
A már működő bölcsődék akkreditáció nélkül átkerülhetnek a tanügyminisztériumhoz. Képünk illusztráció
Fotó: Vajda János/MTI
Ismét változtattak az oktatási törvényen a szenátusban, amely döntéshozó fórumként meg is szavazta a 2011-es oktatási törvényt módosító és kiegészítő 100-as számú sürgősségi kormányrendeletet. Ez az a rendelet, amely előírta a bölcsődék átadását az önkormányzatoktól az oktatási minisztériumnak, és ezen intézmények átalakítását gondozási központokból oktatási intézményekké. Romániában a bölcsődék eddig nem tartoztak az oktatási minisztérium alárendeltségébe, csak az önkormányzatokéba, ezért többek között a vártnál nehezebb volt új helyeket létrehozni, és még nehezebb volt több munkatársat alkalmazni.
2022. január 02., 16:302022. január 02., 16:30
Módosította és megszavazta a szenátus nemrégiben azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely az oktatási törvény módosítását célozta, azonban számos ponton javításra szorult. Az RMDSZ beszámolója szerint a módosításaik értelmében
Továbbá három csoportot vezettek be: kiscsoport 0–1 éves, középső csoport 1–2 éves, nagycsoport 2–3 éves korosztály számára; valamint meghatározták a maximális keretszámát is ezeknek a csoportoknak 9-es, 15-ös, 20-as létszámokban. Lehetőséget adtak arra is, hogy a tanfelügyelőségek jóváhagyásával a felekezeti bölcsődéket is a már meglévő oktatási intézmények mellé tudják rendelni, amennyiben erre igény mutatkozik. Továbbá
Fotó: Veres Nándor
Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke lapunknak kifejtette, nem csak a bölcsődei pedagógusok fizetésének finanszírozását veszi át az oktatási minisztérium, hanem minden szakszemélyzet fizetését normatív finanszírozásból fedezik, azaz
„Az önkormányzatok eldönthetik, hogy a tanügyi rendszer részei legyenek a bölcsődék vagy sem. Amennyiben igénylik, csatlakozhatnak az adott település iskolájához, óvodájához.
Ez azért jó, mert a mi felekezeti bölcsődéink azonnal átkerülnek tanügyminisztériumi hatáskörbe és állami fenntartásba” – mondta el az RMDSZ szenátora. Hozzátette, azoknak a bölcsődéknek, amelyek ezentúl nyílnak, szükségük lesz akkreditációra.
A Csíkszeredában épülő másik bölcsőde látványterve. Ezt is átveheti majd az oktatási minisztérium
Fotó: Arc Stúdió
Csíkszeredában egyetlen önkormányzati fenntartású bölcsőde van jelenleg, és összesen mintegy 65-70 gyerekkel működik. Évente húsz gyereket tudnak felvenni, de nagy igény van újabb helyekre. Mint megtudtuk,
„Az indulás időpontja azonban a »papírozásoktól« függ, mert még nem tartunk ott, hogy átadták volna nekünk az épületet. Az a terv, hogy átadják az önkormányzatnak, és mi hozzuk létre a bölcsődei egységet, akkor tudjuk elkezdeni az engedélyek beszerzését, ha a mi nevünkön van az épület.
– fejtette ki Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. Mint hozzáfűzte, rajta vannak az országos bölcsődeépítést támogató program listáján is, amellyel többnyire új épületeket támogatnak, de Csíkszeredának egyelőre nincs olyan telke, ahová építeni lehetne. „Úgy kaptuk meg a várost az előző vezetéstől, hogy a legtöbb területre nincsenek zonális rendezési tervek, amelyben rögzítik, hogy lehet-e építeni az adott telekre, illetve mit, milyen körülmények között.
– fogalmazott Sógor Enikő.
Fotó: Rab Zoltán
Marosvásárhelyen a 2021–2022-es tanévben a megszokottnál kevesebb helyre tudtak kisgyerekeket fogadni, hiszen
Marosvásárhelyen a 230 bölcsődei helyre 930 kisgyerek szülei jelezték, hogy igényt tartanak, végül 828 kérést nyújtottak be. A helyhiány miatt az érintett kisgyermekek valamivel több mint egynegyedét tudták befogadni a városháza által fenntartott bölcsődékbe. Jövőben azonban
A városban egy nagy méretű bölcsőde épül az Aurel Perșu iskola szomszédságában, egy kisebb pedig az egyre népesebb Egyesülés lakónegyedben. Mint Portik Vilmostól, a város alpolgármesterétől megtudtuk,
A bölcsődéket érintő kormányrendelet jelenleg az államfő kihirdetésére vár, harminc nap áll rendelkezésére a megszavazás időpontjától számítva. Amennyiben kihirdeti, és bekerül a Hivatalos közlönybe, érvénybe is lép az új jogszabály.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
szóljon hozzá!