
A már működő bölcsődék akkreditáció nélkül átkerülhetnek a tanügyminisztériumhoz. Képünk illusztráció
Fotó: Vajda János/MTI
Ismét változtattak az oktatási törvényen a szenátusban, amely döntéshozó fórumként meg is szavazta a 2011-es oktatási törvényt módosító és kiegészítő 100-as számú sürgősségi kormányrendeletet. Ez az a rendelet, amely előírta a bölcsődék átadását az önkormányzatoktól az oktatási minisztériumnak, és ezen intézmények átalakítását gondozási központokból oktatási intézményekké. Romániában a bölcsődék eddig nem tartoztak az oktatási minisztérium alárendeltségébe, csak az önkormányzatokéba, ezért többek között a vártnál nehezebb volt új helyeket létrehozni, és még nehezebb volt több munkatársat alkalmazni.
2022. január 02., 16:302022. január 02., 16:30
Módosította és megszavazta a szenátus nemrégiben azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely az oktatási törvény módosítását célozta, azonban számos ponton javításra szorult. Az RMDSZ beszámolója szerint a módosításaik értelmében
Továbbá három csoportot vezettek be: kiscsoport 0–1 éves, középső csoport 1–2 éves, nagycsoport 2–3 éves korosztály számára; valamint meghatározták a maximális keretszámát is ezeknek a csoportoknak 9-es, 15-ös, 20-as létszámokban. Lehetőséget adtak arra is, hogy a tanfelügyelőségek jóváhagyásával a felekezeti bölcsődéket is a már meglévő oktatási intézmények mellé tudják rendelni, amennyiben erre igény mutatkozik. Továbbá
Fotó: Veres Nándor
Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke lapunknak kifejtette, nem csak a bölcsődei pedagógusok fizetésének finanszírozását veszi át az oktatási minisztérium, hanem minden szakszemélyzet fizetését normatív finanszírozásból fedezik, azaz
„Az önkormányzatok eldönthetik, hogy a tanügyi rendszer részei legyenek a bölcsődék vagy sem. Amennyiben igénylik, csatlakozhatnak az adott település iskolájához, óvodájához.
Ez azért jó, mert a mi felekezeti bölcsődéink azonnal átkerülnek tanügyminisztériumi hatáskörbe és állami fenntartásba” – mondta el az RMDSZ szenátora. Hozzátette, azoknak a bölcsődéknek, amelyek ezentúl nyílnak, szükségük lesz akkreditációra.
A Csíkszeredában épülő másik bölcsőde látványterve. Ezt is átveheti majd az oktatási minisztérium
Fotó: Arc Stúdió
Csíkszeredában egyetlen önkormányzati fenntartású bölcsőde van jelenleg, és összesen mintegy 65-70 gyerekkel működik. Évente húsz gyereket tudnak felvenni, de nagy igény van újabb helyekre. Mint megtudtuk,
„Az indulás időpontja azonban a »papírozásoktól« függ, mert még nem tartunk ott, hogy átadták volna nekünk az épületet. Az a terv, hogy átadják az önkormányzatnak, és mi hozzuk létre a bölcsődei egységet, akkor tudjuk elkezdeni az engedélyek beszerzését, ha a mi nevünkön van az épület.
– fejtette ki Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. Mint hozzáfűzte, rajta vannak az országos bölcsődeépítést támogató program listáján is, amellyel többnyire új épületeket támogatnak, de Csíkszeredának egyelőre nincs olyan telke, ahová építeni lehetne. „Úgy kaptuk meg a várost az előző vezetéstől, hogy a legtöbb területre nincsenek zonális rendezési tervek, amelyben rögzítik, hogy lehet-e építeni az adott telekre, illetve mit, milyen körülmények között.
– fogalmazott Sógor Enikő.
Fotó: Rab Zoltán
Marosvásárhelyen a 2021–2022-es tanévben a megszokottnál kevesebb helyre tudtak kisgyerekeket fogadni, hiszen
Marosvásárhelyen a 230 bölcsődei helyre 930 kisgyerek szülei jelezték, hogy igényt tartanak, végül 828 kérést nyújtottak be. A helyhiány miatt az érintett kisgyermekek valamivel több mint egynegyedét tudták befogadni a városháza által fenntartott bölcsődékbe. Jövőben azonban
A városban egy nagy méretű bölcsőde épül az Aurel Perșu iskola szomszédságában, egy kisebb pedig az egyre népesebb Egyesülés lakónegyedben. Mint Portik Vilmostól, a város alpolgármesterétől megtudtuk,
A bölcsődéket érintő kormányrendelet jelenleg az államfő kihirdetésére vár, harminc nap áll rendelkezésére a megszavazás időpontjától számítva. Amennyiben kihirdeti, és bekerül a Hivatalos közlönybe, érvénybe is lép az új jogszabály.
A vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat 2026-os költségvetésének elfogadása.
Ilie Bolojan szerint a villamos energia árának csökkentése alapfeltétele Románia gazdasági talpra állításának, ehhez azonban fel kell gyorsítani az energiatermelési, energiatárolási és hálózatkorszerűsítési beruházásokat.
Megdőlő melegrekordok, példátlan hőhullámok, 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleti értékek: ezek jellemzik most Európa egy részét. Több nagyvárosban is hőségriasztást adtak ki a napokban.
Míg Nyugat-Európát és a Balkán egy részét hőségriasztás sújtja, addig térségünkben még az elviselhető tartományokban mozognak a hőmérsékleti értékek. Májushoz képest azonban ezek is magasak.
Medvék jelenléte miatt riasztották szerda délután a Fenyéd községhez tartozó Küküllőkeményfalva lakóit. Este újabb két településen riasztottak a nagyvad miatt.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
szóljon hozzá!