
A már működő bölcsődék akkreditáció nélkül átkerülhetnek a tanügyminisztériumhoz. Képünk illusztráció
Fotó: Vajda János/MTI
Ismét változtattak az oktatási törvényen a szenátusban, amely döntéshozó fórumként meg is szavazta a 2011-es oktatási törvényt módosító és kiegészítő 100-as számú sürgősségi kormányrendeletet. Ez az a rendelet, amely előírta a bölcsődék átadását az önkormányzatoktól az oktatási minisztériumnak, és ezen intézmények átalakítását gondozási központokból oktatási intézményekké. Romániában a bölcsődék eddig nem tartoztak az oktatási minisztérium alárendeltségébe, csak az önkormányzatokéba, ezért többek között a vártnál nehezebb volt új helyeket létrehozni, és még nehezebb volt több munkatársat alkalmazni.
2022. január 02., 16:302022. január 02., 16:30
Módosította és megszavazta a szenátus nemrégiben azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely az oktatási törvény módosítását célozta, azonban számos ponton javításra szorult. Az RMDSZ beszámolója szerint a módosításaik értelmében
Továbbá három csoportot vezettek be: kiscsoport 0–1 éves, középső csoport 1–2 éves, nagycsoport 2–3 éves korosztály számára; valamint meghatározták a maximális keretszámát is ezeknek a csoportoknak 9-es, 15-ös, 20-as létszámokban. Lehetőséget adtak arra is, hogy a tanfelügyelőségek jóváhagyásával a felekezeti bölcsődéket is a már meglévő oktatási intézmények mellé tudják rendelni, amennyiben erre igény mutatkozik. Továbbá
Fotó: Veres Nándor
Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke lapunknak kifejtette, nem csak a bölcsődei pedagógusok fizetésének finanszírozását veszi át az oktatási minisztérium, hanem minden szakszemélyzet fizetését normatív finanszírozásból fedezik, azaz
„Az önkormányzatok eldönthetik, hogy a tanügyi rendszer részei legyenek a bölcsődék vagy sem. Amennyiben igénylik, csatlakozhatnak az adott település iskolájához, óvodájához.
Ez azért jó, mert a mi felekezeti bölcsődéink azonnal átkerülnek tanügyminisztériumi hatáskörbe és állami fenntartásba” – mondta el az RMDSZ szenátora. Hozzátette, azoknak a bölcsődéknek, amelyek ezentúl nyílnak, szükségük lesz akkreditációra.
A Csíkszeredában épülő másik bölcsőde látványterve. Ezt is átveheti majd az oktatási minisztérium
Fotó: Arc Stúdió
Csíkszeredában egyetlen önkormányzati fenntartású bölcsőde van jelenleg, és összesen mintegy 65-70 gyerekkel működik. Évente húsz gyereket tudnak felvenni, de nagy igény van újabb helyekre. Mint megtudtuk,
„Az indulás időpontja azonban a »papírozásoktól« függ, mert még nem tartunk ott, hogy átadták volna nekünk az épületet. Az a terv, hogy átadják az önkormányzatnak, és mi hozzuk létre a bölcsődei egységet, akkor tudjuk elkezdeni az engedélyek beszerzését, ha a mi nevünkön van az épület.
– fejtette ki Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. Mint hozzáfűzte, rajta vannak az országos bölcsődeépítést támogató program listáján is, amellyel többnyire új épületeket támogatnak, de Csíkszeredának egyelőre nincs olyan telke, ahová építeni lehetne. „Úgy kaptuk meg a várost az előző vezetéstől, hogy a legtöbb területre nincsenek zonális rendezési tervek, amelyben rögzítik, hogy lehet-e építeni az adott telekre, illetve mit, milyen körülmények között.
– fogalmazott Sógor Enikő.
Fotó: Rab Zoltán
Marosvásárhelyen a 2021–2022-es tanévben a megszokottnál kevesebb helyre tudtak kisgyerekeket fogadni, hiszen
Marosvásárhelyen a 230 bölcsődei helyre 930 kisgyerek szülei jelezték, hogy igényt tartanak, végül 828 kérést nyújtottak be. A helyhiány miatt az érintett kisgyermekek valamivel több mint egynegyedét tudták befogadni a városháza által fenntartott bölcsődékbe. Jövőben azonban
A városban egy nagy méretű bölcsőde épül az Aurel Perșu iskola szomszédságában, egy kisebb pedig az egyre népesebb Egyesülés lakónegyedben. Mint Portik Vilmostól, a város alpolgármesterétől megtudtuk,
A bölcsődéket érintő kormányrendelet jelenleg az államfő kihirdetésére vár, harminc nap áll rendelkezésére a megszavazás időpontjától számítva. Amennyiben kihirdeti, és bekerül a Hivatalos közlönybe, érvénybe is lép az új jogszabály.
Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
Egy 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsítanak egy 21 éves fiatalembert és két kiskorút.
Mintegy 819 ezer lej értékben szabott ki bírságot a Hargita megyei tűzoltóság a tűzvédelmi előírások megszegéséért, továbbá három kereskedelmi egységet be is zárattak múlt év végén, idén pedig egy hargitafürdői panzió esetében is így jártak el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
szóljon hozzá!