdasági, nevelési tanácsadói, valamint pedagógus szakemberekből, illetve a szülők és diákok képviselőiből álló munkacsoport létrehozását kéri a parlamenttől és a román kormánytól a probléma megoldása érdekében. A FSLI közleményében ugyanakkor

éles kritikákkal bírálja a jelenlegi oktatási rendszert.

Az elmúlt 30 évben 27 tanügyminisztere volt az országnak, egyik sem folytatja elődje kezdeményezéseit, sorra jöttek a reformok, „nem volt meg a folytonosság és a következetesség” az oktatásban, az átmeneti időszakokban – a leváltások és új kinevezések között – pedig állt minden – kezdett bele a rossz teljesítményhez vezető problémák felsorolásába Kocs Ilona, a FSLI Hargita megyei területi vezetője. Miközben egymásnak adták a kilincset az új miniszterek,

a tantervben lényeges módosítások nem történtek az elmúlt 30 évben, de összetétele elavult, a tananyag pedig szükségtelenül nagy mennyiségűre nőtt,

ami miatt „általános undor” alakult ki a diákokban az iskola iránt – véli Kocs Ilona. Jelentősen fellazult ugyanakkor a fegyelem is, a tanároknak nincsenek eszközeik a rend fenntartására, és általánosan eltűnt a tanári szakma iránti tisztelet. Nem vonzó pálya ez már, kissé fel is hígult – ezért a helyzet javulása érdekében az is elkerülhetetlen intézkedés kellene legyen, hogy

– fogalmazott a szakszervezet képviselője, aki erősen hangsúlyos problémaként tért ki a nem megfelelő finanszírozásra is. Elmondta, a törvény értelmében a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát az oktatásra kellene fordítani, de eddig 3 százaléknál többet még nem kapott az ágazat.

Át kell alakítani a teljes romániai oktatást

– summázott Kocs Ilona. A PISA-jelentés kapcsán azonban megjegyezte azt is, kíváncsi, hogyan készült a felmérés, mert erős ellentmondást lát abban, hogy máskor meg éppen a rengeteg tananyag és követelmény miatt kimagasló teljesítményűként értékelik a romániai diákokat, akik sorra nyerik meg a nemzetközi tantárgyversenyeket.

A felmérés módjára közvetve kitért lapunknak Burus-Siklódi Bontond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. „Ezekkel az eredményekkel szembe kell nézni, még akkor is, ha egyesek azt gondolják, hogy ez nem reprezentatív, és nem arról szól, amit a román oktatási rendszerben a különböző felmérések alkalmával számon kérünk, illetve mérünk. Tény, hogy ezen világszerte alkalmazott mérési módszer alapján összehasonlíthatók a rendszerek” – mondta az RMPSZ elnöke, aki szerint az eredmények alapján világossá vált, hogy

a román oktatási rendszer nagyon elmarad az átlagtól a mindennapi használhatóságú tudás megszerzése tekintetében.

Ennek azonban már korábban világos jelei voltak, csakhogy „azt a jelzést nem vette az oktatáspolitika, és nem hozták meg az elvárt intézkedéseket”. Hosszú távú reformintézkedések egész sorára lenne szükség, magyarán egy teljesen új tanügyi törvényre, és komolyabban is kellene venni, illetve betartani annak előírásait – véli Burus-Siklódi Bontond.

Ugyanis a jelenleg érvényben lévő, 2011-ben kidolgozott tanügyi törvény számtalan olyan előírást tartalmaz, amelyek javítanának a helyzeten, csakhogy azokat sosem tartották be. Sorra hoz meg most is a politikum tanügyi törvény módosítása címszó alatt olyan intézkedéseket, amelyek már benne vannak az érvényben lévő jogszabályban, „csak azokat nem tartotta be senki” – magyarázta a szakember, aki éppen emiatt erősen

kételkedik a jövőbeni reformok hatékonyságában.

A diákok hatékonyságának javítása érdekében alkalmazandó intézkedésekkel kapcsolatban mindenesetre elmondta, az RMPSZ álláspontja szerint a kerettanterv gyerekközpontú modernizálására és rugalmasabbá tételére van szükség oly módon, hogy az oktatási intézményeknek sokkal több szakmai lehetőségük nyíljon az oktatási program saját arculatuknak megfelelő megújítására.

„Nagyon nagy problémát jelent a pedagógusképzés, a továbbképzés, vagy akár a pedagógusok átképzése. Ez is reformintézkedésekre szorul, nem beszélve a finanszírozás kérdéséről, mert e tekintetben a pedagógusképzés, a továbbképzés és az átképzés is csak és kizárólag európai uniós projektekre szorítkozik, a román költségvetésből nagyon kevés összeg nevesíthető ezekre a területekre” – nehezményezte Burus-Siklódi Bontond.

Hozzáfűzte, ezek mind összefüggnek egymással, nem lehet külön kezelni őket, és nem volna szabad külön intézkedéscsomagokat összeállítani, hanem a teljes körű rálátást és megközelítést kellene törvényesíteni, akár egy új tanügyi törvény formájában, de ők továbbra is kitartanak amellett, hogy a régi – amit mérföldkőnek neveztek – nagyon sok tekintetben most is alkalmas erre, csak be kellene tartani az előírásait.